Miheztartás végett – Tanári segédanyag

 

Ajánlott korosztály: 7–12. évfolyam  

Tantárgyi kapcsolatok: történelem, állampolgári ismeretek, hon- és népismeret, etika, mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma és színház, vizuális kultúra

A film felhasználását felső tagozatosok és középiskolások számára is javasoljuk.

 

 

A film és háttere  

A Miheztartás végett című dokumentarista rövidfilmben egymást követik a felnőttek által sulykolt, egyforma beszédek, amelyeket a Kádár-rendszerben nagy eséllyel egy egész korosztálynak kellett végighallgatnia. Egy tizenéves lány szemszögén keresztül elevenednek meg azok az élethelyzetek, amelyekben elhangzottak a fiatalok számára követendő eszmék, elvárások. Dárday István filmje sorra veszi a hetvenes évek szocializációs színtereit, amelyek napjainkban is ismerősek lehetnek.

Először egy általános iskolai évzáró ünnepségen tartott igazgatói beszédbe lehet bepillantást nyerni, amelynek kezdetén megszólal a Himnusz dallama, amely a film egyes jeleneteinek visszatérő momentuma lesz. Az igazgatói beszéd alatt a film készítői különböző tárgyi emlékek bevágásával elevenítik meg az iskolai éveket. Ezután a film főszereplője elszavalja Az én iskolám című verset.

A második jelenetben a lány egy augusztus huszadikai misét hallgat meg, amelynek elején az Uram Irgalmazz csendül fel. Ebben a jelenetben is különböző képek villannak fel, végül a magyar Himnusz zenéje következik.  

A következő jelenet egy úttörőtábor zászlófelvonásán zajlik. A Himnusz dallamára felhúzzák a zászlót, az úttörőmozgalom jelképei láthatók, majd május elsejei felvonulásokból vágnak be jeleneteket az akkori Felvonulási térről (ma Ötvenhatosok tere). Az arra kijelöltek az úttörők 12 pontját mondják el felváltva, eközben a film központi szereplője zavartan áll és félig elmosolyodva mormolja azokat.  

Később betekintést nyer a néző azokba az élethelyzetekbe is, amikor a felnőttek lekicsinylő, kioktató szónoklatával szembesül a főszereplő. Falatozó embereket és föl-alá járkálókat lehet látni, a tizenéves lány a pult mögül szolgálja ki a vásárlókat. Egy jelenetben üres üvegekkel teli ládákat pakol, de véletlenül hagyja leesni az egyik teli ládát és összetörnek az üvegek. A főnöke mérgesen kérdőre vonja, hogy a pénzt megkeresni vagy inkább elkölteni akarja a munkahelyén. Ezek után kiküldi sört mérni, hogy azzal keresse meg az eltört üvegek árát. „Nem kell annyira megmérni, érted? Tudod, a vonalig kell, de ne töltsd meg a vonalig!” – igazítja el és egyben korrumpálja is a lányt annak érdekében, hogy „ügyesen” keressen több pénzt. Végezetül a családi környezetben az apa szidja le a kisminkelt – talán egy buliból megérkezett – lányt. A szülői beszédből összefüggéstelen, monoton frázisok sora hallható, amelyből egy-egy gondolat azonban mégis kiszűrhető, a mérges apa a többi között a megfelelő viselkedésről és munkáról tart előadást. A szülői prédikáció összemosódik a lány korábbi emlékképeivel (igazgatói beszéd, mise, úttörők tizenkét pontja), a szövegek összefüggéstelen morajlásba torkollnak, ezt a zűrzavart végül a Himnusz zárja le.    

 

Miheztartás végett (forrás: NFI)

A felhasználás módja

Magyarázzák meg a címválasztást!

A film címe egy visszatérő fordulat, amelyet akkoriban gyakorta hallhatott minden fiatal a szüleitől. A különböző élethelyzetekben jól látható az alá-fölérendeltségi viszony: az iskolában, a templomban, az úttörőmozgalomban, ahol többnyire passzív résztvevőként van jelen a főszereplő. A felnőtté válás stációiban – a munka világában, az otthoni környezetben – már aktív egyénként van jelen, azonban egyik szituációban sem tudja a helyzetét érdemben befolyásolni.

Gyűjtsék össze a diákok azokat a képeket, beszédeket, jelszavakat, amelyek a rendszerváltozás előtti időszakra voltak jellemzőek! 

Az iskolai beszéd alatt felbukkanó szocialista-kapitalista-semleges kördiagram, amely vélhetőleg a világ politikai felosztottságát ábrázolja a tankönyvekben. „Mindenki annyit ér, amennyit használni tud másoknak” felirat, amely iránymutatást adhat a tanulóknak. Jellemző volt az ehhez hasonló jelszavak használata az intézményekben (iskolákban, kórházakban, hivatalokban) a rendszerváltozás előtt. Az úttörőmozgalomról szóló jelenet egyértelműen a rendszerváltozás előtti időszakot szimbolizálja, a bevágott képekben megjelennek a különböző úttörőjelvények, zászlók, illetve megjelenik egy részlet a május elsejei felvonulásokból is.

Miről szólnak a rövidfilmben a bemutatott élethelyzetek? Miben változhattak meg napjainkban?

Az úttörőjelenet kifejezetten a rendszerváltozás előtti évtizedekre volt jellemző, azonban a napjainkban is van hasonló szervezet, például a cserkészmozgalom, amit 1945 után éppen az úttörőmozgalom váltott fel. Az úttörő zászló felvonása egy korosztályi élmény (táboroztatás, közösségteremtés) volt, amely egyben az ideológiai nevelés egyik elemét jelentette. Hasonló közösségi élményeket nyújthat napjainkban a cserkészmozgalom, az erdei iskolák vagy a gólyatáborok is.

Milyen bevágott képek szerepelnek egyes jelenetekben (páros munka)? Mit jelképeznek, mi a szerepük?

Az iskolai beszéd alatt felbukkanó „Hazugságot ne taníts! Igazságot el ne hallgass!” egy Móricz idézet, amely az iskola szellemiségét, az oktatóknak szánt iránymutatást foglalhatja össze. A különböző tárgyi emlékek – tablóképek, bizonyítványok, történelmi arcképek, a tantermekben kifüggesztett idézetek – bevágásával elevenítik meg az iskolai éveket. A misét ábrázoló jelenetben ismét különböző képek láthatóak: egyházi kegytárgyak, Jézus Krisztust, Szűz Máriát ábrázoló festmények, továbbá a körmenet, áldozás és templomi adakozás egy-egy pillanata is. Később a lánynak a pult mögött kígyózó sort kell kiszolgálnia, majd a jelenetet meg-megtöri a korabeli bankjegyekről, cikkekről, árakról készült képek mozaikszerű felbukkanása, amelyek a kereskedelmet, a munka világát szimbolizálják. Az apai szidás alatt történelmi jelenetek, családi fotók villannak be, jelképezve a generációkon keresztül jelenlévő alá-fölé rendeltségi viszonyt egy családban, összemosódva a korábban elhangzottakkal (iskolai beszéd, mise, zárlófelvonás, tanulmányok, családi történetek).

Miről szólnak a kioktatások, amelyeket a fiatal lány kapott a munkahelyén, illetve otthoni környezetében? Csoportmunkában emeljék ki az igazgató, a pap, az úttörővezető, az üzletvezető és az apa beszédének jellemző szavait! Melyek a hasonlóságok és különbségek?  

Az üvegeket összetörő lányt a főnöke mérgesen kérdőre vonja, hogy a pénzt megkeresni vagy inkább elkölteni akarja a munkahelyén. Megtanítja, hogyan kell „ügyeskedni”, elvárja tőle, hogy alkalmazkodjon, és kérdőre vonja, hogy a munkahelyi károkozás után mire föl mosolyog, ahelyett, hogy szégyellné magát. A fiatal lány édesapja az időben érkezés fontosságáról, a viselkedésről, a munkáról tart előadást, azonban a szülői prédikáció összemosódik mindazzal, amit az évek alatt meg kellett már hallgatnia.

Feladatok

  • Jellemezzék az igazgató beszédét!
  • Hasonlítsanak össze egy mai iskolai ünnepséget (évzárót) a filmben látottal! 
  • Mit gondolnak, miért hallható a pap prédikációjakor az igazgató beszéde is?  
  • Gyűjtsék össze az úttörőtábori jelenet katonai elemeit! 
  • Csoportmunkában emeljék ki az igazgató, a pap, az úttörővezető, az üzletvezető és az apa beszédének a jellemző szavait! Melyek a hasonlóságok és különbségek?  
  • Vitassák meg a diákok, mire gondolnak, mit éreznek, ha megszólal a Himnusz!

Kreatív feladat

  • A film alapján készítsenek montázst a korabeli öltözködés, hajviselet, az alkalmazott kiegészítők (pl. kalap) bemutatására!

Érettségire készülőknek

  • Jellemezzék a Kádár-rendszert a filmbeli részletek alapján! (ideológia, kettős nevelés, korrupció stb.)