Angst

Félelem és egzisztencialista szorongás a metróban. Mispál Attila filmjében egy magányos forgalmista megpróbálja ledönteni a közöny falát.

magyar rövidfilm, 1995, rendező: Mispál Attila

operatőr: Nagy András, 18 perc

Miről szól?

Engel metróforgalmistaként dolgozik, több tízezer emberrel kerül kapcsolatba minden egyes nap, mégis magányosan, elszigetelten él. Egy nap bezárkózik a forgalomirányító irodába, megállítja a mozgólépcsőt, és a hangosbeszélőn keresztül elkezdi megosztani személyes érzéseit az utasokkal.

Mitől különleges?

Mispál Attila rövidfilmjét a tartalom és a stílus rendkívüli egysége teszi figyelemre méltóvá. A főszereplő egy beszűkült tudatú, szorongó férfi; a metró sötét, baljós hangulatú terei az ő belső világának kivetülései. Munkájából kifolyólag képtelen valódi kapcsolatokat kialakítani, az ipari kamerákon keresztül érintkezik csak az emberekkel, akik állandóan mozgásban lévő, arctalan biomasszaként jelennek meg számára a monitorok kijelzőin. Az ipari kamerákkal rögzített felvételeken ennek megfelelően nincsenek kontúrok és árnyalatok, a metróalagutakban sodródó tömeg személytelensége így vizuálisan is nyilvánvalóvá válik. Engel félelmeiről emellett látomásos, szürreális betétek is tudósítanak, amelyeken különös – idegen civilizációhoz tartozó? – tudósok tanulmányozzák a föld alatt élő, állatiasan viselkedő embercsoportokat.

Az Angst egy kitörési kísérlet története: Engel megpróbálja ledönteni a közöny falát.

Azokat a kommunikációs csatornákat használja kapcsolatfelvételre, amelyeken csak szenvtelen, hivatalos információkat szabadna közölnie. A hangosbeszélőn keresztül először egy regényből olvas fel az utasoknak, majd saját szívhangját hangosítja ki nekik.

Hogyan készült?

Mispál Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem film- és televíziórendező szakára járt Gazdag Gyula és Herskó János osztályába – első etűdjét még korábban, a Balázs Béla Stúdióban készítette el –, itt forgatta le harmadévesen az Angstot a vele egy évfolyamra járó Nagy András operatőrrel. A szkriptet közösen írták meg Pacskovszky Zsolt azonos című novellájából. A forgatás során nem csak a vonatkozó metrós tömegjeleneteknél, hanem mindvégig, a közelik során is ipari kamerát használtak. A hangkulisszában a zajok-zörejek mellett – a későbbi, szintén a metróban játszódó Kontrollhoz hasonlóan – az elektronikus zene is fontos szerepet kapott, amit a műfaj egyik legjelesebb hazai képviselője, Palotai Zsolt biztosított.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az Angst és a hasonló stílusú diplomafilm, az Altamira izgalmas formai kísérlet, amely megágyazott a rendező első és máig egyetlen játékfilmjének, a szintúgy Nagy András operatőrrel és Berzsenyi Krisztina látványtervezővel közösen elkészített, hagyományos történetvezetésű, de vizualitását tekintve nem kevésbé álomszerű A fény ösvényeinek.

Az Angst az 1996-os Magyar Filmszemlén a legjobb főiskolás film díját nyerte el, a Nemzetközi Televíziós Fesztiválon pedig a legjobb kísérleti film elismerését kapta meg.



Egy emlékezetes jelenet

Az unatkozó Engel egy bogárral játszik, a késével terelgeti, ijesztgeti. A rovarmotívumot később metaforává bővíti a film, a látomásjelenetekben az emberek is bogárszerű lényekként tűnnek fel, ráadásul Engel a Nobel-díjas J. M. G. Le Clézio Terra amata című regényéből éppen azt a passzust olvassa fel az utasoknak, amelyben a gyerek főszereplő a kertben játszva ráébred, hogy a krumplibogarak számára ő az Isten. Mispál rémálomszerű képsorokkal illusztrálja az erősen áthallásos vendégszöveget.

A rendező

Mispál Attila (MTI Fotó: Kollányi Péter)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

„Nem csak a filmezést, semmilyen kreatív tevékenységet nem lehet papíron tanulni. A főiskolán az ott készült vizsgafilmek gyártása során, a saját tapasztalatainkból tanultunk a legtöbbet. Akkor tanulsz igazán, ha te magad hozol létre valamit. És aztán a hibáiból okulsz.” (Mispál Attila, Filmkultúra, 2005)

Baski Sándor

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem