...

Kakukk

Felméri Cecília erotikus mesefilmje egy tűzről pattant menyecskéről, aki nem sajnálja, inkább kiélvezi a szerelmi háromszöget.

színes magyar rövidfilm, 2008, rendező: Felméri Cecília

forgatókönyvíró: Lakatos Róbert, operatőr: Keresztes Péter, producer: Muhi András, szereplők: Barabás Réka, Gábos Albin, Hatházi András, 17 perc

Miről szól?

Máris a szegény órásmestert, Kenyeres Jánost szereti, de a szülei a gazdag és buta Demicshez adják feleségül. A lány mégsem bánja, inkább kihasználja a helyzetet: hozzámegy Demicshez, de a szeretőjét is megtartja, és kijátssza egymás ellen a két férfit.

Mitől különleges?

A Kakukk ironikusan karikírozza a magyar népmeséket, miközben egy valódi népmesét filmesít meg. Ebben a történetben feje tetejére állnak a hagyományos szerepek: a szegény lány valójában talpraesett, és nem rendül meg attól, hogy szeretője helyett egy gazdag fajankóhoz adják, hanem előnyére fordítja a helyzetet. A szeretőjét is megtartja, de a gazdag férj kiváltságait is élvezi.

Felméri Cecília szeretettel parodizálja a Magyar népmesék rajzfilmeket. A narrátor (György László kolozsvári bábszínész) nemcsak a történetet, hanem a párbeszédeket is elmondja, amire a színészek csak rátátognak, így például a férfihangon beszélő nő humoros hatást kelt, és idézőjelbe tesz minden mondatot. A cím – a fiókáját más madár fészkébe csempésző kakukkról – ironikus utalás a szerelmi háromszögre, ugyanakkor jelzi a szerető mesterségét is, és vizuális keretmotívumot ad a filmnek: néha a kakukkóra szemszögéből látjuk az eseményeket, melynek torz perspektívája egy sarkaiból kifordult világot sejtet. A pajkos humor, a túlzó színészi játék és a meseszerűre stilizált képi világ mind-mind emlékezetessé teszik a Kakukkot, amely szórakoztatóan mesél a női leleményességről és a férfiúi butaságról.

Hogyan készült?

A Kakukk Felméri Cecília diplomafilmje volt a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. A film alapjául egy valódi népmese szolgált, amit Faragó József gyűjtött és Baka András mesemondó mondott el (az eredeti címe Kerekes János, és a Baka András meséi kötetben jelent meg).
A Kakukk stílusát jelentősen befolyásolta, hogy a színészek nem akartak vetkőzni a forgatáson, ezért különféle tárgyakkal takarták ki az intim testrészeiket. Ez tovább erősítette a film ironikus stílusát, mivel különféle szűrők kerültek a kép előterébe. A kitakarások arra is reflektáltak, hogy a népmese milyen metaforákat használ a szexre: köpülést, libaetetést, tésztadagasztást.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Kakukk tisztelettel, játékosan, ugyanakkor pimaszul nyúl a gazdag magyar népmesekincshez.

Elrajzolt filmnyelvét (humoros narráció, szoborszerű, maguk elé vagy a kamerába beszélő színészek, régiesre stilizált mesevilág), ügyesen ülteti át azt a posztmodern irónia korába. Felméri Cecíliától nem idegen ez a fajta játékosság: forgatott animációs dokumentumfilmet Mátyás király kolozsvári legendájáról (Mátyás, Mátyás, 2010), valamint a Romániába importált Drakula-mítoszról és a ráépült turizmusról (A Drakula dilemma, 2014).

Egy emlékezetes jelenet

Máris megkéri a szeretőjét, hogy bújjon el a pajtában a bika mellett, és amikor megérkezik, kiküldi a férjét, hogy nézze meg, ki settenkedik ott. A vicces jelenetben azokat a praktikákat figyelhetjük meg, amelyekkel a feleség igyekszik egymásnak ugrasztani a férjét és a szeretőjét, miközben utóbbival folyamatosan incselkedik.

Soós Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem