Az első megrendezett jeleneteket is tartalmazó magyar filmet, A tánczot 1901. április 30-án mutatták be a budapesti Uránia Tudományos Színházban. Ezt az időpontot tekintjük a magyar film születésnapjának. 120 év telt el azóta, egy hosszú és fordulatos időszak, amelynek eredményeire, értékeire és kihívásaira ilyen távlatból érdemes visszapillantani. Az évforduló alkalmából rendezett kiállítás nagyívű áttekintést nyújt a magyar mozgókép történetéről a kezdetektől napjainkig.

A magyar mozgókép történetét a sokszínűség, a szerteágazó, összekapcsolódó, majd újra eltérő utak jellemzik, amelyek alakulásában a történelemnek éppúgy szerepe van, mint az újító szándékoknak és gondolatoknak.

A kiállítás és az előadás-sorozat célja, hogy átfogó képet adjon a hazai filmművészet és filmipar múltjáról és jelenéről, amely első pillanatától kultúránk fontos területe.

Különleges utazásra invitálja a látogatót, mely a film megszületésétől, a némafilmkorszakon és a hangosfilm feltalálásán át napjainkig vezet. Megjelennek itt a különböző időszakok mesterei és a nagy klasszikusok, de mellettük felbukkannak mára már elfeledett, filmtörténeti szempontból mégis meghatározó művek is. Az alkotási folyamat, a gyártás technológiája és a filmnézés élménye egyformán fontos része ennek a világnak, ezért a kiállítás ezeknek a témáknak is teret nyit. Kitekintést ad továbbá azoknak a nemzetközi karriert befutó, magyar származású alkotóknak az életére, akik a világ filmművészetében is letették a névjegyüket.

A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Amennyiben a Nagylátószög. 120 éves a magyar film című kiállítást szeretné megtekinteni az előadás előtt, a Ludwig Múzeum jegypénztárában lehet jegyet vásárolni. 


2021. október 14., csütörtök 17.00–18.30
Dr. Geréb Anna: Az ismeretlen világsztár: Gaál Franciska
Regisztráció ITT. Jelentkezési határidő: 2021. október 13. 14.00

Előadó: Dr. Geréb Anna, filmtörténész. Elsősorban az orosz és szovjet film érdekli, valamint a film születésének egyetemes története, ezeket oktatta is több egyetemen.  

Az előadás: Gaál Franciska, az ismeretlen sztár drámai életének, rendkívüli pályájának és gazdag hagyatékának bemutatása. Aligha gondolta volna bárki is a népes, tabáni Silberspitz-családban, hogy az 1903. február 1-én utolsónak világra jött kis jövevény más lesz, mint az addig megszületett 12 testvére. A leányt fékezhetetlen temperamentuma, lobbanékony szenvedélyessége, utánzókészsége és játékossága egyenesen a pesti bulvárszínházak deszkáira röpítette már a húszas évek elején, komikus naiva szerepkörbe. Néhány némafilm-főszerep után, a színpadon villámtempóban a csúcsra jutott, a színházak versengtek érte. Amikor a színpadot felváltotta a hangosfilmmel a harmincas évek elején, bevetette a színházi trükkjét: nem tanult meg soha jól idegen nyelveket, csak imitálta a németet és az angolt. Viszont képes volt folytatni kislányos naiva szerepkörét a moziban is, lényegében illúziórombolás nélkül.

Gaál Franciska (forrás: Gaál Franciska hagyaték)


Október 20., szerda 17.00
Báron György és Barkóczi Janka: Everybody comes to Rick's – A Casablanca és a hollywoodi magyarok
Regisztráció ITT.  Jelentkezési határidő: 2021. október 20. 12.00

Előadók:
Báron György, habilitált egyetemi tanár, freeszfe
Barkóczi Janka, kutató, Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum

Barkóczi Janka

Báron György

Az előadás: Minden idők legnépszerűbb amerikai filmje nem Amerikában játszódik, s a szereplői – két kivétellel – nem amerikaiak. Amerikába vágynak, az ígéret földjére, kivéve a főhőst, aki onnan jött, s nem akar visszamenni. Az emigráns-menekült Kertész jól ismerte ezt. Filmje a legamerikaibb mítoszról szól: a melting pot-ról, a népek olvasztótégelyéről, amelyből megszületett az Egyesült Államok. Hogyan lettek külföldön is sikeresek a magyar filmesek? Mikor és miért hagyták el Magyarországot? Hogyan éltek és mit gondoltak a világról?  A Casablanca kapcsán ezekre a kérdésekre is keressük a választ.   

Casablanca


Október 27., szerda 17.00
Kurutz Márton:
A magyar filmtörténet kalandos sorsa
Regisztráció ITT.  Jelentkezési határidő: 2021. október 26. 14.00

Előadó: Kurutz Márton 1988-óta a Filmarchívum munkatársa. Fő érdeklődési területe az 1945 előtti magyar filmipar és filmművészet, műfaji korlátok nélkül, valamint a 20. századi magyar tömegkultúrák (rádió, könnyűzene, színház, fotográfia). Számos elveszettnek hitt magyar játék-, dokumentum-, reklám- és híradófilmet talált meg hazai és külföldi gyűjteményekben. Részt vett olyan online archívumok létrehozásában, amelyek a magyar kultúrkincs periferiális helyen lévő értékeire hívták fel a figyelmet (Gramofon Online, Super8.hu). 2017-től a Filmarchívum gyűjteményi és kutatási menedzsere.

Kurutz Márton (forrás: Chripkó Lili)

Az előadás: A film már javában nagykorú volt, amikor az első európai filmarchívumok megalakultak. Magyarországon még ezekhez képest is sokkal később jött létre a nemzeti filmgyűjtemény, amely a magyar film 120 évének már csak mintegy felét tudta hiánytalanul összegyűjteni. De vajon mi történt addig? Kiknek és mikor jutott eszébe először, hogy jó lenne megőrizni a mozgóképet, és ki voltak azok, akik ezzel a nagyszerű gondolattal szándékosan szembementek? Mi pusztult el az évtizedek alatt és a hiány mennyire pótolható? 

Az utolsó éjszaka (forrás: NFI)




November 2., kedd 17.00
Torma Galina: A magyar filmhíradók születése
Löwensohn Enikő:  A magyar film születése – A táncz (1901)
Regisztráció ITT.  Jelentkezési határidő: 2021. november 2. 10.00


November 10., szerda 17.00 
Dr. Gelencsér Gábor: Hullámtörés – A Kádár-korszak betiltott filmjei
Regisztráció ITT.   Jelentkezési határidő: 2021. november 9. 14.00

Előadó: Dr. Gelencsér Gábor (1961) – habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet Filmtudomány Tanszékének oktatója. Nyolc önálló kötete jelent meg; a legutóbbi: Magyar film 1.0. Holnap Kiadó, Budapest, 2017.

Dr. Gelencsér Gábor

Az előadás: A Kádár-korszak puhadiktatúrája „ideális” terepe volt a betiltásoknak, hiszen a viszonylag szabadabb légkörben születhettek kritikus filmek, amelyekre aztán – jelezve e szabadság viszonylagosságát – mégis lecsapott a cenzúra. Nem véletlen, hogy a betiltási hullámok rendszeresen politikai változásokhoz kapcsolódtak: 1947, 1956, 1968, a hetvenes, majd a nyolcvanas évek eleje állított elő olyan helyzetet, amikor több film is hosszabb-rövidebb időre dobozba került. Az előadásban ezek mentén a filmtörténeti csomópontok mentén tekintjük át a Kádár-korszak betiltott filmjeit.  

Ének a búzamezőkről (forrás: NFI)