A Filmemlékezet/CinéMémoire fesztiválok (1997-2011)

(1997-2011)

Löwensohn Enikő |

1997-ben az akkor ötvenéves Francia Intézet és a negyvenéves Magyar Nemzeti Filmarchívum közös születésnapi rendezvényeként – francia mintára – jött létre a kezdetben CinéMémoire, később Filmemlékezet nevet viselő archívumi fesztivál.

A nemzetközi konferencia- és vetítéssorozatot a filmfelújítás, megőrzés és terjesztés témakörében, a társarchívumok és intézmények bevonásával rendezték meg. Délelőtt előadások, szakmai programok zajlottak, az esti nyilvános vetítéseken pedig a Örökmozgó közönsége is megismerkedhetett a felújított, vagy frissen megtalált filmritkaságokkal, amelyet külföldi és magyar előadók, neves szakemberek hoztak el Budapestre, és mutattak be a nézőknek. A sokszor élőzenés kísérettel vetített némafilmek mellett új filmeket, vagy sokszor emlegetett, de ritkán vetített filmtörténeti ritkaságokat is bemutattak az archívumok a világ minden tájáról, Moszkvától Los Angelesig.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a 15 éven át megrendezett fesztiválok legfontosabb témáit, az egyedi vetítésekre érkezett filmeket, a vendégek impozáns listáját, valamint az elhangzott előadások online fellelhető anyagait. Mert ami a neten nem, vagy csak nehezen található, az nincs is.

I. Cinémémoire fesztivál (1997. szeptember 13-30.) 

Friedrich Wilhelm Murnau: Faust (1926)

A 40 éves filmintézet és 50 éves Francia Intézet közös rendezvényeként 30 felújított filmtörténeti alapművet és ritkaságot vetítettünk le. A világ költözött be a filmekkel az Örökmozgóba a francia, belga, angol, német, cseh, orosz, olasz, holland, román, szerb, szlovén és magyar archívumok felújított filmjeinek vetítésével. A nyitófilm Friedrich Wilhelm Murnau nemzetközi összefogással restaurált Faustja volt, amit abban az évben mutattak be a bolognai fesztiválon. A programben szerepelt: Az indián lány szerelme, Az izzó parázs, négy holland melodráma + három szenzáció egy belga fesztiválról, Ámok, cseh avantgárd filmek, Piccadilly, Sátáni rapszódia, Berlin eleste I-II., Sztrogof Mihály, Etűdök Párizsról, A tizennegyedik, Psyché I-III., Hindu síremlék, Harakiri, A rigómezei csata, Románia függetlensége, Iván Nyikulin, az orosz matróz, A nagy ábránd, Bánatos utca, A vörös krizantém, A rémület útjai, Isten veled, Amerika!

Gyürey Vera bevezetője
Francia filmrestaurálás – Beszélgetés Claudine Kaufmann-nal, a Cinémathèque Française munkatársával, a fesztivál vendégével.
Az asszony és a báb – A Cinémathèque Française restaurálta Az asszony és a báb című regénye alapján készült öt filmet.
Beregi Oszkár naplójegyzete a némafilmről és Az arany ember forgatásáról
Szulamit újra énekel – Illés Jenő: Szulamit, 1916

Műsorfüzet

II. CinéMémoire fesztivál (1998. szeptember)

Fábri Zoltán: Vihar (1952)

A fesztiválon bemutatott fontosabb filmek: Fábri Zoltán: Vihar (1952) színes felújított kópiáról – az addig csak fekete-fehérben ismert film felújításának alapjául egy német archívumban kölcsönzött színes nitropozitív kópia szolgált. Átok vára (1927) élő zenei kísérettel. Putty Lia-sorozat (D.W. Griffith: A sátán keservei – a felújított kópia New Yorkból érkezett egy vetítésre), Quo Vadis? (1913) – az olasz monumentális történelmi film ritka darabja a holland archívumból érkezett, a felújított, gyönyörű kópia kivételes vizuális szépségével nyűgözte le a nézőket. Vendég: David Robinson filmtörténész, a pordenonei némafilm fesztivál igazgatója, Bolognából Gian Luca Farinelli, Amsterdamból Ruud Visschedijk, Belgrádból Dinko Tucakovic vett részt az Örökmozgóban tartott nyilvános vitafórumon, melynek témája A filmtörténet a moziban volt.

Gyürey Vera bevezetője
Putty Lia – Aki imádta az életet és nem félt a haláltól
Vecsétől Hollywoodig – Putty Lia életútja
Putty Lia filmjei az Örökmozgóban
Széles változatban is! – Cinemascope és takarásos film
Mi marad a színes filmből, ha fekete-fehér lesz belőle?

III. Filmemlékezet Fesztivál (1999. szeptember 8-30.) 


A Karlovy Varyban operatőri díjjal jutalmazott egész estés természetfilm a Szeged melletti Fehértó állatvilágát mutatja be (1951)

A fesztiválon bemutatott felújított kópiák: egy ismeretlen német filmúttörő, Julius Neubronner századeleji amatőrfelvételei; a világ első teljes hosszúságú sziluettfilmje, az Ahmed herceg kalandjai (1926) – mindkettő a frankfurti Deutsches Filmmuseumból. Két teljes szépségében és hosszában restaurált francia klasszikus: a brüsszeli Cinématheque Royale által felújított Az Usher ház bukása (1928) és A játékszabály (1939) Jean Renoirtól. A Cinématheque Française által restaurált néma Casanova (1927) és a belga archívumtól kölcsönzött Fellini-féle Casanova (1974). A Magyar Filmintézet felújításai: Keserű igazság (1956), Ferenc József élete (1910-es évekből), Vadvízország (1951) és egy összeállítás 1945 előtti Budapest-filmekből. Avantgárd filmösszeállítás a belga archívumból és Moholy Nagy László korai művei. Vendég: a Levél szavak nélkül (1998) című dokumentumfilm rendezője, Lisa Lewenz; a belga filmarchívum igazgatónője, Gabrielle Claes és a frankfurti Deutsches Institut für Filmkunde vezetője, Claudia Dillmann.

Berkes Ildikó bevezetője
Képek a Gaál Franciska kiállításról
A magyar filmarchívum kiállítása a frankfurti Deutsches Filmmuseumban


IV. Filmemlékezet Fesztivál (2000)

Részletek Loïe Fuller hagyományt teremtő szerpentintáncának kézzel színezett felvételeiből (1895-1908)

Bemutatott filmek: Kézzel színezett filmek Európa archívumaiból, erre az alkalomra komponált élő zenei kísérettel (Harcsa Veronika, szaxofon). Káin és Artyom – hiányosan fennmaradt szovjet-orosz montázsfilm a Budapest Klezmer Band élő zenei kíséretével. Október – Ünnepi filmeposz az 1917-es petrográdi eseményekről, John Reed naplóregénye alapján, szintén újonnan komponált zenei kísérettel.

Anyagok a fesztivállal kapcsolatban a Filmkultúra oldalán:
A kezdet kezdetén – Kézzel színezett filmek és némafilmkoncert
Káin és Artyom
Október

V. Filmemlékezet Fesztivál (2001)


Benjamin Christiansen: Boszorkányok (1922)

2001-ben a skandináv országok voltak a főszereplők. A nyitófilm Benjamin Christiansen dán rendező svéd némafilmje, a filmtörténeti munkákban gyakran emlegetett, legendás és botrányos Boszorkányok (1922) volt. A tizes években világhírű dán filmművészetet gazdag válogatás reprezentálta, August Blom és Christiansen munkái. A norvég filmművészetet öt klasszikusnak számító alkotás; a svéd filmet pedig egy legendás filmtörténeti ritkaság, Victor Sjöström Ingeborg Holmja képviseli. A magyar némafilmek közül 1989-ben került elő a Mire megvénülünk, Uher Ödön filmje. Az erősen megrongálódott, csak töredékében megmaradt filmet az elmúlt évek során restaurálták az archívum munkatársai; munkájuk eredményét, a felújított kópiát idén márciusban mutatta be a Filmmúzeum egy nemzetközi szemináriumon és ennek a filmnek a bemutatója volt a fesztivál egyik legfontosabb eseménye. A Filmemlékezet Fesztivál tradíciójához tartozik, hogy a különböző felújított, restaurált kópiákat élő zenekísérettel vetítik a némafilmes korszak hagyományát megidézve, de olykor tovább is csiszolva: a Boszorkányokat például nem egy szál zongora, hanem a német Two Tones duó kísérte. Nem csak a néma, hanem a hangos korszakból is vetítettünk nem látott filmeket: Fritz Lang Amerikában rendezett két filmjének felújított kópiáját. A filmtörténeti kiállítás sztárja Asta Nielsen volt. A százhúsz éve született díva leghíresebb filmje, A züllés útján zárta a fesztivált. Vendégek: Dan Nissen, a dán filmintézet -, Vigdis Lian, a norvég filmintézet igazgatója, Christian Dimitriu, az Archívumok Nemzetközi Szövetségének (FIAF) titkára.

Az 1. Nemzetközi Filmfelújítási Szeminárium programja

VI. Filmemlékezet Fesztivál (2002. szeptember 20-30.)

 Lotte Reiniger: Ahmed herceg kalandjai (1926) via GIPHY 

A 2002-es hívószavak: emlékezet és dokumentum. A kiváló osztrák filmtörténész, Gustav Deutsch hat témakörbe gyűjtve különleges, asszociatív sorozatot hozott létre ősfilmekből és töredékekből (A film...), a holland archívum munkatársai pedig a korai idők egyik legjelentősebb amerikai filmes cégének, a Biographnak az anyagait gyűjtötték össze. Igazi csemegét jelentettek Lotte Reininger zenei szerkezetű árnyjátékfilmjei. A sorozatban azonban nem csak a korai idők és a némafilmes korszak alkotásai szerepeltek. Az olykor kézműves aprólékosságot, törődést és figyelmet igénylő felújítás újabb keletű filmeket is megcélozhat. Így sikerült újjáéleszteni a tönkrement kópiákból néhány amerikai klasszikust az ötvenes évekből: Fritz Langtól a Búcsúlevél és az Emberi vágy, Nicholas Ray-től a Magányos helyen szerepelt a műsoron, ráadásképp pedig egy kevéssé ismert western, a Lovagolj magányosan! csillogott régi színeiben a vásznon. A hazai filmfelújítók és archivátorok munkáit régi magyar filmhíradók újraélesztett kópiái dicsérték, az Örökmozgó ezzel is felelevenítette azt a régi hagyományt, hogy a nagyjátékfilm elé kísérőfilm, sőt híradó dukál. Filmek: Gustav Deutsch: A film..., Lotte Reiniger kisfilmjei; Az American Biograph and Mutoscope Company filmjeiből, Fritz Lang: Búcsúlevél, Emberi vágy, Nicholas Ray: Magányos helyen, René Clair: Párizsi háztetők alatt, Budd Boetticher: Lovagolj magányosan!, W.S. Van Dyke: Andy Hardyt elkapja a szerelem.

Műsorfüzet

VII. Filmemlékezet Fesztivál (2003. szeptember 19-30.)

Charles Laughton: A vadász éjszakája (1955)

A 2003-as fesztiválon osztrák, német, amerikai és magyar felújított filmek mutatkoztak be, a válogatás szenzációja Los Angelesből érkezett: a színész-rendező Charles Laughton első rendezése, az 1955-ös A vadász éjszakája minden idők kultfilmes listáinak biztos befutója. Ez a hátborzongatóan szépen fényképezett, fekete-fehér thriller annak idején megbukott, azóta viszont rendezők tucatjai tanultak belőle. A felújításról szóló előadással és egy kétórás werkfilmmel együtt került be a programba. Kötelező darab volt Kertész Mihály Ausztriában forgatott némafilmes szuperprodukciója, a Szodoma és Gomorra, Közép-Európa válasza a Türelmetlenségre, mellékszerepben a kiváló Balázs Bélával. A program dísze volt egy újonnan előkerült Jókai-adaptáció (Egy dollár), egy néma horrorfilm (Borzalmas éjszakák), valamint egy ős-háborús film, A pokol angyalai, valamint a Mezítlábas grófnő – főszerepben az isteni Humphrey Bogarttal és Ava Gardnerrel. A fesztivál kísérőrendezvénye a vezető francia filmes magazin, a Cahiers du Cinéma szerkesztőinek kedvenceiből szemezgetett. Így került műsorra többek között François Truffaut melodrámája (Szomszéd szeretők), Eric Rohmer megejtően kedves flörtfilmje (Claire térde), Agnès Varda dokumentarista road movie-ja (Kukázók), és a nouvelle vague egyik csúcsa, a megunhatatlan Bolond Pierrot a fanyar mosolyú Belmondóval és egy köteg színesre pingált dinamitrúddal.

VIII. Filmemlékezet Fesztivál (2004. szeptember 18-30.) 

Nádasdy Kálmán: Ludas Matyi (1946)

A Filmemlékezet Fesztivál az elmúlt években a legnagyobb, legnevesebb nemzetközi archívumok és filmes gyűjtemények bemutatkozó fóruma volt. Frissen felújított, pompázatos némafilmek és újjávarázsolt klasszikusok egész sora szerepelt a műsoron. 2004-ben a Magyar Nemzeti Filmarchívum lépett a kirakatba: a fesztivál fő attrakcióját restaurált magyar filmek jelentették. Volt miből válogatni: a Magyar Nemzeti Filmarchívumban 1989 óta folyik tervszerű filmfelújítás, 2004-re több száz játék- és dokumentumfilmet, illetve negyven évfolyamnyi filmhíradót sikerült felújítani. Ezek közül közönség elé került Fábri Zoltán falusi Rómeó és Júlia története (Körhinta) és néhány kiváló magyar némafilm (például egy 1918-as Anna Karenina-adaptáció). Külföldi klasszikusok is színezték a programot: az Ének az esőben, a Hair és az Annie Hall újra tökéletes minőségű felújított kópiája. Összeállításokat láthattunk az ősidők mozidarabjaiból, az előző századvég első játék- és dokumentumfilmjeiből; megemlékeztünk a hetven éve született, három éve meghalt kiváló rendezőről és filmes tanárról, Simó Sándorról (Simó debütáló játékfilmje, a Szemüvegesek vetítése után pályatársak és tanítványok beszélgettek a rendezőről). A nyitófilm a digitális technikával felújított, újra régi színeiben tündöklő Ludas Matyi volt: az első teljes hosszában színes magyar játékfilm, amely az elmúlt évtizedekben csak fekete-fehér verzióban volt látható.

IX. Filmemlékezet Fesztivál (2005. szeptember 17-30.)

Georg Wilhelm Pabst: A bánatos utca (1925). A filmet "sokkoló realizmusa" miatt Angliában betiltották, Olaszországban, Franciaországban és Ausztriában erősen megvágott formában mutatták be.

A sorozatban 2005-ben is igazi ínyencségek szerepeltek: az iskolateremtő Korda Sándor pompás kiállítású, színezett, látványos külső helyszíneken forgatott Jókai-adaptációja, Az aranyember, a IV. Károly király és Zita királyné megkoronázása című, frissen felújított korai magyar dokumentumfilm, és egy 1918-as melodráma, a Vihar után. Az európai némafilm egyik legnagyobb díváját, Asta Nielsent több filmben is láthattuk: az 1921-es Hamlet egyik érdekessége, hogy a dán királyfit az istenített színésznő alakítja. Georg Wilhelm Pabst teljes hosszában rekonstruált realista drámájában, a Bánatos utcában a húszas években debütáló új sztár, Greta Garbo és a korábbi évtized idolja, Asta Nielsen mellett feltűnik a leendő „kék angyal”, Marlene Dietrich is. A némafilmritkaságok mellett a modern idők, valamint a kortárs film klasszikusai is felkerültek a listára, a filmtörténeti parádé súlypontjai Észak-Amerika, Közép-Ázsia és India, főszereplői pedig Jim Jarmusch, a filmképfestő Szergej Paradzsanov, és az indiai film klasszikus mestere, Satyajit Ray voltak.

X. Filmemlékezet Fesztivál (2006. szeptember 16-30.)

Kertész Mihály: Jön az öcsém (1919)

A fesztivál nyitófilmje két francia mozgókép, A kaméliás hölgy (1911) és a Jeanne Doré (1916). A vetítések vendége volt Olivier Assayas francia rendező, akinek rendezései közül az Irma Vep, az Augusztus elején, szeptember végén, a Zűrzavar, a Tiszta, az Érzelmek útvesztői, a Démoni szerető, valamint a Paris, je t'aime című alkotást láthattuk. Bódy Gábortól a Psyché, a Kutya éji dala és az Amerikai anzix szerepelt, míg Korda Sándor halálának 50. évfordulója tiszteletére Az aranyember, a Marius, a VIII. Henrik magánélete, A trónörökös és a Lady Hamilton volt műsoron. A francia Jacques Becker születésének 100. évfordulója alkalmából a Párizs és a tavasz, a Montparnasse 19 és a Miénk az élet, a 120 éve született olasz Carmine Gallone-tól pedig a Pompei pusztulása, a Szerelmes idők és a Trubadúr szerepelt a progamban. A nyolcvan éve született japán Immamura Sohei munkáiból a 11'09'01 – Szeptember 11., a Fekete eső, a Rovarasszony és a Narajamo balladája került a válogatásba. Az angol free cinema terméséből kilenc alkotás szerepelt: Tony Richardson két rendezése, a Dühöngő ifjúság és A hosszútávfutó magányossága, továbbá a Hely a tetőn, az Alul semmi, a Szombat este, vasárnap reggel, az Ez is szerelem, az Egy ember ára, a Darling és a Titkok és hazugságok. A Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményéből vetítettük Kertész Mihály Jön az öcsém és ifj. Uher Ödön Júdás fiai című munkáját, valamint a Hunyadi és Czilleiek című szerb filmet.

 XI. Filmemlékezet Fesztivál – 50 éves a Magyar Nemzeti Filmarchívum (2007)

Balogh Béla 1924-ben másodjára rendezte meg a Pál utcai fiúkat – jobb oldalon Boka szerepében Verebes Ernő

A program kiemelkedő alkotásai: Kertész Mihály Amerikában rendezett, Magyarországon soha nem látott 1932-es filmje, a Kunyhó a gyapotföldön, Victor Sjöström 1930-ban készült Egy szeretnivaló hölgy című alkotása Bánky Vilma főszereplésével, és Dante Az isteni színjátékának A pokol című részéből 1911-ben készült némafilm, amelyet a bolognai archívum frissen újított fel. Bemutattuk az abban az évben a belgrádi archívumból előkerült két magyar némafilmet, amelyek addig hiányoztak gyűjteményünkből. Mindkét film felújítása megkezdődött (Garas Márton: Twist  Olivér, 1919, Balogh Béla: A Pál utcai fiúk, 1924). A kortárs filmek programjában a horvát Armin, a szerb A csapda, a brazil Alice háza, az orosz Miss Gulag. Vendégek voltak: a Archívumok Nemzetközi Szövetségének (FIAF) főtitkára, Christian  Dimitriu, a Dán Archívum igazgatója, Dan Nissen, és a Francia Nemzeti Filmközpont és Archívum gyűjteményének vezetője, Eric Le Roy.

Műsorfüzet

XII. Filmemlékezet Fesztivál (2008)

XIII. Filmemlékezet Fesztivál (2009. szeptember 17-30.)

Leni Riefenstahl A kék fény-ben (1932)

A fesztivált a 125 éve született Balázs Béla forgatókönyvéből készült, 1936-os Karl Brunner című film nyitotta meg, amely egy, a fasiszta Németországban élő kisfiú történetét mutatta be. Levetítettük  a híres-hírhedt német rendező, Leni Riefenstahl A kék fény című 1932-es filmjét, amelynek forgatókönyvét szintén Balázs Béla írta, de látható volt az önéletrajzi írása nyomán készült Álmodó ifjúság is Rózsa János rendezésében. Vetítettük Szőts István klasszikusát, az 1947-es Ének a búzamezőkről című filmet, valamint a Valahol Európábant is, amelyet Balázs forgatókönyvéből Radványi Géza vitt vászonra szintén 1947-ben. Zongorakísérettel játszottuk a Narkózis című 1929-es német filmet, amelynek forgatókönyvét Stefan Zwieg elbeszélése alapján írta a világszerte elismert filmesztéta. A fesztivál másik fő témája a portugál filmtörténet volt, tíz filmből álló sorozattal. A vendég Tiago Baptista filmtörténész volt, akinek filmrészletekkel gazdagon illusztrált előadása betekintést adott a fehér foltnak számító portugál filmtörténetbe. A fesztivál keretében megrendezett MOVEAST ’89 Retrofesztivál témája a rendszerváltás időszakának kelet-közép-európai filmművészete volt: azt vizsgálta, mennyiben tükrözték az akkor készült legjobb alkotások a kor szellemi-politikai folyamatait, melyek maradtak máig hatásosak.

XIV. Filmemlékezet Fesztivál (2010. december 1-8.)


Deésy Alfréd: A tűz (1917)

2010-ben Michelangelo Antonioni Foglalkozása: riporter című alkotásának restaurált kópiáját és Deésy Alfréd A tűz című némafilmjét is láthatta a közönség. A lenyűgöző színekben ragyogó Antonioni-klasszikust 2008-ban az Egyesült Államokban több hónapos munkával állította helyre a Sony Pictures Entertainment. A filmet előzőleg nagy sikerrel mutatták be a bolognai fesztiválon. A bemutatót Antonioni-sorozat követte a Napfogyatkozás, a Hölgy kaméliák nélkül, Az éjszaka, A barátnők, A legyőzöttek, A kaland és a Túl a felhőkön című filmekkel. A fesztivál másik ritkasága a Magyar Nemzeti Filmarchívum új szerzeménye, a Star Filmgyárban 1917-ben készült Deésy Alfréd-némafilm, A tűz volt. A film hiányos kópiája a lipcsei archívumból került elő, a nitrokópia nyár végén érkezett Budapestre. Az erősen zsugorodott, száraz és törékeny kópia perforációi helyenként több méter hosszban hiányoztak, a sérülések, szakadások a képkockákat is tönkretették. A javítás több mint két hónapig tartott. A fesztivál programjához Elveszett filmek emlékei címmel kiállítás kapcsolódott: az Örökmozgó Galériában a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményéből hiányzó 1945 előtti filmek werk-, stand- és reklámfotóiból válogattunk, ráirányítva a figyelmet a filmarchívumban folyó szakmai munkára.

XV. Filmemlékezet Fesztivál – az utolsó (2011. október 13-29.)


Kertész Mihály: Az utolsó hajnal (1917) – a film beazonosított helyszínei

A 15. Filmemlékezet Fesztivál keretében bemutatkozott a Moszfilm Stúdió, amely a rendszerváltás óta Oroszország legnagyobb és legkorszerűbb, minden nemzetközi igénynek megfelelő filmgyára lett. Az Örökmozgó rendezvényére elhozták Tarkovszkij Andrej Rubljovjának digitálisan felújított kópiáját. Először vetítettük Magyarországon Karen Sahnazarov új filmjét, a Csehov elbeszéléséből készült A 6-os számú kórtermet (a rendező bevezetőjével), valamint a 2008-as Eltűnt birodalmat. A filmek bemutatásához Sahnazarov-válogatás kapcsolódott. Jancsó Miklós 90. születésnapjára a Filmintézet a Moszfilm közreműködésével DVD-n megjelentette a Csillagosok, katonák magyar és szovjet változatát. A film mozibemutatójának keretében köszöntötték Jancsó Miklóst. Egy másik évfordulós megemlékezés, a Kertész Mihály 125 kapcsán pedig a Casablanca Oscar-díjas rendezője előtt tisztelegtünk, 1917-ben készült Az utolsó hajnal című alkotása felújított kópiájának és két némafilmtöredéknek vetítésével.  A Hollywood – remastered program keretében a világ vezető filmfelújítási műhelyéből, a Sony Pictures Entertainmentből olyan meghatározó amerikai filmek érkeztek a fesztiválra, mint a Taxisofőr, a Híd a Kwai folyón, a Navarone ágyúi, a Ben Wade és a farmer és a Jubal című westernklasszikusok. Október 24-én a Taxisofőr digitálisan felújított kópiájának vetítését a Sony filmrestaurálási részlegének vezetője, Grover Crisp vezette be.

 Taxisofőr

Műsorfüzet

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem