Miről szól?

A mindvégig egy meg nem nevezett város metrórendszerében játszódó film főszereplői a jegyellenőrök, akik az utasok megvetésétől övezve végzik a hol csak megalázó, hol a testi épségüket is veszélyeztető munkájukat. A legrejtélyesebb figura köztük a harmincas éveihez közelítő Bulcsú, aki egy sikeres mérnöki karriert félbehagyva menekült le a föld alá, és még a munkaidő lejárta után sem hajlandó elhagyni a metró területét. Monoton hétköznapjait csak egy bájos lány és egy utasokra vadászó sorozatgyilkos megjelenése kavarja fel.

Mitől különleges?

Antal Nimród filmje az első, amely teljes egészében a magyar metróban játszódik, de műfaji besorolhatatlansága miatt is kuriózum. A történet erősen építi a hazai vígjátéki hagyományokra, Mucsi Zoltán, Pindroch Csaba, Badár Sándor és Nagy Zsolt ellenőrei bohózatba illő figurák, miközben a fiktív közlekedési vállalatot és az utas-ellenőr csörtéket szatirikus fénytörésben láttatja a film. Bulcsú ugyanakkor egy másik magyar karaktertípust képvisel, a helyét kereső, kiábrándult értelmiségiét. A Kontroll második fele a romantikus szál ellenére fokozatosan elkomorul, a nyomasztó hangulat a pszichothrillerekét kezdi idézni, és ezzel Bulcsú drámája is egyre jobban elmélyül.

a főszereplő személyéhez kötött, nyitva hagyott rejtélyeknek köszönhetően pedig a történet is többféle értelmezési lehetőséget kínál. A betagozódni nem akaró, kívülálló főhős figuráját akár az Egyesült Államokban nevelkedett rendező alteregójának is tekinthetjük. Ha a műfaji besorolásnak ellenáll is a film, a képi világ egységes és átgondolt. Az egyes helyszíneket több állomáson rögzített snittekből kombinálták össze, a feliratokat, táblákat kitakarták, ezáltal egy valószerű, mégis stilizált teret alkottak, amely a groteszk és a szürreális hangulatok közvetítésére egyaránt alkalmas.

Hogyan készült?

Antal a régóta dédelgetett filmötletét négy év alatt tudta megvalósítani: csak a BKV engedélyének megszerzése 9 hónapig tartott, és mire összegyűlt a büdzsé, az eredetileg kiválasztott Bertók Lajos kiöregedett a főszerepből, ezért le kellett cserélni a fiatalabb Csányi Sándorra. A metróban csak este tizenegytől hajnal négyig forgathatott a stáb, így a szokásosnál feszítettebb tempóban kellett dolgozniuk. Noha az állomásokat igyekeztek felismerhetetlenné tenni, végső biztosítékként rögzítették és bevágták a film elé a BKV vezérigazgatójának nyilatkozatát, amelyben a történet fiktív voltát hangsúlyozza.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Kontroll abban az időszakban készült, amikor a magyar mozgóképgyártásban a szerzői jellegű filmek hegemóniáját csak szökőévente törte meg egy-egy műfaji próbálkozás. A hollywoodi filmeken nevelkedett, a szakmát videóklipek és reklámfilmek rendezésével kitanuló Antal újfajta szemléletet honosított meg. Bebizonyította többek közt, hogy lehet hazai környezetben is látványos és izgalmas akciójeleneteket rendezni, és a klipesztétikának, a dinamikus vágásoknak vagy az elektronikus zenének is helye van a mozifilmes eszköztárban.

Egy emlékezetes jelenet 

Bulcsú és az egyik rivális ellenőrcsoport vezetője sajátos párbajjal rendezik a nézeteltérésüket. Versenyt futnak a metróalagútban, méghozzá úgy, hogy közben száguldva érkezik mögöttük az éjféli expressz. Már az is figyelemre méltó, ahogy Antal mitológiát és rituálékat kreál egy (fiktív) szubkultúrának, de a jelenet levezénylése is példás. Úgy képes a feszültséget az egekig tornázni, hogy magát a nagy futást nem is látjuk.