1. Kerékpárverseny a Millenárison (életmód)
Időtartam: 1:10 perc

A sporttörténet méltatlanul háttérbe szorul a történelemórákon, holott a 19. század második fele és a 20. század eleje a sport „tömegessé”, polgári időtöltéssé válásának időszaka. A kerékpárverseny felvétele alkalmas lehet a tanórán a sportélet felidézésére. Különös tekintettel arra a körülményre, hogy egy háborús évben rendezték meg a versenyt, ami belföldön a sport minden akadályt áthidaló kultuszára utal (más kérdés, hogy az olimpiai játékok természetesen elmaradtak).

Javaslatok a feldolgozásra:

A felvétel segítségével a diákok gyűjtsék össze a kerékpárverseny korabeli jellemzőit! (A versenyzők öltözéke és nemi összetétele, a versenypálya akadályai.)
Milyen társadalmi, foglalkozási rétegek járhattak ki a kerékpárversenyekre?
Kik kerékpározhattak?
A jelenet alapján milyen sportágak lehettek még népszerűek ekkor?
Csoportosítsák a filmrészletben látottakat a nagypolgári-arisztokrata réteg, valamint a „tömeg” által űzött sportágakra!

2. Az őszirózsás forradalom tömegjelenetei (három jelenet) (politika)

A három jelenet alapján megfigyelhető a tömeg szerepe az 1918. október-novemberi eseményekben. Javasolt munkaforma: órai csoportmunka. A három jelenet együttes időtartama: 3 perc. Amennyiben az egyik filmhíradónak csak egy részét alkalmazzuk, az összes idő alig több 2 percnél.

Javaslatok: Az óra előtt a diákok alkossanak csoportokat. Az egyes csoportok feladata, hogy elemezzék és összeírják, 1. melyik tömeg miként viselkedik, 2. milyen társadalmi, foglalkozási rétegek vannak reprezentálva (pl. öltözék alapján). Lehetőség van az egyes felvételek külön elemzésére is.

a) A forradalom mellé állt katonák a Rákóczi úton (politika)
Időtartam: 0:51 perc
A Károlyit ünneplő katonák és civilek

Javaslatok a feldolgozásra:

Milyen virágot tettek a katonák a sapkájukra?
Miért szedik le a katonák a tiszt jelvényeit?
Hogyan viselkedik a tiszt, akinek kabátjáról letépik a jelvényeket, és hogyan a katonák? 
Az „egyenlőség, testvériség” jelszó mely forradalom/forradalmak hagyományára utal? (1789-re, 1848-ra, részben az orosz 1917. februárira)
Miért ezek lehettek a példák 1918-ban Magyarországon?

b) Hentzi emlékművének szétverése (politika)
Időtartam: 3:06 perc (akár 2:10 percnél megvághatjuk/leállíthatjuk a filmhíradó-részletet)

Az őszirózsás forradalom egyik szimbolikus tette volt a budai vár védelmében 1849. május 21-én elesett Heinrich Hentzi császári vezérőrnagy hűvösvölgyi hadapródiskolában álló emlékművének szétverése. Az emlékmű egy páncélos vitézt ábrázolt, tehát stilizáltan utalt Hentzi tábornokra. A tömeg egy része a szónok körül tartja az emlékmű pajzsát, mások annak részeit (buzogány, koszorú).

Javaslatok a feldolgozásra:

Nézzenek utána, ki volt Hentzi!
Mikor állították fel az emlékművet, hol állt korábban?
Mikor próbálták először lerombolni? (1895-ben egy újságíró akarta felrobbantani, akkor még eredeti helyén, a budai Szent György téren.)
Hogyan viselkedik a tömeg a filmben? (Kevesen vesznek részt a rongálásban, a tömeg passzív, de szimpatizál, biztatja a szónokot).
Mit fejezhet ki az emlékmű szétverése? (Szakítás a Habsburg Birodalom emlékével, a 48-as és függetlenségi hagyományok fontossága, részben még a magyar nacionalizmus is, ld. osztrák- és németellenesség)
Mire utal az inzertszövegben a „vérszomjas magyarfaló” jelző?
Miért támogatták sokan az emlékmű eltávolítását 1918-ban?
Keressenek példát más szobordöntésekre a magyar történelem más időszakaiban!

c) A Magyar Népköztársaság kikiáltása 1918. november 16-án (politika)
Időtartam: 0:21 perc



1918. november 16-án az Országház lépcsőjén kikiáltották a népköztársaságot. Az államforma megváltozását a korabeli hangulat inspirálta. A filmhíradó-részlet az őszirózsás forradalom és azt követő események tanulásánál lehet hasznos.

Javaslat a feldolgozásra:

Gyűjtsék össze a diákok, hogy milyen politikai körülmények vezethettek el a népköztársaság kikiáltásához!
Milyen politikai mozgalmak és társadalmi csoportok vannak jelen a tömegben?
A filmhíradó-részletben több korabeli politikus is felbukkan (Károlyi Mihály, Hock János, Jászi Oszkár). Nézzenek utána, mely politikusok voltak jelen a téren! (nem látható: Kunfi Zsigmond, Bokányi Dezső). Kutatómunka: Mi lett a későbbiekben Károlyi, Hock, Jászi, Kunfi és Bokányi sorsa?
Játékos feladat a jelenet továbbgondolásaként: A filmhíradóban látottakat felhasználva újságíróként tudósítsanak a népköztársaság kikiáltásáról! Mit emelnének ki? Mely politikusokat neveznének meg? Kreatív diákoknak további lehetőség: készítsenek riportot a filmen látható egyik szereplővel.


3. A lóversenytéri rablógyilkosság (életmód)
Időtartam: 1:33 perc

A jelenet egy rablógyilkosság utáni nyomozást mutat be. Mivel a bűnözés és bűnüldözés története általában elsikkad a történelemórán – holott a bűn hozzátartozott és hozzátartozik az emberi közösségek történetéhez –, ezért a mindennapok történetének tanításakor érdemes bemutatni ezt a jelenetet.

Javaslatok a feldolgozásra:

A filmfelvétel megtekintése után mondja el egy diák, hogyan dolgozott a detektív. Ha a jelenet tartalmának elmondását kéri a tanár, hívja fel a figyelmet arra, hogy nem csak azt érdemes megfigyelni a filmhíradókon, mit közvetítenek, hanem azt is, amit nem. Ebben a jelenetben a leglátványosabb történéseket vitték filmre.
A feladat révén a diákok bevezethetők a bulvár fogalmába. A szó jelentésének megismerése/felidézése után: Keressenek példát hasonló hírekre ma! Milyen témák tartoztak egykor a bulvár újságírás fogalmába/érdeklődési területébe, és melyek napjainkban? Melyek a hasonlóságok és a különbségek? (Például ma bátrabban írnak/beszélnek az újságok a közjogi méltóságok magánéletéről, szerelmi ügyeiről, a képek szerepe és hatáskeltő mechanizmusa növekedett stb.)

4. A Kristálytó fürdőzői (életmód)
Időtartam: 0:31 perc

A fürdőkultúra a dualizmus idején vált tömegek élményévé. A filmhíradó-részlet alkalmas arra, hogy a diákokat megismertesse ennek a szabadidő-eltöltésnek a formájával.

Javaslatok a feldolgozásra:

Hasonlítsák össze a korabeli fürdőruhákat a maiakkal! A részlet ugyanakkor várostörténeti ismertetésre is alkalmas. Nézzenek utána, merre van a Kerepesi út, és hogyan épült ki!