Miről szól?

Az ország egyik leghatalmasabb birtokának ura, Kárpáthy János (Bessenyei Ferenc) egy alföldi csárdában mulat. Ide toppan be egy külföldinek kinéző nemes is, akiről kiderül, a férfi rég nem látott unokaöccse. Kárpáthy Abellinó (Darvas Iván) a gazdag nagybácsi állítólagos halálhírére, az örökség miatt utazott haza. Mikor pimasz módon előleget kér a családi vagyonból, Kárpáthy János mérgében felgyújtja a csárdát.

Párizsban Abellinó újabb hitelhez jut. Az itt élő magyar urak eközben mulatoznak, egzotikus táncosnők kegyeit keresik. Kárpáthy János szomszéd birtokának ura, Szentirmay Rudolf (Latinovits Zoltán) itt találkozik össze a Magyarországra készülő Wesselényi Miklóssal (Básti Lajos), majd maga is hazatér. Kárpáthy báró birtokán épp pünkösdi királyt választanak. A győztes Kis Miskát (Bitskey Tibor) a nábob arra biztatja, adja ki magát nemesnek.

Abellinó a nagybátyja névnapjára pimasz módon egy koporsót küld ajándékba. A saját nevét megpillantva Kárpáthy János hirtelen rosszul lesz. A betegsége megváltoztatja a grófot. Véget vet a nagy mulatságoknak, és a jövőről szeretne gondoskodni. Szentirmay Rudolf tanácsára óriási vagyonát az ország fejlesztésére akarja használni. Mikor a fülébe jut, hogy Abellinó Pozsonyban egy szép fiatal lány erkölcseit próbálja besározni, megkéri Fanny (Pap Éva) kezét.

A házaspár boldogan él a nábob ősi kastélyában. Szentirmay mégsem nézi jó szemmel a fiatal nő és az idős báró kapcsolatát. A férfi próbára teszi Fannyt, de az asszony hű marad a férjéhez. Hamarosan kiderül, fiút hord a szíve alatt. Kárpáthy János a szülőszoba előtt várja az utód születését. A kis Zoltán egészséges, az anya azonban meghal. Az összetört apa befalaztatja a szobát, és megkéri Szentirmay Rudolfot, nevelje fel ő a fiút.

Az elmaradottság és a fejlődés közötti választásról szól

Mitől különleges?

Az Egy magyar nábob és közvetlen folytatása, a Kárpáthy Zoltán Jókai Mór azonos című regényeiből készültek. A romantikus próza nagymestere e két könyvét az 1850-es évek közepén írta. A közel húsz évet felölelő történetek számtalan szereplőt mozgatnak, a személyes sorsok mögött a reformkor is életre kel. Az anekdotaszerűen elmesélt, fordulatos epizódokkal teli művek központi problémái az elmaradottság és a fejlődés közötti választásról szólnak.

Bár a régi vagy új kérdése örökké aktuális, Jókai Mór tablószerűen szétterülő szövegeit nem könnyű filmre vinni. Az adaptációk terén rendkívül tapasztalt Várkonyi Zoltán pontosan tudta, hogyan lehet közérthetően és látványosan életre kelteni a könyveket. Jókai Mór elsőrangú mesélő, a rendező ezért a színpompás képek mellett elsősorban a színészekre fókuszál. Várkonyi Zoltán tökéletes érzékkel osztotta ki a szerepeket. A felbukkanó figurák személyes dilemmái a kihagyásos történetszövés ellenére is világosak és hitelesek.

Az Egy magyar nábob romantikus hangvételét és ismeretterjesztő szándékát a játékos humor, illetve a harsányabb tivornyázós jelenetek ellenpontozzák. A címszerepben brillírozó Bessenyei Ferenc legendás energiája hozza közel a holnappal nem törődő, folyton mulatozó magyar nemes alakját. A csárdában mezítláb táncoló lányok között felbukkanó Medveczky Ilona egy pillanatra a felsőjét is ledobja. A párizsi szórakozóhelyen a keleti táncosnőt alakító Tordai Teri mutat be egy minden tekintetben tüzes számot. Az efféle pikáns epizódok egy szélesebb tömegek számára készített filmben igen különlegesnek számítottak akkoriban.

Hogyan készült?

Az Egy magyar nábob és párdarabja, a Kárpáthy Zoltán Jókai Mór azonos című regényeiből egyszerre forogtak.

A számtalan itthoni és külföldi helyszín, az aprólékosan kidolgozott jelmezek és a hatalmas statisztéria lenyűgöző látványvilágot kölcsönöznek a cselekménynek. A filmet az itthon akkor még ritkaságnak számító szélesvásznú formátumra forgatták. Az operatőr Hildebrand István volt.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán a hatvanas évek látványos történelmi eposzai közé tartoznak. A rendező Várkonyi Zoltán e filmtípus legnagyobb hazai mesterének számított. Pazar kiállású, lendületes és izgalmas adaptációi valóságos tömegeket vonzottak a mozikba. A kőszívű ember fiai után bő másfél évvel, 1966 karácsonyán bemutatott filmkettős alapjaiban határozta meg a reformkorról kialakult képet. Nemcsak a legnívósabb Jókai-adaptációk közé tartoznak, de előkelő helyet foglalnak el minden idők legnézettebb magyar filmjeinek toplistáján is. Várkonyi Zoltán e sikerekkel a háta mögött vágott bele legnagyobb vállalkozásába, az Egri csillagok munkálataiba.

Egy emlékezetes jelenet

Várkonyi Zoltán a lehető legszélesebb közönséghez szerette volna eljuttatni a regényeket. A szórakoztatás mellett e filmek ismeretterjesztő célokat szolgáltak. A hazafias szellemiségű, építésre és fejlődésre koncentráló reformkor forradalmi hevülete megfelelt a konszolidált Kádár-rendszer céljainak is. A történelmi tanulságok leszűrése és a filmek Jókai-értelmezései a mai szemmel ezért néhol kissé merevnek tűnhetnek. Az író szövegei majd kicsattannak az életkedvtől és játékosságtól, amit leginkább az Egy magyar nábob dinamikus tömegjelenetei adnak vissza. A pünkösdi forgatag nyaktörő vágtája a mai szemmel is izgalmas akciójelenet.

A rendező

Hildebrand István operatőr és Várkonyi Zoltán rendező a Kárpáthy Zoltán forgatásán (forrás: Hildebrand István)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

(forrás: NFI)