Filmhíradók történelemtanításhoz: 1956 – Tanári segédanyag

 

Segít a világ, Az első hó (A budai hegyekben), Földrengés hazánkban, Olimpikonjaink hazaérkezése

1. Segít a világ (politika)
Időtartam: 1:41

1955 tavaszán a moszkvai vezetés elvárásainak módosulását követően Rákosi Mátyásnak sikerült kiszorítani Nagy Imrét a hatalomból, majd megkezdődtek a resztalinizációs folyamatok. Amikor Moszkva ismét az enyhülési politika irányában mozdult el, Rákosi nem akart annak eleget tenni. Magyarországon egyre többen adtak hangot elégedetlenségüknek. 1956 októberében kitört a forradalom. A forradalmi napokban a világhoz intézett katonai és humanitárius segélykérésekre többnyire a filmhíradóban látható módon érkezett válasz.

Javaslatok a feldolgozáshoz:

Mit tudunk meg a segélyszállítmányok elosztásának módjáról?
Mi váltotta ki a segélyszállítmányok küldésének szükségességét?
A Kádár-korszakban miért nevezték „ellenforradalomnak” az úgynevezett „októberi eseményeket”?
Miért nem tesz különbséget a híradó a nyugati és a keleti segítségnyújtás között?
Mi a filmhíradó propaganda üzenete?


2. Az első hó (A budai hegyekben) (Szabadidő és tömegsport)
Időtartam: 0:22

Az élsport mellett a tömegsport is egyre népszerűbb lett, a hatalom is támogatta a sporttevékenységeket. Amikor Buda egyik kedvelt kirándulóhelyét belepte a hó, szabadidejüket sokan a havas sportoknak szentelték.

Javaslatok: Milyen téli elfoglaltságok jelennek meg a filmen? Vessék össze az archív felvételen látott és a ma használatos sífelszereléseket és öltözékeket! Vitassák meg: Síelhetett-e bárki az államszocializmus idején! Miért támogatták az adott korban az él- és tömegsportot? Soroljanak fel a fentihez hasonló „színes híreket”! Csoportmunkában készítsék el egy híradórészlet szövegét az aktuális évszaknak megfelelő sporttevékenységre vonatkozóan!
Ma miként mutatná be ezt a témát egy közszolgálati/kereskedelmi tévéhíradó?

3. Földrengés hazánkban (Természeti katasztrófa)
Időtartam: 1:53

Magyarország nem a földrengések által leginkább veszélyeztetett zónában fekszik, azonban még így is bekövetkezhetnek halálos áldozatokat követelő természeti csapások. A kevéssé jellemző földrengések mellett ugyanakkor – a földrajzi adottságok miatt – a mai napig rendszeresek az árvizek Magyarországon.

Javaslatok a feldolgozásra:

Milyen károk keletkeztek a földrengés következtében?
Az ország melyik régiójában történt a rengés?
Milyen korábbi földrengéseket említenek? (Szorgalmi feladat: kiselőadás vagy házi dolgozat készítése a korábbi földrengésekről.)
Miként vesz részt az állampárt és annak helyi szervezete a katasztrófahelyzet leküzdésében?
Milyen információk ismertetésével nyugtatják meg a lakosságot?
Gyűjtsék össze a híradórészlet oktató-tanító, illetve propagandisztikus elemeit!
Milyen más természeti katasztrófákat tudnak felidézni a 19-20. századból?
Kreatív feladat: Készítsenek újságíróként tudósítást a földrengésről / a katonák parancsnokaként beszámolót a mentési műveletekről!

Kapcsolódó anyag: 

A téma kiegészíthető a bajai árvízről készült tudósítással.
(Időtartam: 1:32)

Javaslatok a feldolgozásra:

A jugoszláviai szakemberek jelenlétének milyen egyéb üzenete van a szakmai segítségnyújtáson kívül?
Hogyan helyezték a filmhíradó néhány kockáját az adott korszak nemzetközi viszonyainak rendszerébe?
Vessék össze a diákok a két filmhíradót! Gyűjtsék össze az egyezéseket és a különbségeket a két híradás vizuális és retorikai elemeiben!

4. Olimpikonjaink hazaérkezése (Élsport és olimpiai mozgalom)
Időtartam: 0:56

Magyarország az újkori olimpiák összesített éremtáblázatán előkelő helyen szerepel. Az állampárt támogatta a sportot, hiszen az eredményes sportolók és a sportsikerek el tudták terelni a figyelmet a nehéz anyagi és szociális körülményekről, s az ország tekintélyét is emelték. A legnépszerűbb sportág a futball volt, azonban a Melbourne-i olimpián az Aranycsapat nem vett részt. Az 1956-os forradalom leverése miatt számos sportoló nem tért vissza Magyarországra (disszidálás), de erről a filmhíradó nem számol be.

Javaslatok a feldolgozásra:

Idézzék fel ismereteiket a diákok az ókori olimpiai játékokról.
Szaktanári segítséggel gyűjtsék össze tudásukat az újkori olimpiákról és az olimpiai mozgalomról.
Készítsenek listát az internet felhasználásával a legtöbb éremmel rendelkező magyar olimpikonokról.
Mire utal a tudósító, azzal, hogy „igen nehéz körülmények között is megállták a helyüket” a magyar olimpikonok?
Melyik városban rendezték az olimpiai játékokat 1956-ban?
Milyen jellegzetes ruhadarabokat viseltek?
Miért hiányoznak az ablakok a Nyugati pályaudvar környékén?
A filmfelvételen látható sportolók közül kinek a neve ismerős számukra?
Szorgalmi feladat: Egy kiemelkedő sportoló életrajzának elkészítése.