A légy

Az Oscar-díjas kisfilmben egy csapdahelyzetbe került rovar utolsó perceit kell a nézőnek átélnie.

színes magyar animációs film, 1980, rendező: Rofusz Ferenc

3 perc

Felújítás: 4K restaurált

DVD

Miről szól? 

A film egy házba berepülő, csapdahelyzetbe került légy utolsó perceit dokumentálja. 

A teljes filmet itt lehet megnézni:

Miért különleges?

A szubjektív kamera miatt a néző kénytelen a vesztébe rohanó légy szemszögével azonosulni, tragikus sorsát magára vállalni. A film elején reménysugárként bevillanó ablaküveg egy csillogóbb élet délibábjaként vonzza magához az állatot, ám a házban az addig szabad rovar egy pillanat alatt kiszolgáltatottá válik. A főszereplő eleve esélytelen küzdelmének legfőbb tragikuma nem is a biztos halál, hanem az, hogy az őt üldöző illető végig személytelen és ismeretlen marad.

Hogyan készült?

A légy közel négyezer darab, zsírkrétával készült rajzból áll össze, amelyek egy halszem optikával rögzített fotósorozaton alapulnak. A film különlegessége, hogy karakterek nélküli háttérrajzokat látunk mozgásban, amelyben minden képelem egyazon rajzolt rétegre került. Ez az ún. háttéranimációs technika radikálisan eltér a rajzfilmekben hagyományosan alkalmazott eljárástól, amely során a mozgó figurák a statikus, festett vagy rajzolt háttér elé külön képrétegre, egy átlátszó cell-lapra kerülnek. A légy sajátos technikája egy folytonosan lüktető látványvilágot eredményezett. A légy 1980-ban megkapta a legjobb rövidfilmnek járó Oscar-díjat. 

Ez az első magyar film, amely Oscar-díjat nyert.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Rófusz háromperces kisfilmje az emberi lét küzdelmét lecsupaszítva, pár percbe sűrítve ábrázoló animációkkal mutat rokonságot (Jankovics Marcell: Sisyphus, Küzdők, Cakó Ferenc: Ad astra). A légy Rófusz soron következő két filmjével, a Holtponttal (1982) és a Gravitációval (1984) trilógiát alkot. Előbbiben egy, A légyhez hasonló, szintén egyes szám első személyű kivégzést látunk: egy halálraítélt utolsó perceit kell átélnünk – magunkra vállalnunk – a sortűz előtt. Az emberi szabadság kérdését körüljáró trilógia harmadik darabjában, a Gravitációban egy ambiciózus alma megpróbál szabadulni az őt „megkötöző” fáról, és a többi aszott alma társaságából, ám a viszonylagos szabadság, a szabadesés jelentette röpke eufória után a földre zuhan és összezúzódik.

Erre figyelj!

Az eredeti elképzelés szerint a film másként ért volna véget: a légy belerepült volna az őt üldöző férfi szemébe, így leterítve üldözőjét. Ezt a változatot csak a film képes forgatókönyve tartalmazza, a Művészei Tanács a filmben is látható befejezést fogadta el, amely szerint a légy alulmarad az üldözésben. E megváltozott befejezésével A légy az illuzórikus szabadság és a vele szembeállított végletes kiszolgáltatottság megjelenítése, a szovjet hatalmi zóna béklyójában nyögő kelet-közép-európai létélmény allegóriája. 

Olvass tovább!

Hollós Adrienne – Hollós Olivér: Beszélgetés Rofusz Ferenccel, az első Oscar-díjas magyar film alkotójával. Filmkultúra, 2002
Dizseri Eszter: A légy röpte. Beszélgetés Rofusz Ferenccel. Filmvilág, 2001/10.
Ozsda Erika: Kalandos itthon élni, Beszélgetés Rofusz Ferenccel. Filmkultúra, 2019
Gergely Zsuzsa: Rófusz Ferenc: „A fiatalok higyjék el, hogy elhihetik”. Filmtett, 2017
Féjja Sándor: A légy és a többiek. A múlt év néhány animációs filmje. Filmkultúra, 1981/5, 59–67.
Sík Csaba: A légy szeme. A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről. Filmvilág, 1981/6.
MMA Lexikon

A rendező

Rofusz Ferenc az Oscar-díjjal (MTI Fotó: Friedmann Endre)

Tudtad?

A Oscar-díjátadó különös csavarja volt, hogy Rófusz nem kapott vízumot, így nem utazhatott ki a Los Angeles-i díjátadóra, ugyanis a magyar szakmai illetékesek esélytelennek ítélték a díjra. Helyette Dósai István, a Hungarofilm vezérigazgatója vette át az arany szobrocskát, anélkül, hogy bemutatkozott volna a színpadon. Így akarva-akaratlanul azt a látszatott keltette, hogy ő a film rendezője. Mivel a szervezők azt hitték, hogy csaló, másnap az amerikai rendőrség visszavette tőle a díjat. Maga a rendező csak pár hónappal később kapott vízumot a magyar államtól, hogy elutazzon Amerikába az őt megillető Oscar-díjért.

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem