Szerző: Soós Tamás

Találatok száma: 111

Rendezés:

Körhinta A téeszesítés alatt zajló Rómeó és Júlia-történet, amely filmsztárt faragott Törőcsik Mariból, és visszatette Magyarországot a nemzetközi filmművészet térképére.
Hannibál tanár úr Nyúl Béla örökérvényű küzdelme a politikával, a befolyásolható tömegekkel és a demagógia ámokfutásával. Fábri Zoltán klasszikusa máig érvényes parabola arról, hogy az értelmiségnek meg kell halnia, ha nem mond többé igazat.
Éjfélkor Az első magyar film '56-ról, amely máig aktuálisan feszegeti a menni vagy maradni kérdését.
Vasvirág Óbudai szerelmesfilm a munkanélküli kelmefestőről és a hetyke mosodáslányról, a lírai realizmus csodaszép alkotása, amelyben lobog a szolidaritás a szegények iránt.
Sodrásban A magyar új hullám nyitófilmje a hatvanas évek fiatal értelmiségéről, akik nemcsak a Tiszában eltűnt társukat, de a helyüket is keresik a változó világban.
58 másodperc Gyarmathy Lívia diplomafilmje a versenyúszók világába kalauzol, és azt örökíti meg, mi játszódik le verseny közben egy sportoló fejében.
Húsz óra Fábri Zoltán modernista, időbontásos remekműve a magyar paraszti sors keserű, megrázó tablója.
A tizedes meg a többiek „Az oroszok már a spájzban vannak!” Keleti Márton kultikus vígjátéka, melynek szállóigéi beépültek a köznyelvbe.
Tízezer nap A Húsz óra mellett a másik nagy, költői filmeposzunk a magyar parasztság életéről, amely 30 évet és három nagy történelmi sorsfordulót, a világháborút, 1956-ot és a téeszesítést öleli fel.
...hogy szaladnak a fák! Zolnay Pál költői szépségű filmje az elnéptelenedő falvakról és a múltjához visszataláló fiatalságról.
Hosszú futásodra mindig számíthatunk A szocializmus abszurd látlelete, amely egy hosszútávfutás ürügyén leplezi le a rendszer groteszk nevetségességét.
Feldobott kő Sára Sándor első rendezése a kor nagy tabutémáiról: az internálásokról, a téeszesítésről, a cigányok helyzetéről, egy filmrendezőnek készülő diák szemszögéből.
Kelj fel és járj! Zolnay Pál filmkölteménye egy kórházi elfekvőben közvetlen közelről néz a halál szemébe.
Sziget a szárazföldön Egy lakáscsere, a háttérben egy magára maradt idős asszony drámájával – a Mándy novellák szürrealisztikus, lebegő stílusában.
Nászutak Kisfilm a „digózásról” – arról a hatvanas-hetvenes években divatos jelenségről, amikor fiatal lányok márkás nyugati cuccok és házasság reményében szedtek fel olasz turistákat.
Archaikus torzó Portréfilm egy testépítőről, aki igyekszik átültetni a mindennapokba a régi filozófusok eszméit. Edz, olvas, és egészségesen étkezik, de közben örök magányra ítéli önmagát.
A határozat A legbetiltottabb magyar filmrendezők, Ember Judit és Gazdag Gyula remekműve leleplezi a szocializmus diktatórikus működését.
Ha megjön József Monori Lili és Ruttkai Éva feledhetetlen kettőse a hetvenes évek alapélményéről, a pangásról, és a várakozásról, hogy hátha majd egyszer jobb lesz.
Déryné, hol van? Maár Gyula és Törőcsik Mari líraian szép filmje a színészsorsról, Pilinszky János forgatókönyvéből, Cseh Tamás gitárjátékával, Koltai Lajos lebegős képeivel.
Szépek és bolondok „A legjobb Mándy Iván-film, amit nem Mándy Iván írt.” Szász Péter szomorú vígjátéka a szocializmusban ittragadt kisemberek hiábavaló kitartásáról mesél Kállai Ferenccel és Bodrogi Gyulával a főszerepekben.
Az ötödik pecsét A mindenkori hatalom elnyomásában is az erkölcsöt választó kisemberek döbbenetes erejű példázata.
Meddig él az ember? 1-2. Lírai pillanatfelvétel egy nyugdíjazott munkás és egy nagy terveket szövögető fiatal életéről.
Küldetés Balczó András, minden idők egyik legsikeresebb öttusázójának portréfilmje.
Fagyöngyök A betiltott magyar filmek csúcstartójának dokumentum-játékfilmje, amelyben mély emberismerettel ábrázolja a női sorsot.
Angi Vera Szívsajdító szerelmesfilm a kommunizmus személyiségtorzító hatásáról.
BUÉK! Ha valaki arra kíváncsi, milyen volt a hetvenes években Magyarországon élni, a BUÉK!-ot érdemes megnéznie. Szomorú humorú, nemzedéki közérzetfilm a Kádár-kori pangásról.
Bizalom Szabó István kevésbé ismert, talán legintimebb filmje, melynek lélekábrázolása bergmani mélységekig hatol.
Mephisto Szabó István eposza a hatalommal megalkuvó színészről, amely a magyar filmek közül elsőként nyerte meg a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat.
Egymásra nézve Makk Károly melodrámája volt az első magyar film, ami pozitívan mutatta be az azonos neműek szerelmét.
Megáll az idő Gothár Péter és Bereményi Géza kultuszfilmje. 1956, Coca Cola, házibuli, még a szar is le van szarva, le a csecsemőkkel, éljenek a csajok!
Jób lázadása A vészkorszak egy kisfiú és egy gyermektelen zsidó házaspár szemszögéből. Egyszerű, tiszta, emberséges film a zsidó kultúráról, amit a holokauszt elpusztított.
Szirmok, virágok, koszorúk Lugossy László filmje úgy beszél 1848-ról, hogy az 1956-ra is érthető, és a levert forradalmak után felmerülő erkölcsi dilemmákat taglalja nagy drámai erővel.
Én is jártam Isonzónál A Gulyás testvérek dokumentumfilmje feleleveníti, hogyan élték meg a magyar katonák az első világháború poklát, és hogyan lettek később számkivetettek saját hazájukban.
Szamárköhögés Az 1956-os forradalom a gyerekek szemén keresztül, Woody Allen-i humorral elmesélve.
Eldorádó A rendszerváltás emblematikus filmje, Bereményi Géza önéletrajzi remekműve, amely a mindenkori rendszerváltozásokkal járó értékvesztésről mesél.
Meteo A magyar Szárnyas fejvadász nemcsak a szocialista rendszer összeomlását, de a közelgő klímakatasztrófát is ijesztő pontossággal jósolta meg.
Árnyék a havon Janisch Attila fekete-fehér, egzisztencialista thrillerében Tarr Béla találkozik Hitchcock és Dosztojevszkij szellemével.
Egyszer volt, hol nem volt Böszörményi Zsuzsa diák-Oscar-díjas dokumentumfilmje két magányos ember, egy egyedül élő nagymama és egy elhagyott lány egymásra találásának megható története.
Az Apokalipszis gyermekei I–II. A rendszerváltás után meginduló kelet-európai népvándorlás története, amikor egy pillanatra úgy tűnt, hogy Budapest a keletiek és a nyugatiak számára is a legélhetőbb város lesz.
Woyzeck Szász János sajátos Büchner-adaptációja, amely főszereplőjét, Kovács Lajost egyenesen a Radiohead klipjébe katapultálta.
A napfény íze Az Oscar-díjas Szabó István nagy ívű, hollywoodi sztárokat is szerepeltető eposza a huszadik századi magyar történelemről.
Nincsen nekem vágyam semmi Mundruczó Kornél első rendezése, egyben a kevés magyar melegfilm egyike, amely kendőzetlenül mutatja be a fiúprostituáltak világát.
Werckmeister harmóniák Tarr Béla és Krasznahorkai László fő műve a Sátántangó és a Kárhozat mellett. Létfilozófia, apokalipszis és egy szent bolond kálváriája.
Torzók A magyar Twist Olivér nyomasztó meséje a Kádár-kori nevelőintézetekről.
Balkán bajnok Egy rendszerváltó magyar drámai erejű portréja, amely a román-magyar együttélés nehézségeinek, az örökké hordozott sérelmeknek izgalmas lenyomatává válik.
Csak a szél Fliegauf Bence Berlinben is díjazott művészfilmje a 2008-2009-es cigánygyilkosságokról.
Másik Magyarország – Töredékek egy falu életéből A Bukta Imre képzőművészről forgatott film több egyszerű portrénál: a végnapjait élő magyar vidék szomorú látlelete.
Anyám és más futóbolondok a családból Ironikus családregény a 20. század magyar sorsfordulóiról, és egy asszonyról, aki derűs iróniával igyekezett kimaradni a történelemből.
Saul fia Nemes Jeles László Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjas, filmtörténeti jelentőségű mesterműve, amely újradefiniálta a holokausztfilm műfaját, és sokak szerint megnyitotta a magyar film újabb aranykorát.
Nagyi projekt A három egyetemista fiú a fiatalok nyelvén faggatja ki nagymamáit és a 20. századi történelmet.

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem