színes magyar animációs film, 1972, rendező: Dargay Attila

író: Zelk Zoltán, operatőr: Henrik Irén, vágó: Czipauer János, zeneszerző: Pethő Zsolt, hangmérnök: Bársony Péter, 6 perc

A teljes film elérhető itt:

  

Miről szól?

A három nyúltestvér furfangos módon elterjeszti magáról, hogy félelmetes szörnyek, akik kizárólag rókahúson élnek. A történetben a rémhír egyre méretesebbre dagad, a nyulak természetes ellenségei, a róka, a farkas és a medve után még a vadásznak is inába száll a bátorsága, és fejvesztve menekül az erdőből.

Miért különleges?

Zelk Zoltán meséjének tényleges szereplői átlagos vadállatok, ám a szélsebesen terjedő rémhír folytán képtelen fenevadak jelennek meg az erdőlakók lelki szemei előtt. A rajzfilm képkockáin azonban iszonytató monstrumok helyett csak hamvas színekben pompázó, eszes kisállatokat és mamlasz (nagy)ragadozókat látunk. A szereplők mozgatásában a Dargay-féle dinamikus, rugalmas, komikus karakteranimáció dominál, így a nyulak cseles nagyotmondása, a szarka rosszmájú pletykálkodása és legfőképp a róka, a farkas, a medve és a vadász hiszékenysége és eszeveszett menekülése kerül előtérbe.

Hamvas színekben pompázó, eszes kisállatok

Hogyan készült?

A film háttereit Sajdik Ferenc karikatúragrafikus tervezte, aki finoman humoros képi világáról ismert, és Dargay Attila több rajzfilmjében is tervezőként dolgozott. Ezek közül a legismertebb a francia-magyar koprodukcióban készült La Fontaine meséi (1969–1971), a Pom-Pom meséi (1978–82) és A nagy ho-ho-horgász (1982–83).

A vers Domján Edit bársonyos hangján csendül fel, amely a fiatalon elhunyt színésznő egyik utolsó emlékezetes előadása.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A három nyúl humorral, szeretettel ábrázolt erdei állatai Dargay Attila legtöbb filmjében feltűnnek, kivált a szintén erdei miliőben játszódó Vuk szereplőgárdájával rokoníthatók. Nyelvileg a Zelk-vershez hasonlóan leleményes műmese az angol Julia Donaldson nagysikerű gyerekkönyve A Graffaló (The Gruffalo, 1999), amely szintén a megtévesztés pszichés dinamikájának ábrázolása, és amely köré egy egész 3D-s animációs meseuniverzum épült ki az elmúlt évtizedben.

Erre figyelj!

A film bevezető képsoraiban az erdei táj a szemünk előtt rajzolódik ki. Ez az akvarelles kifestődés később a Vuk nyitóképén köszön vissza. A rajzfilm hátterein látható részletgazdag, finom pasztellszínekben pompázó, álomszerű erdei tájkép Sajdik Ferenc munkája. A Dargay tervezte vastag kontúrú, harsány, bohókás szereplők sokszínű, változatos arckifejezéseit és testbeszédét szolgálja a rendező figuráira jellemző aránytalan testfelépítés, amelyben az egyes testrészek eltörpülnek a fej és az arc mellett. Ennek köszönhetően a mimika a tágabb képkivágatokban is dominálni tudja az animációt, és megkönnyíti a figurákkal való érzelmi azonosulást.

Ezt is nézd meg!

A rendező

Dargay Attila (forrás: NFI)

Tudtad?

A három nyúl című verses mesét a film elkészülte előtt több mint 20 évvel, 1951-ben írta Zelk Zoltán, aki az ötvenes évek egyik legnagyobb gyermekköltője volt.

Plakát

(forrás: NFI)