Szépség és szörnyeteg – Leni Riefenstahl
Leni Riefenstahl Berlin egyik munkásnegyedében született 1902-ben, apja vízvezetékszerelő volt. Hihetetlen megszállottság, kitartás és perfekcionizmus kellett ahhoz, hogy néhány év alatt táncosnőből filmsztár, majd rendező, a Hitler-rezsim elsőszámú imázsteremtője legyen.
FIAF: A bűvös sárkány
A FIAF, a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége 1936-ban alakult meg Párizsban. A magyar Filmarchívum már megalakulásától (1957) fogva tagja. De mit is csinál ez a szervezet?
A tökéletes kép nyomában: Stanley Kubrick
A tökéletességet kereste: rendkívüli elmélyültség és perfekcionizmus jellemezte. Karrierjének 48 éve alatt 16 filmet készített, életművének gerince pedig belefér egy 8 dvd-t tartalmazó díszdobozba – amely mindenki számára jó befektetés. Nem lehet megunni.
A film hőskorának találkozása a csúcstechnológiával
Kertész Mihály legkorábbi fennmaradt filmjének nem csak hazakerülése kalandos, de a kópia restaurálásának története is. A felújítás rejtelmeibe Ormándlaky Zsolt, a Magyar Filmlabor VFX-stúdiójának vezetője avatott be bennünket.
A stílus maga az ember – A Grand Budapest Hotel
Wes Anderson új filmje nem az erős sztárfelhozatal miatt szórakoztató. Ajánljuk mindenkinek, aki még hisz a mesékben és szereti a szemkápráztató színeket.
A gyermekmentő, aki a Valahol Európában hősét ihlette – Sztehlo Gábor
A Valahol Európában sztorija szerint egy világtól elvonult, különc karmester ad menedéket és közösséget a háború után szülők nélkül maradt gyerekekenek. Bizonyíték nincs rá, de sokan úgy tartják, a figurát Sztehlo Gábor evangélikus lelkész munkássága ihlette.
Női cipők, amelyeket a film tett híressé
Amikor a divatblogok részletesen kitárgyalják a sztárok ruháit, cipőit, az a felületes benyomásunk támadhat, hogy a híres színészek több-kevesebb sikerrel követik a divatot. Pedig a legnagyobbak csinálják azt, a filmjeiken keresztül és a magánéletben is, sok esetben klasszis divattervezők közreműködésével. Ez alkalommal 10 híres női cipőt veszünk szemügyre, amelyek filmeknek köszönhetően...
A Filmemlékezet/CinéMémoire fesztiválok (1997-2011)
1997-ben az akkor ötvenéves Francia Intézet és a negyvenéves Magyar Nemzeti Filmarchívum közös születésnapi rendezvényeként – francia mintára – jött létre a kezdetben CinéMémoire, később Filmemlékezet nevet viselő archívumi fesztivál.
Trebitsch Gyula (1914–2005)
A világhírű filmproducer Magyarországon kevéssé ismert története a háború utáni nagy újrakezdés-történetek egyike.
El nem hamvadó cigarettavég
Karády Katalin titkait, legendáját és mágiáját máig megőrizte. Bár folyamatosan szerepelt a sajtóban, az információkat maga alakította, és mindvégig tudatosan élt is a titokzatosság, a hallgatás legendateremtő erejével – nemhiába hasonlították Greta Garbóhoz.
Hit, illúziókkal – Andrássy Katinka
Andrássy Katinka lázadó arisztokratából lett „vörös grófnő”. Fiatal lányként romantikus, hősies életre vágyott, amit a nálánál 17 évvel idősebb Károlyi Mihály oldalán meg is talált, bár a romantika esetükben soha nem jelentett idilli körülményeket.
Amikor az ünnepelt ad ajándékot – Makk Károly
A filmarchívum az Egy erkölcsös éjszaka digitálisan felújított és rendezői audiokommentárral kísért DVD-kiadásával köszöntötte a hamarosan 90. születésnapját ünneplő Makk Károlyt, egyben a nagyszámú érdeklődők figyelmébe ajánlotta a rendező közelmúltban megjelent, Szeretni kell című memoárkötetét is.
Filmezte, ahogy nő a fű – Egy európai művészfilmes és mozis karrier nyomában
Könyvajánlónk témája egy olyan kötet, amely nemcsak megtalálható a filmarchívum könyvtárában, de részben ott is íródott. Hőse egy osztrák filmes, aki a harmincas években, miközben magyar pályatársai délibábos népszínműveken munkálkodtak, a puszta valódi életét próbálta filmen visszaadni. Nem volt egy diadalmenet.
Álmaink filmintézete és a valóság
Múlt pénteken a Francia Intézetben civil kezdeményezésre rendeztek kerekasztal-beszélgetést az európai filmintézetekről, valamint a magyar vágyakról és lehetőségekről. Lesz-e magyar filmmúzeum, vagy már van is? Hogyan lehetne becsatornázni a civil kezdeményezéseket, kihasználva a meglévő intézményi hálózatot?
A filmarchívum története
1957-ben Színház- és Filmtudományi Intézet néven jött létre a magyar filmarchívum, amely különböző neveken, helyszíneken, koncepciókkal és hordozókon azóta is azon fáradozik, hogy a nemzeti filmkincset megőrizze és hozzáférhetővé tegye.
Egy filmkészítő, aki meg tudta változtatni a történelmet
Tíz éve halt meg Ember Judit, aki legendás, betiltott alkotásait saját bevallása szerint a „harmincadik századnak” készítette, és az utókor felé egyetlen kívánsága az volt, hogy „mutassák a filmjeit”.
Némafilmritkaság élő zenei kísérettel a Tavaszi Fesztiválon
Az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik kiemelkedő eseménye lesz Az ősi törvény című 1923-as német némafilm restaurált verziójának bemutatója, újonnan írt kísérőzenével, amelyet élőben adnak elő.
Kadár, Ján (1918–1979)
Ján Kadár magyar származású csehszovák rendező Üzlet a korzón című filmjéért 1966-ban Oscar-díjat kapott. A Filmarchívum könyvtárában őrzött személyes dokumentumai alapján egy tipikus kelet-közép európai művészsorsot idézhetünk fel.
120-as tempóban élte az életét – 12 tény Muráti Liliről
15 éve ezen a napon halt meg a harmincas-negyvenes évek népszerű dívája, akit a háború után betiltottak, és emigrációban épített fel új karriert. Bár halálozási évfordulót nem szokás ünnepelni, esetében ez az egyetlen biztosra vehető dátum.
Jayne Mansfield, akiből majdnem Piroska lett
Jayne Mansfield, az ötvenes évek platinaszőke bombázója mindössze 34 évet élt, e rövid idő alatt 25 filmet forgatott és három férjtől öt gyereke született. Történetének magyar vonatkozása is van.
Perczel Zita – Az önmagát eltüntető díva
Perczel Zita, a két háború közötti korszak egyik legnépszerűbb színésznője a nyolcvanas évek elején vetette papírra memoárját, amely 2000-ben a Filmarchívum közreműködésével jelent meg. A karcsú kötetben – amelynek megjelenését már nem érhette meg – a színésznő visszatekint az életútjára.
"Elmegyek a nagyendrébe"
80 évvel ezelőtt, 1938. május 5-én halt meg Nagy Endre író, újságíró, konferanszié, a magyar kabaré megteremtője. Korának egyik legnépszerűbb szórakoztatója pályafutása során néhány alkalommal a filmmel is kapcsolatba került.
Működésben a gyűlöletgenerátor – A Jud Süss Magyarországon
Részletes kutatáson alapuló forráskiadvány jelent meg a hírhedt náci antiszemita propagandafilm, a Jud Süss magyarországi fogadtatásáról. A kortársak szavain és a kutató számadatain keresztül egyaránt meggyőződhetünk arról, milyen hatékonyan mozgósította a film a magyar tömegeket is.
Egy kis segítség a barátoktól – Radó István és Korda Sándor levelezése
A visszaemlékezések szerint Korda Sándor, bár soha nem látogatott haza, sosem feledkezett meg az itthon maradottakról. Erről tanúskodnak ifjúkori barátjával, Radó Istvánnal váltott levelei is, amelyek a Filmarchívum könyvtárában maradtak fenn.
Bíró Lajos (1880–1948)
Mára szinte teljesen feledésbe merült, pedig sokoldalú tehetség volt: publicista, aki a politikai szerepet is vállalt, szépíró, aki megújította a novella műfaját. Tömör, gyors ritmusú elbeszélésmódját pályamódosítása után forgatókönyvíróként kamatoztatta. Emigrációban, Korda Sándor alkotótársaként lett világhírű.
Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.
Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.
