A Rabmadár olyan közönségfilm, amely elsősorban szórakoztatni kíván, összhangban az ipar azon igényével, mely a biztos befektetést részesítette előnyben. Mindazonáltal, a film stílusa tiszta és finoman kidolgozott, a késő némafilmes időszak legjobbjai közül való. Talán a történelem rossz viccének tűnhetett, hogy abban a pillanatban, amikor a némafilm már a szélesebb piacra szánt daraboknál is elérte ezeket a művészi magasságokat, megjelent a hang. A hang mindent elsöprő győzelme az addig gyártott nemzetközi filmtermés több mint 90%-ának eltűnéséhez vezetett. A rövid kutatásban azt vizsgájuk, hogy miért került a filmkultúrának ezt követően ismét évekbe, hogy visszanyerje eleganciáját és szuverenitását.

Nikolaus Wostry PhD-doktor. Történelmet és filozófiát tanult a Bécsi Egyetemen. Hosszú ideje a Filmarchiv Austria munkatársa, jelenleg igazgatóhelyettesi pozíciót tölt be, valamint a gyűjtemények kurátora és a laxenburgi filmmegőrző központ vezetője. A korai film fényképezési technikáinak kutatója.