Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan

40 évvel ezelőtt készült a magyar filmtörténet első Oscar-díjas alkotása, A légy

Orosz Anna Ida |

November 13-15. között idén online rendezik meg az Országos Rajzfilmünnepet, amely Rófusz Ferenc életműve előtt tiszteleg.

Rófusz Ferenc A légy című rövidfilmje révén örökre beírta nevét az egyetemes mozgókép történetébe, és különösen előkelő hely illeti meg őt a magyar filmtörténeten belül is, hiszen ez az 1980-ban készített, mindössze háromperces animáció lett az első Oscar-díjat nyert magyar filmalkotás. A kisfilm, amely egy rovar utolsó perceit dokumentálja, az illuzórikus szabadság és a vele szembe állított végletes kiszolgáltatottság megjelenítése. A halszem-optikával láttatott, bravúros képi játékra épülő film több mint háromezer darab, zsírkrétával készült rajzból áll össze. A „totális animációnak” vagy háttéranimációnak nevezett technika egyik unikális példája, mely során a figurákat és a hátteret nem a hagyományos módon, külön-külön rétegen kezelik, hanem minden egyes fázisképet újból megrajzolnak.

Totális animáció – A légy (forrás: NFI)

A film rendezője, a Kossuth-díjas, Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett Rófusz Ferenc 1946-ban született Budapesten. Animációs filmes karrierjét 1968-ban fázisrajzolóként kezdte a Pannónia Filmstúdióban. Az 1973-ban bemutatott János vitéz készítésében már kulcsrajzolóként dolgozott, a Magyar Televízió megrendelésére készített Gusztáv sorozat 1976–77-es évadában pedig már társrendezőként tevékenykedett. 1988-ban családjával Kanadába disszidált, ahol előbb a Nelvana Stúdiónál dolgozott, majd 1991-ben Super Fly Film néven saját vállalkozást alapított. 2001-ben települt végleg haza Magyarországra.

Rófusz az Oscar-díjas filmjében alkalmazott technikát és az egyes szám első személyű ábrázolásmódot használja több munkájában is: a Holtpontban (1982) egy halálraítélt utolsó perceit kell átélnünk – magunkra vállalnunk – a sortűz előtt, a Ticket (2011) egy ember életét tömöríti tíz percbe. Több filmjét is áthatja a szatirikus hangvétel: a Nepp József ötletén alapuló A kő (1973) a tudálékosság kifigurázása, a Gravitáció (1984) főhőse a szabadságvágytól gyötrődő alma. A groteszk ábrázolásmód legutolsó, Az utolsó vacsora (2018) című, élőszereplős felvételeket és 3D-s megoldásokat is tartalmazó tízperces rövidfilmjében is megtalálható, ugyanis Leonardo da Vinci ikonikus falfestményének magasztos hangvételét a jelen közönségességével és hétköznapiságával állítja szembe. Rófusz felnőtt nézőket megcélzó, komor hangvételű rövidfilmjei mellett a gyereknézőkhöz szól Hoppi mesék (2015–2016) című vidám, népszerű rajzfilm-sorozata és az ebből készült 70 perces mesefilm (Egy év Hoppifalván, 2017), amelyben a kalandos mesék révén a világ népeinek ünnepeit és szokásait ismerhetik meg a legkisebbek.

Ebben a videóban Rófusz Ferenc mesél pályájáról és A légy című filmjének készítéséről. Szóba kerül a kínos botrányba fulladt Oscar-díjátadó is, amelyen személyesen nem vehetett részt, és helyette Dósai István, a Hungarofilm igazgatója vette át a díjat.

A Filmkultúra nem sokkal hazatelepülése után, 2002-ben készített interjút Rófusz Ferenccel.

Részletes információk a vetítésekről a Rajzfilmünnep honlapján.

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem