Szerző: Balogh Gyöngyi

Találatok száma: 24

Rendezés:

A Hyppolittól Hollywoodig – 120 éve született Székely István 120 éve született Székely István, a harmincas évek első számú magyar sztárrendezője, aki Hyppolit, a lakáj című filmjével soha nem látott mozivirágkort indított el Magyarországon. Hatására vált a vígjáték a magyar filmgyártás uralkodó műfajává, de ő maga más műfajokkal is kísérletezett, és meg sem állt Hollywoodig.
Kertész Mihály filmjei a Filmarchívum gyűjteményében Kertész Mihály a magyar filmrendezők első generációjának kiemelkedő alakja. Már 60 film volt a háta mögött, amikor 1926-ban Amerikába emigrált, ahol Michael Curtiz néven több mint 100 filmet rendezett, köztük a filmtörténet talán legszebb háborús melodrámáját, a Casablancát.
A karizmatikus filmmogul: Korda Sándor Az angol filmtörténészek egyhangúan elismerik, hogy a brit filmproducerek közül egy sem rendelkezett az erőnek, az egyéniségnek és a fantáziának azzal a keverékével, mely Sir Alexander Kordát nemcsak Anglia, hanem a világ egyik legtekintélyesebb, legkarizmatikusabb filmmoguljává tették.
A háromszáz éves ember – Egy megelevenedett némafilm 1914-ből Az 1914-ben, fiatal magyar arisztokraták közreműködésével forgatott némafilm sajnos elveszett, most mégis megelevenedik egy jelenetfotókat őrző, elfeledett fényképalbum alapján.
Berky Lili sosem látott fotókon Egy árverésen bukkant fel Berky Lili fotóhagyatéka, 222 db fénykép, melyet sikerült megvásárolni a Filmarchívum Fotótára számára. Az új szerzemények filmtörténeti jelentőségét növeli az a tény, hogy a fotók zöme Berky Lili elveszett némafilmjeiből származik.
Molnár Ferenc és a film 140 éve született Molnár Ferenc, akinek művei sok filmet ihlettek kezdetektől napjainkig. Olyan filmrendezők dolgozták fel darabjait, mint Kertész Mihály, Fritz Lang, Charles Vidor, Fábri Zoltán és Billy Wilder.
Egy elfeledett világsztár – Putty Lia A húszas években a magyar filmgyártás összeomlása után szétszóródtak a világban a legtehetségesebb magyar filmesek, s rövidesen a világ filmművészetének formálóivá váltak. Köztük volt a kezdő Putty Lia is, aki néhány év alatt világsikert aratott.
A magyar Pathé – Janovics Jenő Janovics Jenő a múlt század tízes éveiben Hollywood és Koppenhága méltó versenytársává tette Kolozsvárt és az itt szárnyait bontogató magyar filmgyártást. A kortársak joggal tisztelték benne a „magyar Pathé”-t.
Találkozások Tóth Endrével 15 éve, 2002. október 27-én halt meg a világhírű amerikai filmrendező, a film noir és a western műfaj megújítója, az első háromdimenziós horrorfilm rendezője, André de Toth, vagy ahogy mi ismerjük, Tóth Endre, akinek alakját számomra két rövid találkozás tette emlékezetessé.
Right time, right place – Tóth Endre Tóth Endre, vagy ahogy a világban ismerik, André de Toth nem volt sztárrendező. A közönség nem jegyezte meg a nevét, de filmjeit mindig szívesen nézte. A Budapesti Klasszikus Film Maratonon két filmjét is láthatjuk.
Eggerth Márta 100 Egy világhírű operettprimadonna és filmsztár első száz éve.
Keserű szerelem – Bohózat 1912-ből Magyar játékfilm gyűjteményünk egyik legkorábbi darabja, a Keserű szerelem, 1912 tavaszán készült az első magyar játékfilmstúdió, a Hunnia Biográf műtermében.
Bolváry Géza budapesti pályakezdése Szerencsét próbált, s a jó megjelenésű, fess katonatiszt azonnal felvételt nyert a Star filmgyár statisztái közé.
Egy fiúnak a fele – Bolváry egyetlen fennmarad magyar némafilmje Az első világháború után katonatisztből filmszínésszé, majd rendezővé lett Bolváry Géza rövid magyarországi némafilmes karrierjének utolsó filmje, az Egy fiúnak a fele 2007-be került a filmarchívum gyűjteményébe.
Az elhagyott gyermekek Megrázó képsorok a második világháborúban árván maradt gyermekekről.
Egy szoknya, egy nadrág A magyar filmgyártás örökzöld bohózata, melyben a féltékeny természetű táncos komikus női ruhába öltözve csábítja el szerelmétől a riválisát.
Kádár Kata Filmballada az egymástól elválasztott, halálukban egymásra talált szerelmesekről, Kodály Zoltán zenéjével.
Én voltam Az önfeláldozó női lélek passiójátéka a kiúttalanság és reménytelenség komor világában.
Magyar triangulum A két világháború közötti magyar zenei élet három területének egy-egy szerzeménye, dekoratív képsorok kíséretében.
Ember a híd alatt Az öngyilkosságra szánt munkanélküli orvos történetét bemutató komor melodráma kiemelkedik a korszak erotikus komédiái közül, és a magyar film noir felé mutat.
Café Moszkva A Café Moszkva háborús film, de nem a front borzalmait, hanem a háború által elsodort és próbára tett emberek sorsát mutatja be.
Jön az öcsém A Casablanca rendezőjének Tanácsköztársaság idején készült agitációs propagandafilmje.
Az obsitos Egymásra megszólalásig hasonlító jóbarátok szerepcserés drámája az első világháború idején a frontot megjárt, humanista szemléletű Balogh Béla rendezésében.
A tolonc Népszínmű keretben, Jászai Mari és Berky Lili meggyőző alakításában, Kertész Mihály rendezésében nagyszabású anyamelodráma bontakozik ki.

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem