Én is jártam Isonzónál

 

A Gulyás-testvérek dokumentumfilmje feleleveníti, hogyan élték meg a magyar katonák az első világháború poklát, és hogyan lettek később számkivetettek saját hazájukban.

színes magyar dokumentumfilm, 1986, rendező: Gulyás Gyula, Gulyás János

operatőr: Gulyás János, 100 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Az első világháború, azon belül is az Osztrák-Magyar Monarchia és Olaszország elhúzódó állóháborúja elevenedik meg előttünk interjúk, visszaemlékezések és archív felvételek segítségével. Az idős veteránok ellátogatnak az egykori frontra, ahol megbékélnek az akkori ellenséggel, miközben megújult erővel szakadnak fel bennük a háború borzalmas emlékei.

Mitől különleges?

A szocializmusban Magyarország első világháborús szerepvállalását többnyire elhallgatás övezte. A Horthy-korszakban – a Trianon utáni revíziót szolgáló, gazdasági-katonai érdekektől sem mentes – hőskultusz övezte a katonákat, a szocializmusban viszont nem jutott nekik megbecsülés, hiszen a pártvezetés igyekezett megfeledkezni a fő szövetségesnek számító Oroszország ellen vívott háborúról. A hazai történelemírás is csak a nyolcvanas években kezdte az ideológiai kötöttségeket levetve feldolgozni a témát, amit Gulyás Gyula és Gulyás János dokumentumfilmje értékes visszaemlékezésekkel gazdagított. Az Én is jártam Isonzónál megdöbbentő erővel tárja elénk, milyen viszontagságokat éltek át a lélekőrlő állóháborúban hiábavaló véráldozatokat hozó katonák. A film elsősorban nem az első világháború hiteles krónikája, hanem a veteránok akkori – nyolcvanas évekbeli – élethelyzetének szinte már antropológiai hitelességű bemutatása és az örökre traumatizált emberi lélek megértése miatt érdekes.

A veteránok élethelyzetének szinte antropológiai hitelességű bemutatása

Hogyan készült?

Gulyás Gyula és Gulyás János régóta szerettek volna dokumentumfilmet forgatni az első világháborúról, de a Magyar Televízió nem támogatta az ötletüket, így csak 1982-ben, a Balázs Béla Stúdió finanszírozásában kezdhettek neki a négy évig tartó forgatásnak. Ekkor már az utolsó pillanatban voltak: 

riportalanyaik mind 80 felett jártak, de akadt köztük százéves nyilatkozó is.

A Gulyás testvérek nem készültek fel alaposan az első világháború csatáiból, így őszinte érdeklődéssel tudják faggatni a veteránokat, akiket a szocializmusban senki se kérdezett a harctéri élményeikről, így az érdeklődés hatására gejzírként fakadtak fel belőlük az emlékek.

Először csak a tervezett trilógia második részét, az isonzói csatákról szólót készíthették el (amely ideológiailag kevésbé volt problémás, hiszen nem az Orosz-, hanem az Olaszország ellen vívott harcokról szólt), és a fogadtatás alapján döntöttek volna arról az illetékesek, hogy leforoghat-e a többi. Az Én is jártam Isonzónál hangos sikert aratott 1987-es bemutatásakor, moziban több mint százezren látták, a Gulyás testvéreknek mégis a rendszerváltás utánig kellett várniuk, hogy befejezhessék filmsorozatukat a háború kitöréséről szóló első, a háború lezárásáról, valamint a hadifogolytáborokról és az őszirózsás forradalomról mesélő harmadik, illetve a trianoni békét feldolgozó negyedik résszel.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Sára Sándor epikus hosszúságú dokumentumsorozata, a Pergőtűz Magyarország második világháborús szerepvállalásának, azon belül is a Don-kanyari katasztrófának adta a korban tabudöntőnek számító krónikáját. Ennek méltó párja a Gulyás testvérek hasonló szellemiségben fogant oral history filmje, amely az első világháború szubjektív történelmének lenyomatát nyújtja. Méghozzá a filmszakmában lényegében elsőként, hiszen azelőtt csak Fábri Zoltán játékfilmje, a Fábián Bálint találkozása Istennel (1980) foglalkozott az első világháború borzalmaival. Az Én is jártam Isonzónál hozzájárulása felbecsülhetetlen értékű a nemzeti trauma kibeszélésében és a közbeszédbe történő visszaillesztésében.


Egy emlékezetes jelenet

Műhelyében üldögélő fazekas mesél a frontélményeiről. Alig kezd bele, elragadják az érzelmei, és megkéri a filmeseket, hogy ne vegyék fel, ahogy sír. A kontrolláltalanul felszakadó zokogás jól jelzi, milyen kitörölhetetlen nyomokat hagyott az emberekben a háború, továbbá azt is, milyen hatása lehet, ha társadalmilag elfojtanak egy traumát: a sebeket még időskorában sem tudja kezelni az ember, és örökre megreked abban a háborús pokolban, amiről azt hitte, már maga mögött hagyta.

A rendezők

Gulyás Gyula (kamerával), Gulyás János (mögötte) (fotó: NFI)

Tudtad?

Fröhlich János operatőr 1917-ben a Messter és a Sacha Film megbízásából 35 perces anyagot rögzített a X. isonzói csata (1917. május 12. - június 8.) idején. A harctéren feltűnik – tisztikarával körülvéve – IV. Károly király is.

Plakát

Tervező: Faragó István (forrás: NFI)