A szocializmus korának művészi hagyományaitól való elrugaszkodás a magyar film számára is olyan izgalmas és sajátos filmnyelvi megújulást eredményezett, mint más európai országokban, amelyek történelme a miénkhez hasonló. Az évek alatt egyre gyarapodó számú alkotások sokszínűségről és szárnyaló fantáziáról tanúskodnak, amelyet az utóbbi időkben újabb Oscar-díjak és széleskörű nemzetközi elismerés is igazolt. Kortárs filmművészetünk dokumentumainak kutatása és feltérképezése ugyanolyan prioritást élvez, mint az előző korok filmtermése, hiszen ezek együtt jelentik számunkra a magyar filmörökséget.

Az 1989 óta eltelt évek alatt közel 580 magyar gyártású vagy magyarországi koprodukcióban (illetve hungarikumnak minősülő, külföldi többségi gyártásban) készült játékfilm anyagait és leíró adatait őrizzük. Az utóbbi évek filmjei számtalan kiemelkedő fesztiválsikert hoztak Szász János Kristály Glóbuszától, Nemes-Jeles László Oscar-díján át Enyedi Ildikó Arany Medve-díjáig – hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki. A filmszakma finanszírozásának 2011-es átalakítását követően az átlag évi 20 játékfilm száma az átállás éveiben (2010-2012) megfeleződött, de a Filmalap égisze alatt 2017 végére valószínűleg újra eléri, sőt várhatóan meg is haladja ezt a számot.

Az Archívum nem csak az állami támogatásból készülő játékfilmeket gyűjti. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a szponzorációból, magánforrásokból, közösségi finanszírozással készült és forgalmazásba került játékfilmek példányait is megőrizzük az utókor számára. Azért is fontos ez, mert az elmúlt két évben a játékfilmek harmada-fele már a hivatalos filmfinanszírozás keretein kívül készült. A magánerőből készült filmek közül azonban sok hiányzik gyűjteményünkből. Ennek fő oka a gyűjteményezésünk alapjait megteremtő, jelenleg is hatályban lévő 1998/60-as, a kötelespéldányok szolgáltatásáról szóló kormányrendelet félreértelmezése. Sokan nem tudják, hogy minden Magyarországon vagy magyar részvétellel készült- és/vagy forgalmazásba került film archiválásköteles – nem pusztán a pályázati forrásokat felhasználó művek. Sérült vagy elveszett kópiák esetén a film szerzői is csak intézményünk segítségét kérhetik, de csak abban az esetben, ha a filmalkotásából a jogtulajdonos kötelespéldányt szolgáltatott. Hat évtizedes tapasztalatunk szerint kizárólag azok a filmek maradnak  biztosan hozzáférhetők, melyeknek van archivált példányuk az archívumban.

Az új gyártású játékfilmek archiválása nem korlátozódik a reprodukciós kellékek és kópiák gyűjtésére. A filmek feldolgozáshoz és kutathatóságához (továbbá a későbbi nemzetközi retrospekív programokhoz, majdani felújításokhoz) bekérjük és helyben hozzáférhetővé tesszük a megtekintő példányokat, forgatókönyveket, dialóglistákat, filmplakátokat és filmfotókat is. Az elkészült játékfilmhez kapcsolódó kritikák és cikkek másolatai 2010-ig dossziétárunkban, 2011-től adatbázisunk helyben használható kutatói felületén (a filmográfiai adatokon és leírásokon túl) elektronikusan érhetők el. A könyvtári anyagok visszamenőleges digitalizációján dolgozunk.

A játékfilmes terület kezeli a fikciós tévéfilmek és tévéfilm-sorozatok gyűjteményét is, mely a rendszerváltás utáni időszak első felében meglehetősen hiányos. Ennek oka, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatottjain túl  a megrendelők nem szolgáltattak archív példányokat, kópiáikat csak a tévék archívumaiban helyezték el. A Nemzeti Filmiroda 2004-es felállása, és az MTVA 2012-ben induló új elszámoltatási rendszerének köszönhetően, ezen műfajok archiválása is rendeződött. 2005-től átlag évi 12-15 új gyártású tévéfilm és tévéfilm sorozat évad gyarapítja gyűjteményünket.

Játékfilmek az Alapfilmek válogatásban