Vuk

Az árva rókakölyök, Vuk kalandos története máig a magyar gyerekek egyik legkedvesebb egész estés rajzfilmje.

színes magyar animációs film, 1981, rendező: Dargay Attila

író: Fekete István, forgatókönyvíró: Dargay Attila, Imre István, Tarbay Ede, operatőr: Henrik Irén, vágó: Hap Magda, Czipauer János, zeneszerző: Wolf Péter, hangmérnök: Bársony Péter, 70 perc

A teljes film elérhető itt:

  

Miről szól?

A korán elárvult rókakölyköt, Vukot nagybátyja, Karak neveli fel és tanítja meg a vadászat minden csínyére. A rókafiúból rettegett vadász cseperedik, aki bosszút áll a családját elpusztító emberen, a Simabőrűn: ügyesen megdézsmálja annak baromfiudvarát, csúfot űz a kutyáiból, és kiszabadítja a ketrecben foglyul ejtett rókalányt.

Kiürültek a játszóterek, amikor a tévében vetítették

Hogyan készült?

Dargay először egy nyolcrészes képregényben adaptálta a Vukot, amely 1972-ben a Füles Újságban jelent meg. 1973-ban elkészítette a Fekete István 1940-ben megjelent kisregényéből a rajzfilmadaptáció forgatókönyvét, ám ekkor ideológiai okokra hivatkozva a filmterv nem kapott zöld utat. Az antikommunista mezőgazdász-vadász, Fekete István ugyanis a Horthy-rendszer népszerű írója és forgatókönyvírója volt, akinek munkái közül többet – a vörös terrorról szóló Zsellérek (1939) című regényét; a Dr. Kovács István című, propagandisztikus népi filmjét (r: Bánky Viktor, 1941) 1945 után betiltották. A Vuk csak közel egy évtizeddel később készülhetett el a Tüskevár és a Téli berek című ifjúsági regényeivel az olvasók közt továbbra is népszerű Fekete kisregényéből. Akkor a Pannónia Stúdió televíziós filmekre szakosodott III. műtermének vezetője, Imre István közbenjárására a Magyar Televízió rendelte meg Dargaytól a filmet négy, egyenként húszperces részből álló sorozat formájában. A Magyar Televízió 1981 áprilisában, a húsvéti szünet idején mutatta be a sorozatot. A rendkívüli közönségsiker hatására a Pannónia Stúdióban még abban az évben elkészült a Vuk egész estés változata is, amely karácsony előtt került a mozikba.

Miért különleges?

Az állatszereplők sorát felvonultató film valamennyi figuráját Dargay Attila tervezte, így a Vuk a Dargay-féle kedvesen humorizáló karakteranimáció gazdag tárházát nyújtja. A rendező úgy emlékezett vissza a Vuk készítésére, hogy a stúdióvezetés és a megrendelő részéről ebben a filmjében kapta a legnagyobb alkotói szabadságot.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Vuk a magyar animáció legtermékenyebb időszakában született: az 1981–1986 közötti öt évben összesen 14 animációs mozifilm készült el a Pannóniában. Ez a gyártási rekord annak is köszönhető, hogy több egész estét betöltő film népszerű televíziós mesesorozatok összefűzéséből jött létre: a Vuk mellett így gyártottak mozifilmet pl. a Misi mókus kalandjai (1982), a Vízipók-csodapók (1982), a Mesék Mátyás királyról (Mátyás, az igazságos, 1985) vagy a Leo és Fred (1987) című sorozatból.

A Vuk a korabeli magyar rajzfilmet meghatározó irodalmi adaptációk hagyományába illeszkedik (János vitéz, 1973; Lúdas Matyi, 1977; Daliás idők, 1984; Szaffi, 1985). A film Dargay második egész estés animációja, aki a magyar filmtörténet legnépszerűbb egész estés rajzfilmjeit jegyzi (Lúdas Matyi, Szaffi). A közönséget először tévésorozatként meghódító Vukból még ugyanabban az évben bemutatták a moziváltozatot is, amely több mint kétmilliós nézőszámot hozott.

Valamennyi egész estés filmje közül a Vuk humorral stilizált, bájosan bumfordi figurái viselik leginkább magukon Dargay Attila kézjegyét.


Egy emlékezetes jelenet

Az erdő legügyesebb vadászává felcseperedő „magyar Bambi” a mesebeli legkisebb fiút idézi. Míg a rókák szemszögéből megírt Fekete István-regény egy realista mese, és ekként az idősebb korosztály számára íródott, addig a róka fejlődéstörténetét Dargay Attila forgatókönyvtársaival, Tarbay Edével és Imre Istvánnal a kisgyerekek számára teszi fogyaszthatóvá. A gyermekmesévé áthangszerelt szüzséből kimaradnak az erőszakos mozzanatok, a hosszas tájleírások és bölcselkedő intelmek, és túlsúlyba kerülnek a kalandok, valamint felerősödik a komikum szerepe.

A film a vadon élő állatok szemszögét és egyediségét úgy teszi hangsúlyossá, hogy a történet antagonistáját, a Simabőrűt csak deréktól lefelé, a lába, csizmája magasságában láttatja. Azáltal, hogy az arcuk és a felsőtestük képen kívülre kerül, a film teljesen elszemélyteleníti a természet ellenségeként bemutatott humán szereplőket. Az évszakonként változó természetet árnyaltan, az állatokat megejtő rokonszenvvel ábrázoló adaptáció sajátja, hogy Dargayék az eredeti kisregény számos elemét felerősítették, vagy azt akár új szereplőkkel is kiegészítették, hogy még több lehetőségük legyen a groteszken karikírozott figurák, komikus jelenetek, szellemes párbeszédek sorjázására. Legemlékezetesebbek közülük a vadász két házőrzője, Vahur és Fickó felsülésein harsányan kárörvendő kutyafalka pletykálkodásai, valamint a cefrétől részegen dülöngélő gúnárok párosa.

Ezt is nézd meg!

Interjú Henrik Irénnel, Dargay Attila feleségével és alkotótársával:


 

2020-ban a Klassz program keretében meghirdetett rajzpályázatunk egyik témája a Vuk volt. A beérkezett sok száz rajz bizonyítja, hogy a film 40 év elteltével is rendkívüli hatással van a gyerekekre. A díjnyertes pályaműveket itt lehet megnézni:

A rendező

Dargay Attila (forrás: Henrik Irén)

Tudtad?

A Vuk című televíziós sorozatnak olyan sikere volt a gyerekek körében, hogy amikor annak idején a tévében vetítették, kiürültek a játszóterek.

Plakát

(forrás: NFI)

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem