Magyar népmesék

A magyar népmesekincset és a népművészet formavilágát rajzfilmre adaptáló 100 részes sorozat a legemblematikusabb és legnépszerűbb hazai animációs széria.

színes magyar animációsfilm sorozat, 1977–2011, rendező: Jankovics Marcell, Horváth Mária, Nagy Lajos és mások

Miről szól?

Az önálló mesékből álló sorozat a gazdag magyar népmesekincsből válogat. Műfajukat tekintve vannak köztük állatmesék, varázs-, táltos- és tündérmesék, legendák, bolondos és csalimesék, Mátyás király mesék. A szimbolikus fogalmazásmódon keresztül a népmesék az egyetemes világ rendjét, mitikus szerkezetét képezik le, e sorozat a meséknek ezt a jelentésgazdagságát az animáció stilizáló eszközeivel adja vissza úgy, hogy közben nem vész ki belőlük a mesék ízessége, pajzán humora. A Magyar népmesék visszatérő alakjai az éteri szépségű lány, a napkorong hajáról felismerhető talpraesett legkisebb fiú és a kerekded formájú öreg királyok.


Miért különleges?

A mesék grafikai megvalósításában központi szerepet kap annak a tájegységnek a jellegzetes motívumkincse, ahonnan a mese felhasznált változata származik. A kalotaszegi, székely, palóc, matyó, dunántúli stb. népművészetre jellemző varrottasokról, szőttesekről, szűrökről, fafaragásokról, festett bútorokról származó minták a háttérelemeket, tárgyi világot, enteriőröket díszítő textúrákban jelennek meg.

Az adott tájegység sajátos népi viselete a figurák öltözékében is visszaköszön.

Izgalmas képi megoldás a Mátyás királyról szóló mesékben a Corvinák illuminált keretezésével létrehozott osztott képmező (Eb, aki a kanalát meg nem eszi, 1977; A bíró okos lánya, 1979); vagy a Balaton-felvidéki pásztorok faragásaikat idéző állatmese, A kis kakas és a sövény (2002), amely végletesen stilizált figuráival és belső keretezésével a sorozat látványkoncepciójának legrendhagyóbb, a klasszikus rajzfilmes sémáktól legelrugaszkodottabb példáját nyújtja.

A történetek klasszikus mesekincsünkből valók, egyedül a Méhek a vonaton (1978) című epizód lóg ki közülük kortárs közegével.

A meséket a Magyar Televízió gyermekeknek szóló sorozatként finanszírozta, de ahogy a népmesék esetében általában lenni szokott, ezek a mesék sem kizárólag a legkisebb korosztálynak szólnak. Több mese (A bíró okos lánya, A királykisasszony jegyei, 1979; A székely asszony és az ördög, 1984) áttételesen láttatott szexuális tartalma, pajzánsága miatt vált népszerűvé a felnőttek körében is.

A népi díszítőművészetet felhasználó sajátos animációs nyelvet a filmalkotók szerzői stílusa is kiegészíti, markánsan kiemelkednek a sorozatban kezdetektől dolgozó Horváth Mária rendező kedvesen bumfordi figurái, vagy a Molnár Péter és Hegedűs László festőművészek által tervezett képzőművészeti igényű hátterek.

Hogyan készült?

A sorozat ötletgazdája Mikulás Ferenc, a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermének vezetője volt. A Magyar népmesék eredeti célkitűzése, hogy megőrződjön és a fiatal nemzedék számára közérthető, mégis hiteles módon elérhetővé váljon a néphagyomány szellemi kincse. A sorozat készítése során végig fontos szempont volt, hogy eredeti népmeséket és ne feldolgozásokat használják fel. Az autentikus mesék kiválasztásában a Magyar Tudományos Akadémia néprajzkutató csoportja működött közre, akik eredeti gyűjtésekből dolgoztak. A hagyományos folklórmintázatok tervezéséhez Malonyai Dezső A magyar nép művészete (1907–1922) című ötkötetes gyűjteményét használták forrásként.

A sorozat első rendezője, forgatókönyvírója és tervezője, később vezető rendezője és szakértője Jankovics Marcell volt. Jankovics ebben az időben kezdett el publikációkat közölni és tudományos előadásokat tartani a népmesék és mondák archaikus jelképrendszeréről. A mesék rajzfilmre történő formai és tartalmi adaptációját és ezen elgondolások technikai megvalósítását tekintve az 1977-ben tervezett sorozat Jankovics számára egyfajta átvezetést jelentett a János vitéz és a Fehérlófia között.

A széria készítése során arra is történt kísérlet, hogy megőrizzék a magyar nyelv archaikus szépségét. Ennek köszönhető, hogy az első évadban készült epizódok közt hivatásos népi mesemondók előadásában is hallunk meséket (Hrotkó Károly – A kismalac és a farkasok; A szállást érő róka; Kóka Rozália – A só). Ám mivel a mesemondók dikciója – közönség nélkül – kevésbé bizonyult átütő erejűnek, a mesék narrációjára a későbbiekben szinkronizálásban gyakorlott színészeket kértek fel. A Magyar népmesék jellegzetes stílusú és orgánumú mesemondója Szabó Gyula, ám ő csak az 1984-es 3. évadtól vált a sorozat kizárólagos alkotótársává. Az első epizódok stáblistáján még olyan nevek tűntek fel, mint Avar István, Bánffy György, Bánhidi László, Molnár Piroska, Patkós Irma vagy Tolnay Klári. A sorozat akusztikai megformáltságában a zenei autentikusság is kiemelt szerepet kapott: a magyar népzenei hagyományokra építő Kaláka együttes hangszerelte valamennyi epizódot, akik nemcsak a zenei dallamokat, de a zajokat és zörejeket is instrumentálisan állították elő.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Magyar népmesék a Pannónia Stúdió kecskeméti műtermének legfontosabb produkciója. A stúdió védjegyévé vált széria az 1964 és 1977 között gyártott 120 részes Gusztáv után a magyar animációs film legtöbb epizódot számláló sorozata. Gyártási idejét tekintve a stúdió leghosszabb ideig tartó vállalkozása: a nyolc évad 1977 és 2011 között készült.

A magyar animációsfilm-alkotók gyakorta fordultak a magyar népmesekincshez inspirációért. Macskássy Gyula olyan népmese-feldolgozásai, mint az államosított filmgyártás első rajzfilmje, A kiskakas gyémánt félkrajcárja (1951) vagy a Két bors ökröcske (1955) filmtörténeti mérföldkőnek tekinthetők. Jankovics Marcell életművének két legsikeresebb egész estés produkciója, az első hazai egész estés rajzfilm, a János vitéz (1973), majd a Fehérlófia (1981) is folklorisztikus alapokra épülnek.

A sorozat indulását segítette, hogy a 70-es években virágzott a magyar folklór iránti érdeklődés a fiatalok körében: 1969-ben indult a Magyar Televízió népzenei tehetségkutatója (Röpülj, páva!), 1972-ben pedig a „magyar hippimozgalomként” is elkeresztelt táncház-mozgalom. Kecskeméten országos viszonylatban is kiemelt jelentőségű a népművészeti örökség szisztematikus megőrzése.

A Magyar népmesék sorozat nemzetközileg is fontos karriert futott be. Azon túl, hogy eddig közel 40 országban sugározták, az online videómegosztóra feltöltött epizódok legtöbb külföldi megtekintője távol-keleti. A közönségsikeren túl a Magyar népmesék kreatív ösztönzést jelent a kortárs animációsok számára is.

Erre figyelj!

A sorozat furulyaszóval madáréneket imitáló emlékezetes főcímének látványában a virág- és levélmintás, népi díszítő hímzések köszönnek vissza. Az ágról ágra szálló énekesmadarat, akinek a csőréből előkacskaringóznak az indák, Arany János Rege a csodaszarvasról című szép költeményének kezdősora ihlette: „Száll a madár ágrul ágra, száll az ének szájrul szájra.”

Tudtad?

Legendák keringenek róla, hogy a hetvenes-nyolcvanas években VHS-kazettákon csempészték ki a sorozatot a Ceaușescu vezette Románia idején végletesen elszigetelt Erdélybe, ahol parókiákon tartottak titkos vetítéseket a számos székely népmesét is adaptáló Magyar népmesékből.

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem