Kulcsfogalmak: kameraállás; nézőpont; látószög, gyújtótávolság: nagylátószögű, normál és teleobjektív; kontraszthatások; ritmus; filmidő; vágás, montázs; hangmontázs; filmzene; képkivágás, plánok; aranymetszés, arányrend; kompozíció: szimmetrikus és aszimmetrikus, zárt és nyitott kompozíció, térmélység; mélységélesség; előtér és háttér; vertikális és horizontális tagolás; képelemek; beállítás; fekete-fehér film, árnyalatterjedelem.  

1. Olvasd el az alábbi szöveget, majd hallgasd meg kép nélkül a filmet! (csukd be a szemed vagy vedd le a vetítés fényerejét)  

„A Pályamunkások teljesen auditív emlék. Egyszer fotografálni mentem ki a budai hegyekbe. Vártam a villamosra, ami elég ritkán jár, hallottam azt a csodálatos muzsikát. Nem is tudtam, hogy micsoda; annyira izgalmas volt a ritmusa, a hangszín-orgiája. S lassankint, ahogy közeledtem a hang forrásához, akkor láttam ezeket az embereket, akik négyen püfölték a sín alá a köveket. Akkor elkezdtem őket körüljárni, nem kis megdöbbenésükre, mert izgatott az, hogy amit hallottam: mennyiben tudom látványban realizálni.” (Bíró Yvette – Hegedűs Zoltán: Ritmus, dráma, kompozíció. Beszélgetés Gaál Istvánnal. Filmkultúra, 1966/1.)  

2. Nézd meg hang nélkül a filmet, miután elolvastad a következő szövegrészt:  

“Úgy készítem mindegyik filmemet, ahogy a sienai kismesterek csinálták képeiket: művészek voltak, s ugyanakkor a szó nemes értelmében mesteremberek is. (…) Ugyanígy teszek én is: írom a forgatókönyvet, rendezek, magam vágok. Vagyis háromszor szűröm át magamon a film eszméjét. (...) Egyszerűen csak kép-író vagyok, vagy ha szabad, kép-írás-tudó.” Gaál István (Egy kézműves filmművész etikája, Gaál István filmjeiről, Filmkultúra, 1984/3.)  

3. Nézd újra a filmet hanggal-képpel úgy, hogy követed a perceket, másodperceket, látszódjon a filmkép alján a vetítési idő!

• Koncentrálj a vágás ritmusára, találd meg a „csúcspontot”, ahonnan már nem fokozható tovább az egymást követő filmképek váltása!
• Találd meg a legsűrűbb „filmrészletet”, amikor a képfelismerés már az érzékelés határán áll! Mely szakaszában ismerted fel – a teljes filmidőn belül – ezt a bizonyos csúcspontot? 
• Miből ered, hogyan fokozódik a feszültség érzete, majd hogyan vezeti le az alkotó a felfokozott érzelmeket?
• Hogyan összegeznéd a montázsról eddig összegyűjtött ismereteidet? Mi mindent tett hozzá eddigi tapasztalataidhoz Gaál István Pályamunkások c. filmjében alkalmazott vágástechnika?  

1. Rögzíts okostelefonod hangrögzítőjével hétköznapi zörejeket, mint ajtónyikorgás, ajtóbecsapódás, egy pénzérme gurulása az asztalon, könyveid egymásra pakolása stb.

• Gyűjts utcazajokat is, közeledő és távolodó autók, buszok, dudálás, biciklicsengő hangokat és közösségi tereken, például pályaudvarokon összegyűlt emberek „hangbongását”, játszótéri gyermekzsivajt!
• Válassz ki hanggyűjteményedből néhány fájlt és egy szabadon letölthető hangvágó szoftverrel állíts össze egy 90 másodperces hangzó anyagot. Próbáld azt a ritmusívet felvázolni, amelyet Gaál István etűdjében megismertél. Próbáld hasonló ütemben összevágni, gyorsítani, megsokszorozni hanganyagaidat, ne feledkezz meg a csendről sem! A hatvanadik másodpercnél „történjen valami”! Például ha a pályaudvaros zsongást halljuk egyre fokozódó ritmusban, egyre hangosabban, akkor egy érkező vonat fékcsikorgása, vagy a hangosbeszélő szignálja lehet „a történés”. Hová illesztenéd az egymásodperces csendet? Hogyan érdemes oldani a felfokozott hangeffektek, majd csend okozta feszültséget? Milyen befejezést találsz ki az utolsó másodpercekre?
• Készíts egy 30 másodperces hanganyagot okostelefonod hangrögzítőjével, melyben leegyszerűsítve – asztalon ujjaddal és/vagy ceruzával dobolva – felvázolod a Pályamunkások hangzó ívét! Ismételd meg többször is a felvételt, utólagosan csak az elejét és a végét szerkesztheted.      

• Ha sikerült a Pályamunkások hanganyagának ívét megfigyelned, sőt saját hangfelvételedet a fentiek alapján megszerkeszteni, rájöttél arra, hogy egy adott időintervallumon belüli arányokkal dolgoztál. Megérzéseidhez tudatos szerkesztésmódot társítottál, melynek eredményeként egy önálló produkciót hoztál létre. Az aranymetszésről: az aranymetszés vagy aranyarány egy olyan arányosság, ami jelen van a természetben és a művészetben – egyensúlyt teremtve a szimmetria és aszimmetria között. Ha egy kompozíciót úgy osztunk ketté, hogy a kisebb rész úgy aránylik a nagyobbhoz, mint a nagy az egészhez, akkor az aranymetszés szabályainak megfelelő arányokat hozunk létre. A képzőművészek, fotósok, filmesek, dizájnerek, építészek mindnyájan ezt az arányrendszert alkalmazzák műveikben, ezt a természetes arányrendszert keressük mindennapi tárgyainkban, a minket körülvevő épített világban és természeti környezetünkben egyaránt.  

1. Készíts egyszerű használati tárgyakból (összegyűrt papír, ceruza, vonalzó) tárgybeállítást, és gyakorold a képkivágás tudatos megválasztását!

• Fényképezd ugyanazt a beállítást eltérő gépállásból, különböző látószögekkel!
• Kombináld a szűk képkivágást az alsó gépállással!
• Fényképezz felső gépállásból úgy, hogy az objektíved lehető legnagyobb látószögét használod!
• Rögzítsd a mobiltelefonodat és fényképezd a tárgybeállításodat ugyanabból a kameraállásból nagylátószögtől haladva az egyre szűkebb képkivágáson át az alig felismerhető tárgyrészletig! (ha nincs állványod, a bemozdulás elkerülésének érdekében érdemes az időzítőt használnod, azaz a késleltetett expozíciót)
• Töltsd le számítógépedre képeidet és tematizálj, alkoss mappákat alsó és felső gépállás címmel!  

2. Nézz utána interneten, hogyan csoportosíthatóak a képkivágások, mit jelent a plán fogalma! 

Miért meghatározó filmes formanyelvi eszköz a plánozás, a „keretezés”?

• Milyen kifejezőerővel bírnak az egymástól jól elkülöníthető képkivágások? Mi történik, ha videófelvétel közben változtatsz a képkivágáson, milyen módszereid vannak például a nagyközeliből a totálképig nyitásra?)
• Miért nincs kameramozgás a Pályamunkásokban?
• Csoportosítsd fotóidat képkivágás szerint!
• Készíts szabadtéri fotósorozatot is, melyeknél az előző gyakorlat tapasztalatait felhasználod!  

3. Fotózz a város utcáin, terein, figyelj a részletekre, felületekre, különböző anyagok kapcsolódásaira!

• Komponálj tudatosan! Készíts képpárokat / páros képeket, válassz a következő ellentétpárokból:

• alsó gépállás – felső gépállás
• közeli – távoli
• sötét – világos
• nyitott – zárt
• egyszerű – bonyolult
• szögletes – lekerekített
• statikus – dinamikus
• szimmetrikus – aszimmetrikus
• rész – egész
• ég – föld
• fent – lent
• éles – életlen
• érdes – sima
• rácsos – pöttyös        

4. Töltsd le, nyomtasd ki a mellékletet, vágd ki a képkockákat és játssz a Pályamunkások filmképeivel! 

• Állíts fel időrendi sorrendet! Próbálj visszaemlékezni a filmképek időbeli megjelenésére, rakj ki a képekből többféle verziót, fotózd le, nézd meg újra a filmet és ellenőrizd a sorrendedet! (csoportmunkában még élvezetesebb a sorrendválasztó játék)
• Állítsd sorrendbe Gaál István filmképeit a legszűkebb képkivágástól indulva a legszélesebb látószögűig!
• Párosítsd a „filmképeket” kontraszthatások szerint! (lásd a fenti páros kép fotós feladatot)
• Csoportosítsd a képeket gépállás szerint!
• Csoportosítsd a képeket plánok alapján!
• Rendszerezd kompozíció alapján is a fotókat, figyelj az összefüggésekre!
• Válaszd ki a kedvenc képedet, rakj rá pauszpapírt, rajzold át a fő tengelyeket, irányokat!