100 éve jelent meg A 25 éves mozi

Könyvritkaság a Filmarchívum könyvtárából

Könyvtár |

Éppen száz évvel ezelőtt, 1920. március 19-én kelt József főherceg előszava A 25 éves a mozi című jubileumi antológiához, mely mind a mai napig olvasmányos "enciklopédiája" a magyar filmművészet és filmgyártás hőskorának. A centenáriumot a teljes könyv elérhetőségével ünnepeljük. 

„Petőfi Sándor a mi nagy géniuszunk lelke hassa át a magyar mozit és akkor dicső föladatát siker fogja koszorúzni.”

100 évvel ezelőtt pontosan ezen a napon (1920. március 19.) vetette papírra József főherceg a fenti sorokat. „A 25 éves Mozi” című ‒ dr. Lányi Viktor, Radó István és Held Albert által közösen szerkesztett ‒, ma már könyvritkaságnak számító antológia összesen 1050, számozott példányban került nyomtatásba. Sátori Lipót grafikus kifinomult, fotográfiának is beillő grafikái akár szöveg nélkül is lenyűgözőek.

József főherceg ajánlása

 

 

 

  „Nincs még a filmirodalomnak megbízható és mindent felölelő bibliographiája. Pedig erre okvetlenül szükség van. Aki a filmszakmában boldogulni akar, aki szívvel-lélekkel bele éli magát abba a világba, amelyben a mozgóképek gyártását, terjesztését tűzték ki célul, annak okvetlenül ismernie kell ennek a hatalmasan kialakuló műfajnak minden csínját-bínját; ezt pedig elsősorban is könyvek segítségével lehet elérni. Ebben a tekintetben hazai szempontból, úgy gondolom, hézagpótló A 25 éves Mozi.” ‒ írja Lajta Andor e könyv lapjain és valóban, az egyes fejezetek a filmgyártás minden apró részletére kitérve adnak átfogó képet a mozi kezdeti időszakáról. A mozik magyarországi elterjedésének történetéről, a „filmjáték művészeiről”, a hazai filmgyárak ismertetéséről, a jó moziplakát titkáról, a technikai újításokról, a szaklapok fontosságáról is mind-mind megemlékeznek a szerzők. Az „Íme így irtok Ti” fejezetben a korszak hírességei fogalmazzák meg véleményüket a film jelentőségéről, a fejlődés lehetőségeiről és irányairól, valamint foglalnak állást a színház kontra mozi, irodalom vagy film halhatatlan vitájában. 


 

 

 100 év távlatából különösen érdekes megjegyzésekre bukkanhatunk. Bródy Sándor, aki bár sommásan fogalmazva fejti ki véleményét ‒ „Sokat tudnék mondani a moziról, de ez inkább kárára volna.” ‒, azonban éleslátása nem hagyja cserben: „Egy főszerkesztőt és rendezőt azonban ismerek, Korda a neve. Nagyszerű művészi hajlandósággal tele, rendkívül eszes ember s az az érzésem, hogy ezen a téren még világhírű lesz.”

Felsorolni is nehéz azoknak a nevét, akik a hazai filmgyártás megteremtésén fáradoztak ‒ lapozgassuk inkább ezt a ‒ Sátori Lipót, a magyar plakáttörténet kiemelkedő alakja által illusztrált ‒ gyönyörű kiállítású könyvet, ami nem csupán 25 éve, hanem 100 évvel később is létfontosságú a lelkes mozirajongók számára!    


A kötet Lajta Andor hagyatékából került az archívumba: a 60. számozott példány, dr. Lányi Victor szerkesztő aláírásával. A képre kattintva nyílik ki a  teljes könyv. Fent jobb oldalon a nagyítóval lehet a szövegben keresni:

 

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem