Választ a nép (politika)
Teljes időtartam: 14:05 perc
Az első rész időtartama: 03:06 perc (00:00-3:06) 



1949. május 15-én választásokat tartottak Magyarországon. Nem volt kérdéses az eredmény, hiszen ekkorra már a kommunisták politikai ellenfeleiket letartóztatták, emigrációba, vagy kollaborációra kényszerítették. A még meglévő pártokat a Magyar Függetlenségi Népfrontba tömörítették. A felvételen a híradó kommentárja a Népfrontra leadott szavazatok fontosságát, illetve a „népi demokrácia” eredményeit és főként a munkásszavazók jelentőségét emeli ki.

Javaslatok: Elemezzék a híradó kommentárját! Bizonyítsák vagy cáfolják: erőteljesen elfogult a híradó felvétele! Milyen érveket sorol fel a Népfront mellett? Elevenítsék fel/ nézzenek utána a Magyar Függetlenségi Népfront fogalmának és felépítésének! A híradó kommentárja mit ért a „munkásság és parasztság szövetségén”, illetve azon, hogy „nem az uraké, hanem, a dolgozó népé” az ország? Értelmezzék a „hajda¬ni grófi kastélyok udvara sem az ingyenélők duhajkodásától hangos” kommentárt!

A második rész időtartama: 03:18 perc (08:12-11:30)

A híradó második felében a szavazást lezáró ünnepségeket mutatják be vidéken és a fővárosban.

Javaslatok a feldolgozásra:

Kik ünnepelnek a választások után?
Milyen felvonulások, bábuk láthatóak az ünnepségek alatt?
Mit jelent a felirat a bábukat szállító kocsi oldalán, miszerint „Ezeket már kisöpörtük”?
Mit ért a kommentár az „imperialista szolgaság” és „a függetlenség megválasztása” alatt?
Hogyan lehet azt értékelni, hogy a választók 95 százaléka a Népfrontra adta le a voksát?
Vitassák meg, milyen feltételeknek kell ahhoz megvalósulniuk, hogy egy ilyen eredmény szülessen (demokrácia kontra diktatúra)!


"Munkára, harcra kész" sportmozgalom megindulása (életmód) 
Időtartam: 02:19 perc



A Munkára, Harcra Kész (MHK) szovjet mintára létrehozott tömegsport mozgalom volt Magyarországon 1949-től az 1960-as évek közepéig. Célja, a honvédelmi nevelés, valamint az, hogy az ipari munkások és a parasztok testedzési lehetőséghez jussanak. Később a programot kiterjesztették az iskolákra, a hivatalokra és a fegyveres testületekre is. A felvételen az Üllői úti Fradi pályát mutatják, ahol elindult az MHK. A mozgalom céljairól Marosán György, a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkárhelyettese beszél.

Javaslatok:

Milyen célokat fogalmazott meg Marosán György?
Miért említi hangsúlyosan a Magyar Dolgozók Pártját és Rákosi Mátyást a beszédben?
Kik és milyen ruhában (pl.: a TF hallgatói) jelentek meg a pályán, illetve a nézők között az ünnepélyes megnyitón?
Milyen képek, illetve jelszavak láthatók (pl.: „a békét védjük”)?
Elképzelhetőnek tartják, hogy napjainkban ütemes tapsolás történjen egy politikus nevének elhangzásakor?

3. Március 15. megünneplése (politika)
Teljes időtartam: 11:35
A kiválasztott rész időtartama: 03:26 perc (00:00-03:26)



Március 15-én megkoszorúzzák Kossuth Lajos emlékművét, az ünnepségen részt vesz Kolarov bolgár miniszterelnök-helyettes is. A magyar kormány és a Magyar Dolgozók Pártja nevében Farkas Mihály honvédelmi miniszter helyezi el koszorúját. Az első Kossuth-díjakat 1948. március 14-én adták át a tudomány, a művészet és az irodalom területén, valamint a „szocialista termelőmunkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó” személyeknek. Ezzel a kitüntetéssel 1963-tól a kiemelkedő kulturális és művészeti alkotó tevékenységet ismerik el.
Javaslatok: Miért fontos a kommunista vezetés számára, hogy 1848-49 örökösének tekintsék őket? Miért kiemelten fontos a katonai felvonulás 1949-ben? A felvétel alapján sorolják fel, mely kommunista politikusok kaptak Kossuth-díjat! Nézzenek utána egy-egy díjazott tevékenységének! Magyarázzák/vitassák meg, hogy a 1963-tól miért kizárólag kulturális és művészeti alkotó tevékenységet díjaznak! Miért nem változtattak ezen a rendszerváltoztatás után sem?

4. Küldöttségek érkezése és a budapesti Világifjúsági Találkozó megnyitása (életmód)
Időtartam: 05:54 perc

A Világifjúsági és diáktalálkozó (VIT) a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség által szervezett baloldali ifjúsági világtalálkozó. Legelőször a második világháború után, 1947-ben rendezték meg. Magyarországon 1949-ben tartották meg a második VIT-et mintegy 70 országból érkező 50 ezer fiatallal.

Javaslatok a feldolgozásra:

Nézzenek utána a diákok, milyen országok fiataljai vesznek részt a találkozón!
Igazolják vagy cáfolják: nem a bipoláris világfelosztás alapján képviseltetik magukat a résztvevők!
Mi volt a célja találkozónak?
Kiknek az arcképei láthatók a mozdonyokon, táblákon?
Próbálják értelmezni: a „szabadság és a békeharcos, elszánt védelme”!
Figyeljék meg a szovjet küldöttség köszöntését! Elképzelhetőnek tartanak napjainkban hasonló fogadtatást? Indokolják válaszukat!