1. Az új országgyűlés megkezdte munkáját (politika)
Időtartam: 2:08

Sztálin halála után azonnal megindultak az utódlási harcok Moszkvában. Ezzel együtt az elnyomás is mérséklődött (desztalinizáció), Hruscsov valódi hatalomra kerülésével pedig megkezdődött az „olvadás-korszaka”. Ebben a légkörben kérették Moszkvába Rákosi Mátyást, aki az elvárásokkal ellentétben nem volt hajlandó enyhíteni magyarországi politikáján, ezért 1953 nyarán Nagy Imrét helyezték a miniszterelnöki székbe, aki rögtön hozzálátott egyes korábbi „túlkapások” és „visszaélések” csökkentéséhez.

Javaslatok a feldolgozáshoz:

A kezdő képkockákon melyik híd látható?
A benépesülő ülésteremben milyen társadalmi rétegekhez tartozó személyeket lehet megkülönböztetni?
Nagy Imre mely társadalmi csoportok szövetségéről beszél az új gazdaságpolitikai célok megvalósítása kapcsán?
Miért nem hivatásos politikusok, vagyis életvitelszerűen a politikával foglalkozók töltik meg a Parlamentet?
Hasonlítsák össze az akkori és mai országgyűlés tagjainak viseletét a legutóbbi országgyűlés megalakulásáról közölt filmfelvételek felhasználásával!
Milyen volt a női és férfi képviselők aránya 1953-ban, illetve napjainkban? Vitassák meg a különbség okait!
Nagy Imre miniszterelnöki expozéját felhasználva vizsgálják meg a diákok, hogy milyen korábban elkövetett hibák kijavítását javasolja az új miniszterelnök (a mezőgazdasággal, az értelmiséggel és az igazságszolgáltatással kapcsolatban)?
Mit jelentett a Nagy Imre által meghirdetett „új gazdaságpolitika”?


2. Sztálinváros jelenti...! (Ipari város)
Időtartam: 2:51

Az ’50-es években, a szovjet mintát követve Magyarországon is jelentős nehézipari központokat hoztak létre. A szövetkezetesítés után a magyar parasztság egy része az újonnan kialakított iparvárosokban állt alkalmazásba, növelve ezzel az ipari munkásság arányát. A nehézipari központok nem voltak képesek az odaáramló munkások tömegei számára biztosítani a kellő infrastruktúrát, ezért az újonnan épülő iparvárosokban is lakáshiánnyal kellett megküzdeniük az ott élőknek.

Javaslatok a feldolgozáshoz:

Elevenítsék fel tudásuk/Nézzenek utána: Melyik a Szovjetunióban található várost tekinthették a magyarországi Sztálinváros példaképének? Mi a magyar város mai neve?
Gyűjtsék össze a filmen látható munkaeszközöket és járműveket!
Milyen korszerű, „ötletes és új” módszer segíti a lakásépítést?
Melyek a híradás szerint az acélkombinát részei? Hány évig építették a vasművet, amíg az megkezdte a termelést?
Gondolkodtató feladat: Mi lehetett a film készítőinek a célja? Miképp segíti ezt a nyelvezet és a kísérőzene?


3. Pártoktatás a Magyar Acélgyárban (Iskola és oktatás)
Időtartam:1:28

A pártállam az államosított oktatási rendszer mellett ideológiai képzéseket is szervezett. A szovjet mintájú pártoktatás célja a párt- és rendszerhűség kialakítása, az egyének megfelelő átnevelése volt. Ezeknek a tanfolyamoknak a szakmai hasznossága gyakorlatilag elhanyagolhatónak számított, de az érvényesüléshez, előmenetelhez elengedhetetlennek tekintették (káderképzés). A szemináriumok kiváló alkalmat adtak a pártpropaganda terjesztésére is.

Javaslatok a feldolgozáshoz:

Mit és hány tanfolyamon tanulmányoztak a gyári munkások a filmrészlet szerint?
Milyen ruházatban vettek részt a szemináriumon a kovácsműhely dolgozói? Mi lehetett a szokatlan öltözék magyarázata? Milyen benyomást kelt ugyanez diákjainkban?
Milyen segítséget adhattak a termelésben a XIX. kongresszus tanításai Király Mária darukezelőnek, a szocialista munka idealizált hősnőjének? Miért hangsúlyozhatták a híradásban a kritika és az önkritika jelentőségét?
Milyen felajánlást tesznek a dolgozók és miért? Diákjaink elképzelhetőnek tartanak hasonlót ma? Gyűjtsék össze a filmrészletből a propagandisztikus elemeket!

4. A nép jelöltje Pávkovist Katalin gyapotszedő mester (Munkaverseny – gyapotszedés)
Időtartam: 4:04



A mennyiségi termelési elv és a munkaverseny az államszocializmus fontos jellemzője volt. A munkaversenyekkel és az április 4-i terven felüli „felajánlásokkal” próbálták ösztönözni a dolgozókat a minél nagyobb mennyiségű termelésre. Ezt segíti a fontos propagandaeszközként a filmhíradó is.

Javaslatok a feldolgozáshoz:

Mit neveznek a filmben fehér aranynak?
Milyen ruházatuk van a munkába igyekvő fiatal lányoknak?
Milyen rejtett népmesei motívumokat lehet felfedezni Pávkovits Katalin gyapotszedő mester élettörténetének elmesélése során?
Kutatási feladat: Keressenek példát más témánál, korszaknál „híradós történetmesélésre”!
Milyen propaganda-eszközöket fedeznek fel a kisfilmben?
Melyek a háborúra utaló retorikai elemek? Miért alkalmazzák azokat a készítők?
Vitassák meg: Gyapotszedő mesterként elérhető politikai ambíciói lehetettek a filmben szereplő 22 éves lánynak?
Keressenek a bejátszásban ma is ismert/szokatlan híradós elemeket!
Foglalják táblázatba az államszocializmus idején támogatott, segített/háttérbe szorított, gyengített társadalmi csoportokat! (Szükség esetén segítsen a szaktanár!)

5. Az Andráshidai Állami Gazdaság a magasabb tejhozamért (Mezőgazdaság – állattenyésztés)
Időtartam: 3:01

Az államszocialista korszak elején a szovjet mintájú szövetkezetesítés volt a legfontosabb végrehajtandó feladat a magyar mezőgazdaságban. Ebben az időszakban a mezőgazdaságban is a mennyiségi szemlélet uralkodott, és általánosan jellemző volt a szakértelem hiánya.

Javaslatok a feldolgozáshoz:

Milyen módszerekkel számolták fel a takarmányhiányt az állami gazdaságban?
Gyűjtsék össze, mely elemek utalnak arra, hogy a film oktató-tanító jellegű, ugyanakkor propagandisztikus célt is szolgál!