Holtágban

A szemet gyönyörködtető festői képekből kibontakozó pszichothriller főhőse egy isten háta mögötti, unalmas faluban élő tébolyult állomásfőnök.

színes magyar animációs film, 2001, rendező: Bánóczki Tibor

narrátor: Cserhalmi György, zene: Hipocaloric Group, 5 perc

Miről szól?

Tikkasztó hőség, napfényes vidék, az állatok az udvaron eszegetnek, a mezőn az asszonyok kaszálnak. A derűs zsánerképek alatt egy zavarodott elméjű, sokat látott vasutast hallunk, aki, mióta kisiklott alatta a szerelvény, a lezárt vasúti vonalon él magányosan egy lepusztult vonatszerelvényben. Az ő hátborzongató elbeszélése alapján a szemünk előtt pereg le annak a két lánynak a tragikus véget érő története, akik az egykor szebb napokat látott holtághoz vetődtek piknikezni.

Miért különleges?

Bánóczki lélektani thrillerjének műfaji és audiovizuális megformáltságának előképei a játékfilmekben keresendők. Olyan filmeknek az animált balladává sűrített mása, mint például az …és hamarosan a sötétség (…And Soon the Darkness, 1970) című angol játékfilm, amelyben két fiatal lány nyári franciaországi biciklitúrája válik lidérces rémálommá. Ennek megfelelően a Holtágban filmnyelvi megformáltsága, különösen a film plánozási stílusa, az élőfelvételű mozgóképeket idézi. Az ún. multiplán-technikának köszönhetően a statikus beállításokban használt, az egymástól a trükk-kamera síkjában függőlegesen eltolt cell-rétegekre festett képek a térmélység illúzióját keltik.

A film fojtogató hangulatának a kulcsa az ellentétekben keresendő. A film mind képi, mind hangi megformáltságában mesterien állítja szembe egymással a napsütötte, békés tájat a bomlott elméjű férfi ziháló üvöltésig fokozódó őrült monológjával. A posztimpresszionista stílusú, ragyogó színvilágú statikus idilleket és zsánerképeket a szédítő sebességgel száguldozó, idegesen lüktető szekvenciák ellenpontozzák.

Hogyan készült?

A Holtágban Bánóczki Tibor legelső animációs rövidfilmje, amelyet másodéves iparművészetis egyetemistaként készített, és valamennyi képkockáját maga festette. A filmben foltokból és pontokból építkező, cell-lapokra festett olajképeket látunk mozgásban. Számos motívuma személyes ihletésű: a filmbéli tájban a Bodrog menti holtágakat és a Zemplén vidékét lehet felfedezni, ahol a sárospataki születésű rendező, aki Tokajban volt gimnazista, a gyerekkorát töltötte. A filmben elhangzó irodalmi értékű, tudatfolyamszerű narrátorszöveget szintén Bánóczki írta, és Cserhami György erőteljes előadásában hallható, a vontatott hangzású kísérőzenét a rendező Csáki László egyetemi évfolyamtársával közösen komponálta és adta elő (Pálfi Szabolcs évfolyamtársukkal hárman Hipokaloric Group néven alkottak baráti-szakmai alkotócsoportot). A film a Pannónia Filmstúdió égisze alatt született, ahol Bánóczki egyetemi tanulmányait megelőzően rajzfilmkészítést tanult egy Richly Zsolt vezette tanfolyamon.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Bánóczki nyugtalanító hangulatú, mágikus realistaként aposztrofálható balladáiban a hétköznapi és a természetfölötti találkozik.

Ismérvük a különösen erős atmoszférateremtés, a zsánerfilmes utalások, a játékfilmes elbeszélésmód és képi eszközök használata, valamint a precízen megtervezett képzőművészeti kompozíciók (Tejfogak, 2007; Hódítók, 2011; Maradék, 2014 – utóbbi két filmjét Szabó Sarolta fotográfussal közösen jegyzi, akivel Domestic Infelicity művésznéven dolgoznak együtt).

Egy emlékezetes jelenet

Bánóczki pár perces animációját az élőfilmes kameramozgást mímelő, kockánként megfestett szekvenciák teszik kivételesen plasztikussá, amely során Jancsó vagy Tarr végtelennek tűnő hosszú beállításainak sűrített, animációs mását hozza létre. A térben akadálytalanul repülő kamerát imitáló szekvenciák egyike az a közel egyperces hosszúságú snitt, amely az állomástól indul, és a háztáji állatokon át a szántón keresztül egy erdőbéli vadászatig pásztázza a tájat. A másik ilyen, térbeli mozgásában kivételesen összetett szekvenciában a mozdonyvezető tudatfolyamszerű narrációjában felidézett vasúti szerencsétlenséget látjuk, amelyben a virtuális kamera egy ponton a vonatszerelvényekben hátrafelé kocsizik. Ezeknek az analóg animációs filmekben ritkának számító festett hosszú beállításoknak az előképei a magyar animációban Rófusz Ferenc A légy című háttéranimációt alkalmazó klasszikusa, nemzetközi viszonylatban a svájci Georges Schwizgebel szerzői festményfilmjei.

Tudtad?

Noha a Holtágban című filmjét Bánóczki még diákként készítette, a filmfesztiválokon mindenütt a profik közé válogatták be, nem a diákszekcióba. Mára Bánóczki Tibor és alkotótársa, Szabó Sarolta nemzetközi karriert futottak be, Domestic Infelicity név alatt. 

Bánóczki Tibor & Szabó Sarolta önarcképe (forrás: Domestic Infelicity)

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem