Keressük Dózsát – Tanári segédanyag

 

Ajánlott korosztály: 7–12. évfolyam  

Tantárgyi kapcsolatok: vizuális kultúra, digitális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret

 

Kulcsfogalmak: újraértelmezés, kísérleti film, tér-időfolyam, kollázs, csíkmontázs, fekete-fehér, tónusskála, kontraszthatás, analóg film, portré, profilkép, animált rajz, osztott képmező, horizontálisan mozgatott képszeletek, vertikálisan kitakart képmező, eltolás, eltolódás, ritmus, ismétlődés, mozgássorok, minimális elmozdulások, játék

“… a kísérleti film (...) mindenekelőtt érvényes mozgóképi lehetőségek kipróbálása. Kísérlet, nem abban az értelemben, hogy »vagy sikerül vagy nem«, hanem kísérlet eddig nem látott, csupán előre elképzelt képalkotási és mozgáslehetőségek létrehozására.”

(Maurer Dóra experimentális filmjei, Beke László, Filmkultúra 1984/3)

 

I. RÁHANGOLÓDÁS

1. Nézd meg figyelmesen Maurer Dóra Keressük Dózsát című filmjét!

  • Próbáld megfejteni, hányféle képrészlet/képsáv eltolás módszert alkalmaztak az alkotók!
  • Készíts képernyőfotókat, miközben keresed az arcok, a profilok összeillesztésének verzióit!
  • Találsz olyan fázist a képfolyamban, amikor pontosan illesztődnek az arcrészletek?
  • Mit jelent az üres felület, milyen lehetőséget tartalmaz? Vajon miért nem kapsz egyértelmű választ? Miért érdekes a kérdésfeltevés, miért jó egyáltalán kérdezni?

Keressük Dózsát (forrás: NFI)

2. Nézd meg figyelmesen a műtárgyfotót, gondold át újra az eddig megtalált válaszaidat, kérdéseidet! 
  • Rendszerezd a tapasztalataidat, megfigyeléseidet egyszerű rajzos vázlat segítségével.
  • Jelöld nyilakkal a vízszintes eltolás irányait, számozd be a sávokat!
  • Rajzold be a függőleges irányokat is, melyek a profilképek fő tengelyei egyben. 
  • Valójában a műalkotás reprodukciójának szerkezeti vázlatát rajzoltad le, miközben közelebb kerültél a műtárgy és a film létrehozásának alkotói megközelítésmódjaihoz. Tedd el a rajzos vázlatodat, hiszen az analóg és digitális montázskészítésnél még felhasználhatod.    

Maurer Dóra: Keressük Dózsát (forrás: Janus Pannonius Múzeum)

Maurer Dóra: Keressük Dózsát, 1972, papír, farostlemez, ceruza, kollázs, 62x100 cm, Pécs, Janus Pannonius Múzeum, ltsz.74.71. https://www.jpm.hu/mmk/index.xhtml

3. Kattints ide https://filmarchiv.hu/hu/alapfilmek/film/keressuk-dozsat, majd az Olvass tovább! ajánlott tanulmánya alapján jegyzeteld ki Maurer Dóra kísérleti filmes tevékenységének jellemzőit!

  • Milyen médiumokat milyen összefüggésekben használ a művész? Az eddig olvasottak és a cikkben talált illusztrációk (fotók, rajzok) mennyiben segítenek neked saját képi, mozgóképi ötleteid tovább gondolásában?
  • Kutass tovább, keress rá Maurer Dóra műveire! https://issuu.com/zoltanprosek/docs/maurer-dora-hajtogatott-ido-vegso

 

II. KREATÍV FELADATOK

Csíkmontázs készítése analóg technikával és animált gif vagy time-lapse videó létrehozása az analóg montázs alakulásának folyamatáról, a képszeletek eltolásáról.  

1. Készíts családtagokról, barátokról sziluettfotókat! Légy következetes a képkivágásban és a megvilágításban. (Legjobb, ha ellenfényt használsz, a figurád mögött legyen a fényforrás.) Döntsd el, hogy álló vagy fekvő formátumban dolgozol, hogy egész alakot vagy szűk képkivágást alkalmazol! Korrigáld az elkészült fotókat, tedd át fekete-fehérbe, legyenek hasonló árnyalatterjedelműek. Nyomtasd ki képeslap méretben és a hátoldalakon betűvel, számmal nevezd el fotóidat. Egy- vagy kétcentis beosztásokat húzz ceruzával vonalzó segítségével, majd számozd be vagy betűjelezd a sávokat. A felszeletelést érdemes egy vastag kartonlapon sniccerrel megoldani olló helyett. A képszeleteid máris alkalmassá válnak az eltolás-eltolódás, behelyettesítés játékra. A variációidat rögzítsd mobiltelefonnal. Ha következetes vagy az elmozdításokkal, lépésről lépésre haladsz, összefűzheted a fázisokat gif animációvá. Ha számtalan variációt kipróbáltál, a fotóid alapján visszatérhetsz a legizgalmasabb elrendezésekhez, összeragaszthatod a legérdekesebb csíkmontázsaidat. Rajzos vázlattal segítheted munkádat, jegyzeteld a pontos méreteket, irányokat. (Lapozz vissza az első feladathoz!)  

2. Készíts videót a képcsíkok mozgatásáról oly módon, hogy a kezed ne legyen a képkivágásban! Lejobb, ha az elmozdítás fázisait mobiltelefonnal lefényképezed. Célszerű egy segédrácsos alapkartonon mozgatni az egyes képszeleteket, hogy következetes maradj az eltolás mértékében, irányában, hogy ne véletlen elmozdulásokat rögzíts. Ha nincs állványod, építs a munkaasztalod széleire könyvekből tornyot, s ezeket íveld át hosszú vonalzókkal, hogy alkalmas nézőpontot találj mobiltelefonod számára. Ha megtaláltad a legoptimálisabb látószöget, ha sikerült a képsíkoddal párhuzamosan elhelyezni mobilodat, rögzítsd ragasztószalagokkal vagy gyurmaragasztóval. Okostelefonodra is találsz ingyenes GIF-Maker programokat, melyekkel végtelen lejátszású mozgóképpé alakíthatod a fázisfotóidat. A pontosan megtervezett mozdulataid eredménye látványos animáció lesz. Megjelennek előre nem látható összefüggések, meglepő véletlen egybeesések. Figyeld meg az “összmozgásélményt”, értékeld műveidet, majd tervezz új mozgásmintázatokat!  

 

III. KREATÍV KÉPSZERKESZTÉS FELADATOK, DIGITÁLIS (FOTÓ)MONTÁZS ÉS GIF TERVEZÉS

1. Készíts montázst képrészlet eltolással, az elmozdított képelem mozdulatlannal való kapcsolódásának megfigyelésével. Kísérletezz saját tervezésű képeid részleteinek sávokra bontásával, képrészlet eltolásokkal digitális képszerkesztő programmal! Hozz létre különböző variációban kollázsokat!


2. Készíts GIF animációkat az apró változásokkal elmentett kollázsokból, kísérletezz állóképeid számának, időbeli sorrendjének változtatásával, a lejátszási idő módosításával. Az elmentett variációkat hasonlítsd össze, keresd az összefüggéseket mozgás-idő, eltolás-eltolódás, képszeletek összeolvadása területén! A képelemek minimális eltolásából eredő változások újrafogalmazzák az eredeti képedet. A „sávréteg” egyirányú fokozatos elmozdítása felszeleteli az amúgy is sávos alapképedet, a GIF-ben elmentett állóképek végtelen lejátszásakor újabb és újabb ötleteid lesznek.   

 
 
 

3. Tükrözd az alapképed horizontálisan vagy vertikálisan, majd illeszd egymás mellé! Növeld a képrétegek számát, készíts újabb képfelszeleléseket! Csúsztasd a képszeleteket pontosan megtervezett egységekkel, balra vagy jobbra (horizontálisan), fentről lefelé vagy lentről felfelé (vertikálisan). Ha több sávval dolgozol, változtathatod az eltolás egységeit sávonként. Következetesen mentsd el, számozd be az elkészült képfájlokat. Ha GIF animációt készítesz, mindig ellenőrizd képnézegetőben a sorrendet, módosítsd a fájlok számozási sorrendjét, mielőtt képrétegként ismét megnyitod az összefűzni kívánt fájlokat! Értelmezd a tudott, megtervezett és véletlen, meglepetésszerűen létrejött látványokat!  
 

 

„Lépésről-lépésre”: technikai segítség, ötletek a kísérletezéshez:

 
  1.
Készíts fekete-fehér tónusskálát digitális képszerkesztő programmal! Hozz létre 10 különböző árnyalatú szürke függőleges állású képcsíkot, egy fekete és egy fehér mellett Illeszd össze a 12 csíkot egy montázzsá – a legvilágosabbtól a legsötétebbig haladva egy új nagyméretű alapon. (12x vedd csíkjaid szélességét, 1x magasságát az alaphoz) Ha külön elmented a különböző fokozatú szürke csíkjaidat, GIF-animációhoz is használhatod a későbbiekben, sőt, ha a csíkok összeillesztését is elmented lépésenként, ebből is izgalmas mozgóképet gyárthatsz.   
  2.
Vágj ki egy sávot és mentsd el külön átnevezve (a bemutatott példa szürkeskálája 21x42cm-es 72 dpi felbontásban, a kivágott sáv pedig 7x42centiméteres)!
 
  3. Az eredeti méretben mentett szürkeskáládra másold át a kivágott sávot, melyet rétegként, az alapon már elmozdíthatsz. Légy következetes az elmozdításod irányát és mértékét illetően! Tervezd meg, hogy például csak vízszintesen jobbra 10 egységben tolod el képsávodat. Az eltolások után egyesítsd a képrétegeket és mentsd el sorrendben beszámozva a létrehozott kollázsokat.   
  4. Nyisd meg képrétegként az elmentett kollázsokat és fűzd össze animációként, majd mentsd el GIF formátumban, hogy végtelen lejátszásban gyönyörködhess kísérletedben. A mentésnél alapértelmezett 100 ms/állókép beállítás izgalmas kiindulópont lehet, természetesen játszhatsz akár képenként is az időbeállítással.

 A feladatra készített példákat GIMP-2.10 ingyenesen letölthető, szabad felhasználású képszerkesztő programmal készítettem. A „lépésről-lépésre” egyszerű technikai javaslat, mely más „útvonallal” is helyettesíthető, más képszerkesztővel is kipróbálható.   Találd ki, hogy mikor, melyik alkotói fázisban készülhettek a mellékelt képernyőfotók!   A feladatok illusztrálására készített digitális montázsok a GIF animációk fázisképei. Letöltheted és felhasználhatod további ötleteidhez, ahogy a gifeket is újraszerkesztheted. Az általad tervezett gif-eket továbbíthatod kedvenc közösségi oldalaidon, de saját weboldalad alapelemeivé is válhatnak. (Számtalan GIF készítő programot kínál számodra a világháló, válogass óvatosan, kísérletezz bátran!)