Pacsirta – Tanári segédanyag

Ajánlott korosztály: 11–12. évfolyam  

Tantárgyi kapcsolatok: magyar nyelv és irodalom, mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma és színház, történelem, vizuális kultúra, hon- és népismeret, etika  

Az alább olvasható tanári segédanyag tartalmazza a filmhez készült feladatok megoldási javaslatait, a kitűzött tanítási célokat és módszertani javaslatokat.

A film feldolgozását 11–12. évfolyamon, Kosztolányi Dezső tanításakor ajánljuk. A film megnézése és értelmezése önmagában is közelebb juttathatja a diákokat a Pacsirta című 1924-es megjelenésű regényhez, de leginkább a kisregény olvasásával válik teljessé a tanulási egység. Ebből kifolyólag a feladatok egy része épít a regény elolvasására is, de ezek a feladatrészek kihagyhatóak, ha a tanulók csak a film alapján dolgoznak.  

A feladatleírásoknál megjelölt filmrészletek segíthetnek a tanárnak, ha nincs idő a teljes film végignézésére, hanem részletek mentén kíván bemutatni néhány fontosabb motívumot, jelenséget, regényhez kapcsolható jelenetet. A VIII. feladat önmagában, a teljes film megnézése nélkül is elvégezhető, s jól illeszthető a regény értelmezésének folyamatába. Az összes feladat megoldása körülbelül 3 teljes tanórát ölel fel. A XI., jelölten otthoni munkára szánt feladat mellett a X. is jó összegző jellegű házi feladat lehet. A feladatok megoldását általában egyéni vagy páros munkaformában javasoljuk. Bizonyos feladatoknál kiscsoportos megbeszélést, feladatmegoldást ajánlunk (I., IV., VI.), a hosszabb írásos feladatokat (V./c, X., XI.) egyéni munkában érdemes elkészíttetni, s általában a feladatokat követően tanácsoljuk a közös, egész osztályos megbeszélések beépítését az órába.  

A megoldások ajánlások, számos további válaszelemmel bővíthetőek.

I. ELSŐ BENYOMÁSOK

  Beszélgessetek 4–5 fős csoportokban az alábbi kérdésekről!  

  • Kinek melyik jelenet volt a legemlékezetesebb?
  • Melyik színész alakítása tetszett a legjobban? Volt olyan színész, akit láttatok már más filmben is? Kit és mely film(ek)ben?
  • Zavart-e titeket, hogy fekete-fehér volt a film?
  • Milyennek találjátok a film képi és zenei megoldásait?
  • Volt olyan része a filmnek, amit nem tudtatok követni, amelyiknek a megértése nehézséget okozott?
  • Ha olvastátok a regényt, volt-e meglepő jelenet az olvasmányemlékeitekhez képest?

II. SZEREPLŐPÁROK

a) Párosával húzzatok egy-egy szereplőpárt! Gondolkozzatok el azon, milyen logika mentén állítható egymás mellé a kapott két szereplő!  

  • Ijas Miklós – Vajkay Ákos
  • Szunyogh tanár úr – Vajkay Ákos
  • Környey Bálint (a Párducok asztaltársaságának elnöke) – Vajkay Ákos
  • Lator Margit – Vajkayné
  • Dobáné – Vajkayné
  • Dobáné – Pacsirta
  • Lator Margit – Pacsirta
  • Thurzó Zelma – Pacsirta

b) Mutassátok be a kapott szereplőpárost egy állóképben! Ügyeljetek arra, hogy a filmből vett jellemző jelenettel ragadjátok meg a szereplőket! Érzékeltessétek azt a kapcsolatot is, amit az a) feladat alapján megállapítottatok a két szereplő között!

c) A többiek szólaltassák meg a két szereplőt! Önként jelentkezők kérdezzenek valamit az egyik (vagy akár mindkét) szobortól, aki a film alapján válaszoljon az adott kérdésre! A kérdések és válaszok alapján próbáljátok kitalálni, melyik szereplőket ábrázolta a páros, s vajon milyen kapcsolódást, logikai viszonyt fedezett fel a két szereplő között!  

d) Milyen általános szempontok mentén állíthatóak egymás mellé a szereplők? Próbáljatok közösen gondolkodva további szereplőpárokat keresni!  

e) Mutatna-e különbséget, fejlődést, változást, ha Pacsirta elutazás előtti és megérkezése utáni állapotát ábrázolnátok egy állóképben? Indokoljátok válaszotok! 

III. NONVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ

Igazold, hogy a rendezés nagy hangsúlyt fektet a nonverbális kommunikációs jelzésekre! Töltsd ki az alábbi hiányos táblázatot a jelenet megnevezésével, nonverbális jelzésekkel, magyarázatokkal! Egészítsd ki a táblázatot további sorokkal!                       

Jelenet megnevezése Nonverbális jelzések (pl. tekintettartás, mimika, gesztusok) megnevezése Nonverbális jelzések magyarázata, értelmezése

A főtéren találkozik a család Ida nénivel, aki odasiet hozzájuk.

   
 

térközszabályozás  

 
   

Ákos zavarában nem néz Pacsirta szemébe hosszan, mindig félretekint, nem tartja a szemkontaktust.

 

mimika

 

                                                              

IV. ÉTELEK A FILMBEN

A filmben, miként a regényben is, fontos szerepet töltenek be a különböző ételek és italok. Nézzetek utána a köménymagos leves és a gulyás összetevőinek és elkészítésének! Ha tudjátok, készítsétek is el otthon a két ételt, majd kóstoljátok meg!  

a) Melyik az ízekben gazdagabb, változatosabb étel? Melyik a táplálóbb? Melyik a drágább? Milyen hozzávalóknak köszönhetően?  

b) Milyen jótékony hatása van a köménynek? Miért az ebből a magból készült levest főzi gyakran Pacsirta? Melyik ételhez milyen kulturális képzet kapcsolódik?  

c) Feltehetően melyiket szereti jobban Ákos? Mikor, milyen körülmények között eszik hosszú idő után először gulyást?  

d) Gyűjts példákat a filmből további ételekre és italokra, melyeket a család Pacsirta távollétében fogyaszt, s olyanokat, amelyeket Pacsirta főz, készít nekik!  

e) Példázd a filmből vett részletekkel, filmtechnikai eszközökkel (kameramozgás, vágás, zoom stb.) az ételek és italok filmben való motivikusságát, többletjelentését!
 

V. A FÉNY MOTIVIKUSSÁGA

a) Készíts listát a fényt és sötétséget jelző motívumokból, jelenetekből, filmtechnikai eszközökből (utóbbinál segít, ha megfigyeled, mi kap megvilágítást az egyes jelenetekben)! Ahol tudod, rendezd párba a gyűjtött elemeket!  

b) Nézz utána a Szimbólumtárban a fény-sötétség ellentétpár jelentéseinek!
A Szimbólumtár linkje: http://www.balassikiado.hu/BB/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm#f

c) A Szimbólumtár szócikkében olvasottak és a gyűjtésed alapján 5–7 mondatban foglald össze a fény és sötétség ellentétpár szerepét a Vajkay-házaspár életével összefüggésben!
 

VI. A FILM TOVÁBBI MOTÍVUMAI

a) Értelmezd az alábbi, filmből vett motívumokat a következő szempontok mentén:  

  • Mely jelenetekben szerepel az adott motívum?
  • Beszélnek-e róla, s ha igen, kik, hogyan, miket?
  • Mi a szerepe a motívumnak Pacsirta elutazása előtt?
  • Milyen jelentéssel telítődik a motívum Pacsirta távollétében?
  • Megváltozik-e a szerepe a kezdeti funkciójához képest, miután Pacsirta hazaérkezik?
  • Kapcsolódik-e szorosan konkrét szereplő(k)höz a motívum, vagy általánosabb jelentésköre van?

Motívumok:  

  • tükör és tükörbe nézés
  • színház és szerelmes témájú darab
  • galamb és ketrece
  • poéta (Miklós) és tudós (Ákos)
  • zongora és zene
  • alkohol és részegség
  • táska


b) Ha olvastad Kosztolányi regényét, vizsgáld meg a szövegben betöltött szerepét is az adott motívumnak!
 

VII. SZEREPEK ÉS MEGSZÓLÍTÁSOK

a) Vizsgáld meg, hogyan szólítja Pacsirta a szüleit, hogyan szólítják a szülők egymást, s hogyan a Vajkayék környezetében lévő személyek a házaspárt!  

  • Pacsirta a szüleit
  • a szülők egymást
  • mások a szülőket

b) Készíts fürtábrát, amelyen bemutatod Vajkay Ákos különböző szerepeit (pl. szülő, dolgozó felnőtt, férj)! Segít, ha végiggondolod, milyen személyes és közösségi tereken jelenik meg, s azokon hogyan viselkedik! Érdemes a foglalkozását is megvizsgálni!  

c) Milyen összefüggés van Ákos megszólításai és az általa betöltött szerepkörök között? Mi lehet az oka annak, hogy a szülők nem szólítják egymást a keresztnevükön?  

d) Bizonyítsd a filmből (és ha tudod, a regényből) vett részletekkel, hogy Ákos nem tud kilépni az apai szerepkörből! Mi indokolná ezt a váltást a történet alapján?
 

VIII. ÖNREFLEKTIVITÁS A FILMBEN

A film egyik ikonikus, a regényben nem szereplő jelenete, amikor Ákos belelövet a kirakatban álló bábu szívébe.  

a) Nézd meg újra azt a két jelenetet, amiben a kirakatbeli modell szerepel! 

(A teljes filmben: 31:50–33:40)

 

(A teljes filmben: 1:25:29–1:28:05)  

b) Az első jelenetben a következőt mondja Ijas Miklós: „Arról írtam, hogy a meztelenre vetkőztetett életet kellene szeretni, de nem merjük, mert ez fáj sokszor.” Bizonyítsd a filmből (s ha tudod, a regényből) vett részletek segítségével, hogy ez a mondat tekinthető a történet egészére tett önreflektív (önmagára vonatkozó, önmagát értelmező) állításként is! Segít, ha megvizsgálod, melyik szereplő hogyan viszonyul a belső szervek modelljéhez (pl. mit gondold róla Vajkayné, miért löveti ki a szívet Ákos)!  

c) Tekinthető-e Ijas Miklós az elbeszélő (vagy a filmrendező) alteregójának? Érvelj mellette vagy ellene!  

d) Mi lehet a funkciója annak, hogy ezzel a jelenettel toldja meg filmjét a rendező?
 

IX. FILM ÉS REGÉNY VISZONYA

Ranódy László filmje Kosztolányi Dezső Pacsirta című, 1924-es megjelenésű regénye alapján készült. A film a regény cselekményéhez képest számos változtatással, módosítással él.  

a) Az alábbi táblázat kitöltésével mutass rá néhány változtatásra, majd értelmezd a módosítás lehetséges okát, illetve funkcióját!  

Regénybeli változat Filmbeli változata

Változtatás lehetséges oka, funkciója

Az elbeszélő szólamából értesülünk arról, hogy Pacsirta harmincöt évesen vénlány.

 

 

 

A regényben hosszan olvassuk, hogyan sír Pacsirta a vonaton, ahol két útitársa van a fülkében, egy fiatalember és egy lelkész.

 

 

Az elbeszélő szerint Ijas Miklós úgy vonzódik Lator Margithoz, „mint vidéki ifjú költő a múzsájához”.

 

 

Pacsirta a megbeszéltek szerint érkezik haza, bár a vonata több órát késik, de a szülei mennek ki érte az állomásra.

 

 

Tubica, a galamb csak a regény végén jelenik meg, Béla bácsiéktól hozza haza Pacsirta.

   

A regényben Ákos nem megy el Panna nénihez, oda csupán a Párducok egy csoportja érkezik meg.

   

Ákos a Párducok esti mulatságáról elmegy, s egyenesen hazasiet, nem áll meg sehol.

 

 

 


b) Ha még nem tetted, olvasd el a regényt, s bővítsd a táblázatot további elemekkel!
 

X. LÉLEKTANISÁG A REGÉNYBEN ÉS A FILMBEN

„Már előző filmjeiben is éreztük, hogy Ranódy az intim hatások művésze. A tömegjeleneteknél mindig valami félszegség fogta el. A Pacsirta szűk és zárt világában megejtő otthonossággal mozog. S kiúttalan, önmagukba hullott hőseiben is éreztetni tudja az emberi lélek végtelen gazdagságát s lehetőségeit. Épp e feszültség miatt válik a film eseménytelensége ellenére is oly izgalmassá. […] a Pacsirta minden kockájában tudatosan megkomponált, az emberi viselkedés apró jeleiben a drámai szükségszerűség szimbólumait kereső és fölmutató tanulmány […]” (B. Nagy László, Kortárs, 1964. március)  

Kosztolányi Dezső regénye tekinthető egzisztenciális regénynek, hiszen a Vajkay-család története olyan, az emberi létezéssel kapcsolatos alapkérdésekkel szembesíti az olvasót, mint a kilátástalanság érzése, a lét üressége vagy az értékek viszonylagossága. Értelmezhető a regény Sárszeg bemutatásán keresztül a vidéki elmaradottságot láttató társadalmi regényként is, mégis jellemzően mélylélektani regényként definiálják, azaz olyan regénytípusként, amely elsősorban a szereplők lelki történéseit ábrázolja.  

Egyetértesz-e B. Nagy László filmkritikussal abban, hogy Ranódy rendezése a lélektaniságot helyezi előtérbe?

Írj 120–200 szavas érvelő fogalmazást, amiben kifejted álláspontod! Érvelésedben támaszkodj filmtechnikai elemekre is (pl. filmzene, kameramozgás, vágások, motivikus felépítés)!
 

XI. RANÓDY LÁSZLÓ NÉPSZERŰSÍTÉSE (HÁZI FELADAT)

Ranódy László számos magyar regény adaptációját készítette el, így Kosztolányi Aranysárkányát, Móricz Zsigmond Árvácskáját és Légy jó mindhalálig című regényét is megfilmesítette, de Fazekas Mihály Ludas Matyijából készült filmvígjáték egyik – Nádasdy Kálmán melletti – rendezője is ő volt. Egy filmes fórumon olvashatóak az alábbi hozzászólásrészletek, amelyek a rendező ismertségéről vitáznak. A #12-es hozzászóló felveti, hogy megérdemelné Ranódy a reklámot.                                

A fórum linkje: https://kritikustomeg.org/film/3666/pacsirta-1963/velemenyek/

a) A fent megnevezett filmek bármelyikét szeretettel ajánljuk, ezek közül válassz ki legalább egyet (a Pacsirta mellé), s nézd meg!  

b) Gyűjts olyan értelmezési szempontokat, melyek mentén összevethetőek a látott filmek!  

c) Készíts el egy 15–20 mondatos, a b) feladat tanulságait is beépítő, a rendező munkásságát népszerűsítő ajánló szöveget, amelyben osztálytársaid figyelmét hívod fel Ranódy László néhány filmjére!

Kodácsi Boglárka – Magyartanárok Egyesülete

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem