FIAF: A bűvös sárkány

Löwensohn Enikő

A FIAF, a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége 1936-ban alakult meg Párizsban. A magyar Filmarchívum már megalakulásától (1957) fogva tagja. De mit is csinál ez a szervezet?

A mai értelemben vett filmarchívumok a film születéséhez képest viszonylag későn jöttek létre, hiszen csak a harmincas évek óta léteznek. Addig csak gyakorlati célokra (oktatási, jogi, hadi, egyházi) jöttek létre bizonyos specializált mozgóképgyűjtemények. Az első modern filmarchívumot 1933-ban Stockholmban alapították meg (Svenska Filmsamfundet). Ezt követte a berlini Reichsfilmarchiv (1934), a londoni National Film Library (1935), a New York-i Film Library a Museum of Modern Art részeként, és az olasz Mario Ferrari Collection, amelyből később a Cineteca Italiana lett.

1936-ban Párizsban alakult meg a Cinémathèque Française, Henri Langlois filmrajongó és -gyűjtő erőfeszítései nyomán – róla mondta Cocteau, hogy Langlois "egy sárkány, aki őrködik a kincseink felett". Ő rakta le a gyűjtemény alapjait, amit aztán a Párizst elfoglaló nácik kis híján megsemmisítettek. Langlois és barátai százával csempészték ki a filmeket és dokumentumokat a szabad Franciaországba. Ez lett a háború után újjáalakuló Cinémathèque gyűjteményének alapja, amely az ötvenes-hatvanas években a francia filmes élet központjává vált, a francia új hullám nagy rendezői is itt szerezték filmes műveltségüket, Langlois pedig 1974-ig igazgatta az archívumot. A ’68-as párizsi diáklázadás azzal kezdődött, hogy a kulturális kormányzat, André Malraux kulturális miniszter le akarta váltani a köztiszteletnek örvendő Langlois-t.

Henri Langlois, 1969 (forrás: Steve Murez)

"Erős vár": a Cinémathèque française új épülete; a FIAF székhelye viszont 1968 óta Brüsszelben van.

Ezek után nem meglepő, hogy Párizsban alapították meg 1938. június 17-én a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetségét (International Federation of Film Archives – FIAF). Az alapító tagok, a Cinémathèque Française, a Museum of Modern Art, a British Film Institute és a Reichsfilmarchiv a francia miniszterelnök irodájában írták alá a FIAF alapító okiratát, amelynek leglényegesebb tétele az volt, hogy a szövetségbe nem kerülhetnek olyan intézmények vagy szervezetek, amelyek a tulajdonukban álló filmeket kereskedelmi célokra használják.

Az alapító okirat részlete (forrás: fiafnet.org)

A háború utáni másfél évtized volt a FIAF működésének egyik legtermékenyebb korszaka: 1959 végére már 33 tagszervezet működött. A filmarchívumok alapításának trendje hamar elterjedt a világ különböző tájain. Közép-Európában először Prágában (1943) és Moszkvában (Goszfilmofond, 1948) alakult nemzeti filmarchívum. Noha Balázs Béla már 1948-ban javaslatot tett a nemzeti filmarchívum megalapítására, Magyarországon csak 1957-ben alakult meg a Színház- és Filmtudományi Intézet (a filmes ág, azaz a filmarchívum két évvel később vált külön, és még alapításának évében csatlakozott a FIAF-hoz.)

Összeállításunkat az évtizedek alatt különböző neveken működő magyar filmarchívum történetéről itt lehet olvasni.

A FIAF szakmai irányelveket és ajánlásokat fogalmaz meg, elméleti és gyakorlati, gyűjteményezési és technikai kérdésekben egyaránt, a legátfogóbb elvektől a legapróbb részletekig. Ez a szervezet figyelmeztetett először a tűz- és robbanásveszélyes, bomlékony nitrofilmek sérülékenységére és arra, hogy ezeket mielőbb át kell menteni biztonsági triacetát filmszalagra. Objektív szempontokat fogalmazott meg a filmgyűjtemények tartalmi vonatkozásában is. Neki is köszönhető, hogy a film mint a nemzeti örökség része a figyelem központjába került (legalábbis a szerencsésebb országokban). A filmek helyes (meghatározott hőmérséklet és páratartalom melletti) tárolásának paraméterei az egész világon elfogadottá váltak.

A FIAF félévente megjelenő magazinja egyik címlapján Buster Keaton, az 1924-es Sherlock Jr. címszereplője

Rugalmassága révén a FIAF állami intézményeket, múzeumokat, alapítványokat, egyetemeket és magánkezdeményezéseket is be tudott vonni hálózatába. 1987-ben már 77 tagszervezete volt 55 országban. Ajánlásokat tettek olyan aktuális szakmai kérdésekben, mint az archívumok önállósága, a film- és dokumentumválogatás szempontjai, régi filmek vetítésének feltételei és szabályai, a jogtulajdonosokkal történő kapcsolattartás, a technikai szakemberek képzése, a filmek bomlásának veszélyei, a számítógép-használat vagy a fekete-fehér filmek szakszerűtlen színezése.

A 2013-as év díjazottja: Agnès Varda FIAF-glóriával (forrás: fiafnet.org)

1971-ben a filmes szakirodalmat feldolgozó egységes indexálási rendszert dolgoztak ki, ami is működik, természetesen nem kartotékrendszer, hanem adatbázis formájában (az adatbázis csak tagok számára hozzáférhető, így az archívum könyvtárából is használható). 1980-ban egységes, az UNESCO által is elfogadott ajánlást fogalmaztak meg a mozgóképek megőrzésére és tárolására. Ez lényegében három alapelvet tartalmazott: filmarchívumokat kell létesíteni olyan országokban, ahol eddig még nem volt; a filmarchívumok feladata a nemzeti filmgyártás szisztematikus gyűjtése és a külföldi állomány lehetőség szerinti tárolása. 1988-ban a FIAF az 50. születésnapját Párizsban, megalakulásának helyszínén ünnepelte, mozifilmplakátokból készült kiállítással. 1995-ben részt vettek a mozi centenáriumi ünnepén, a világ különböző pontjairól érkező 1500 résztvevővel.

Napjainkban 150 tagszervezete van 77 országból, a világ minden tájáról, elég csak végigtekinteni az éves kongresszusok helyszíneit. (1961-ben Budapest adott otthont a találkozónak, melynek fókuszában Georges Méliès művészete állt.) Díjat is alapítottak: a díjazottak képgalériája megtekinthető itt. Kiadványai feldolgozzák a filmek gyűjtésének, megőrzésének, felújításának és bemutatásának, terjesztésének aktuális kérdéseit. Megfáradt archivátoroknak pedig nyári "rekollekciót" is szervez.

A 80 évesen is fiatalos szervezet 2018. január elsején új logót adott ki a jubileumi év alkalmából:

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem