Egri csillagok – Tanári segédanyag

 

Ajánlott korosztály: 6. évfolyam  

Tantárgyi kapcsolatok: magyar nyelv és irodalom, történelem, vizuális kultúra, hon- és népismeret, etika

Az alábbi feladatsor 6. osztályosok számára készült. A tanítási hagyomány szerint ebben a tanévben szokás elolvasni és feldolgozni a regényt. A 2020 szeptemberétől hatályos Kerettanterv is a 6. évfolyam számára írja elő házi olvasmánynak. Mivel a regény meglehetősen terjedelmes, ezért sok diáknak nehézséget okoz az elolvasása. A tanárok gyakran azzal igyekeznek megkönnyíteni diákjaik munkáját, hogy a regény elolvasása helyett elfogadják, ha tanítványaik a filmes adaptációt nézik meg.

Mi ebben az oktatási segédanyagban nem ezt az utat választjuk. Tudomásul vesszük, hogy a mai gyerekek jelentős része nem szokott öt-hatszáz oldalas könyveket elolvasni, de úgy véljük,

némi olvasás nélkül nem lehetséges és nem is értelmes az irodalomtanítás.

Ezért elsősorban részletekben gondolkodunk: azt javasoljuk, hogy a könyv és a film bizonyos részleteit helyezzék egymás mellé, hasonlítsák össze, együtt elemezzék.

A feladatlap két részből áll ezért: első felében csupa részletet emelünk ki a filmből. A második felét azoknak szánjuk, akik a teljes regényt elolvasták és a teljes filmet megnézték; itt a két mű egészéről szólnak a feladatok.

Több módszertani lehetőség is adódik a könyv és a film közös feldolgozásához.

Az egyik, hogy ha a könyv elolvasása egészben túlságosan nehéz lenne, akkor a cselekmény egészét át lehet tekinteni a film egészének megnézésével, majd a film egyes részleteinek elemzéséhez hozzá lehet kapcsolni a könyv bizonyos oldalainak vagy fejezeteinek elolvasását.

A másik lehetőség, ha a gyerekek el tudják olvasni a könyv egészét, akkor ki lehet választani néhány részletet a filmből, és a könyv elemzéséhez hozzá lehet kapcsolni.

Ez utóbbi esetben – vagyis ha a könyvet a diákok el tudják olvasni – lehet a filmnek kedvcsináló szerepe, és a házi elolvasást megelőzően nézhetik meg az egészet.

Ugyancsak ebben a szerencsés esetben használhatják a filmet összefoglalásnak, a könyv közös feldolgozása utáni jutalomnak is; ebben az esetben a film egészéről szóló kérdéseket ajánljuk elősorban a figyelmükbe.  

Nem teljes óravázlatokat készítettünk, hanem egyes feladatokat, amelyeket a tanár beilleszthet az óratervébe. Vagyis egyfelől igyekeztünk megadni a tanár számára a szabadságot arra, hogy az itt olvasható tananyagot úgy használja föl, ahogy jónak tartja. Másfelől viszont az egyes feladatok és részletek sora mégis azt a célt szolgálja, hogy mintegy sorvezetőként használva a film egészéről valamilyen metszetet kapjanak a diákok. Vagyis támaszkodhat a tanár a feladatsor logikájára, mert azzal lényegében áttekintik a film legfontosabb csomópontjait.

A feldolgozás során mindvégig azt javasoljuk, hogy akár a teljes filmet nézik meg, akár egyes részleteit,

a filmnézés ideje alatt még ne kelljen semmiféle feladatlapot kitölteniük.

Amúgy is meglehetősen szórt a gyerekek figyelme, és amúgy is erős a háttértelevíziózás (háttérmobilozás) hatása a befogadásra, vagyis megszokták a diákok, hogy egy film alatt mással is lehet foglalkozni. Ezért azt tanácsolom, hogy amíg a filmet vetítjük, azalatt ne kelljen a kérdésekkel és feladatokkal foglalkozniuk. A feldolgozást segítő kérdéseket akár frontálisan beszélhetjük, akár feladatlapon odaadhatjuk a diákoknak, a legjobb pedig, ha az elején mintát adunk egy ilyen kérdéssor megoldására, később pedig zömmel kiscsoportokban, néha egyénileg dolgoznak a diákok.

I. RÉSZLETEK

1.   A film kezdése: II. Szulejmán sátrában 

A film két párhuzamos jelenetsorral indul: egyrészt a szultán sátrában előkészítik a nagy szultánt arra, hogy teljes pompában fogadja a hozzá érkezőket, másrészt egy vad lovassereg száguld a pusztában.  

 

(A teljes filmben: 3:32–8:44)


0:00–3:23
(A teljes filmben 3:32–6:49)

  • Miért kezdődik a szultán jelentével a film, holott a könyvben ez nem is szerepel?
  • Milyen a hangulata a sátorbeli öltöztetésnek?
  • Mit fejez ki Szulejmán tekintete, nézése?
  • Miért nem néz rá az öltöztetést vezető főúr?
  • Milyen hangulata, légköre van a jelenetnek?
  • Milyen zenét hallunk a sátorban játszódó képsorok alatt?     
  • Milyen hangulata van a pusztában száguldó lovasok támadásának?
  • Miért mutatja a kamera a menekülő birkanyájat is?
  • Milyen zenét hallunk a lovascsapat száguldását mutató képsorok alatt?   
  • Miben ellentétes ez a két képsor?
  • Mi köti össze őket?  

 3:23–5:12 (A teljes filmben 6:49–8:40)

  • A jelenet a lovascsapatnak a sátorhoz való megérkezésével ér véget. Milyen hanghatás jelzi a fordulatot?  
  • A török vezérek bemutatnak négy levágott fejet a szultánnak. Mit fejeznek ki ezzel?
  • A két török katonatiszt jelentést tesz II. Szulejmánnak. Mi ennek a lényege? Foglaljátok össze a politikai helyzetet a jelentésük alapján!
  • Olvassátok el a két alábbi részletet a regényből:
    • Második rész: Oda Buda – bevezető
    • Negyedik rész: Eger veszedelme – 1. fejezet, bevezető
  • Mi a közös a két részletben? Mit tudunk meg ezekből a szövegrészekből? Miben segítenek az olvasónak?
  • A kettő közül melyiket foglalja össze nagyon röviden a két török vezér jelentése?
  • A jelentés a Magyarország állapotáról szóló mondattal ér véget: „– II. Szulejmán: És az országban… másként? – Szokolovics Mehmed: Béke van. Rend… és nyugalom.”
  • Hasonlítsátok össze ezt az összefoglalást az ezt követő képsorral: 5:12–5:16 (A teljes filmben 8:40–8:44)
  • Miért áll egymás mellett ez a két részlet?  

 

2.   Bornemissza Gergely és Dobó István első beszélgetése
A török csapatot legyőző első összecsapás után Dobó István és Bornemissza Gergő beszélgetnek egymással. 

(A teljes filmben: 19:11–20:03)

  • Miért volt a találkozás pillanata különlegesen fontos Gergely számára?
  • Milyen tanítást ad át Dobó István a gyereknek?
  • Miért lehet fontos ez Gergő élete, fejlődése szempontjából?
  • Mi derül ki arról, hogy a következő években hogyan fejlődik majd a főhős, Bornemissza Gergely?
  • Legalább mennyi idő telik el ezután, a következő jelenet előtt?
  • Olvassátok el az I. rész 9. fejezetét!
  • Milyen tanítást fogalmaz itt meg Dobó István a gyerek Gergőnek? Mi mutatja a fejezetben, hogy Gergő megszívleli a tanítást?
  • Melyik itt fontosnak tűnő szereplő marad ki teljesen a filmből?
  • Hogyan formálja másként Jumurdzsák történetét a könyv és a film?    

 

3.   Cecey Éva és Fürjes Ádám tánca

Az előzményekből tudjuk, hogy Vicát eljegyezte Bornemissza Gergő, és hogy mindketten hűségesek a másikhoz. Azt is tudjuk, hogy a házasságra a királyné akaratából és az öreg Ceceyék egyetértésével kerül sor. A házassági szertartás előtt a jegyespár egy táncot mutat be a királyné és az udvartartás előtt.

(A teljes filmben: 34:46–36:25)

  • Milyen gesztusokból látjuk, hogy a tánc a két ember párviadalát, harcát jeleníti meg?
  • Miért vette fel a két kezére Éva a vastüskéket?
  • Hogy viselkedik ebben a táncban Fürjes Ádám?
  • Ki győz a tánc végén?
  • Hogyan fogadják ezt a vad táncot a nézők: Izabella királyné, Fráter György, a Cecey-házaspár?
  • Mit gondoltok: miért egyezett bele Vica a házasságba? Mi történt volna, ha nem érkeznek meg Gergőék még a szertatás előtt?      

4.   A settenkedő Jumurdzsák (Isztambulban)  

A Török Bálint kiszabadítására Isztambulba érkezett kis csapatot (Gergőt, Mekcseyt, Török Jancsit, Vicát és Sárközit) mindvégig szemmel tartja a gyűrűjét visszaszerezni akaró Jumurdzsák.  

 

(A teljes filmben: 52:21–1:02:29) 

Ezen belül a Jumurdzsákot bemutató részletek: 

  • 00:00–02:13 (A teljes filmben: 52:21–54:30);
  • 02:14–02:54 (A teljes filmben: 58:28–59:08);
  • 04:09–06.15 (A teljes filmben: 1:00:23–1:02:29)

  • Mi jellemzi Jumurdzsák öltözködését, mozdulatait, arckifejezését?
  • Hasonlítsátok össze az ezekben a jelenetekben látható Jumurdzsákot azzal, akit a film elején megismertünk? Mi okozta a változást?
  • Hogy reagál arra a hírre, hogy Gergely felmutatta a gyűrűt Veli bégnek?
  • Jumurdzsák mely tulajdonságait emelik ki ezek a jelenetek?
  • Komikus vagy félelmetes itt Jumurdzsák? Hogy érzitek: megfeledkezik magáról? Örömében löki be a fürdőzőket a medencébe? Gátlástalanul agresszív, és ezt fejezi ki a jelenet?
  • Hasonlítsátok össze Jumurdzsák itteni és későbbi megjelenéseit is! Figyeljétek meg az öltözködését, a mozdulatait, a gesztusait! Hol kiegyensúlyozott, magabiztos, öntudatos, hol sorsűzött, nyomorúságos ember? Érdekes megfigyelni például Balogh Tamásként Sopronban!

(A teljes filmben: 1:06:37–1:08:04)

5.       Felkészül a két sereg

Még az ostrom előtt állunk. Nézzétek meg azt a részt, amelyben a várban felkészülnek a védelemre, a törökök pedig felvonulnak, hogy megkezdjék az ostromot.

(A teljes filmben: 1:10:50–1:17:13) 

  • Milyen módokon készül a védősereg az egri vár védelmére? Hányan és hányfelől gyűltek össze? Mi mindent szemrevételez Dobó István?
  • Hogyan jelennek meg a törökök? Milyen a török sereg mérete? Milyen fegyvernemeket látunk? Milyen a zenéjük? Milyen az öltözetük? Fegyelmezettek vagy fegyelmezetlenek?
  • Mekkora hadsereg áll az egyik és a másik oldalon?
  • Milyen közelről látjuk a két sereget? Miért, mi ennek a hatása a nézőre?  

 

6.       A pápa és a császár

Két jelentős uralkodóhoz is eljut Magyarország veszedelmének híre: Pál pápának maga Dobó István jelenti Budavár elestét, Habsburg Ferdinánd királyhoz Dobó kémje és követe, Varsányi megy segítségért. Először vizsgáljátok meg a két jelenetsort külön-külön, majd tegyétek egymás mellé őket.  

 

Pál pápa jelenete  |  00:00–1:43 (A teljes filmben 27:40–29:20)

  • Mely eseményekről számol be Dobó István a pápának?
  • Hogyan fogadja a hírt a pápa?
  • Miben zavarja meg Dobó jelentése?
  • Mi érdekli a pápát elsősorban?  

 Habsburg Ferdinánd jelenete  | 01:44–02:59 (A teljes filmben: 1:18.40–1.19.55)

  • Miért küldte Dobó István Varsányit követségbe a császárhoz? Miről számol be Varsányi, mit kér a császártól?
  • Milyen nyelveket használnak a császári udvarban? Milyen időtöltésekkel szórakoztatja magát a császár? Mennyire figyel oda a követ jelentésére?
  • Milyen választ kap Varsányi a magyar udvaronctól? Mi az egri vár védelmének jelentősége a császár szemében?  

A pápa és a császár

  • Milyen közös jegyei vannak a két jelenetnek?
  • Mit üzennek így együtt?  

 

7.       Komikus szereplők és jelenetek a várban: Baloghné és Kobzos Ádám énekes

A vár védő között van két szereplő, akik fel-feltűnnek, és mindannyiszor mosolyoghatunk a tetteiken és mondataikon. Mindketten komikus figurák: Baloghné és Kobzos Ádám. Nézzétek meg a vár védelméről szóló rész, vagy keressétek ki azokat a jeleneteket, amelyekben megjelennek:  

Baloghné:

 

(A teljes filmben:

  • 1:18:21–1:18:40
  • 1:55:58–1:56:05
  • 2:00:46–2:01:18
  • 2:08:36–2:08:48
  • 2:09:50–2:10:01 )

Kobzos Ádám:

 

(A teljes filmben:

  • 1:23:50–1:24:21
  • 1:25:46–1:25:54
  • 1:30:25–1:31:00
  • 1:42:00–1:42:05
  • 1:53:06–1:53:13
  • 1:56:05–1:56:15
  • 1:58:20–1:58:38
  • 2:16:08–2:16:16
  • 2:21:00–2:21:14) 

 

  • Melyikőjüknek mi a szerepe a várostromban? Hogy viselkednek, mitől válnak komikussá?
  • Milyen komikus mozzanattal kapcsolódik össze Baloghné halála? Miért látjuk, hogy ő is meghal a vár védelmében?
  • Mi lehetett az énekmondók szerepe ebben a korban?
  • Mi lehet a funkciója annak, hogy a vár védői között nemcsak hősöket, hanem esendő embereket is bemutat a film? Hogyan hatnak ezek a komikus jelenetek? Szerettétek őket?  

 

8.   Harc a Bolyki-bástyánál

A film és a regény második részében sok a csatajelenet. Nézzünk meg egyet közelebbről is, a Bolyki-bástyánál történt összecsapást.

 

(A teljes filmben: 1:36:13–1:45:27)

  • Milyen cselt eszelnek ki a törökök? Sikeres-e a cselvetés?
  • Milyen döntést kell meghoznia Dobó Istvánnak az összecsapás folyamán? Miért nehéz döntés szétlövetni a bástyánál támadó törököket?
  • Mely szereplőket tudjátok azonosítani a közelharcban?
  • Mekkora jelentősége van a közelharcban a személyes bátorságnak, erőnek és ügyességnek?
  • Miről szól a Bolyki Tamás temetése alatt hangzó ima szövege?    

 

9.   A törökök támadása 

A sok csatajelenet közül válasszunk ki egyet, azt, amikor a törökök a mindent eldöntő nagy ostromra készülnek, majd minden erejüket bevetik, és az egriek is érzik, hogy minden maradék erejüket össze kell szedniük, hogy megvédjék a várat a hatalmas török sereggel szemben.

 

(A teljes filmben: 2:02:05–2:12:01)

  • Hogyan készül a nagy összecsapásra a két tábor? Milyen szimbólum jelzi, hogy a török sereg kész a döntő ütközetre? Milyen szimbólum jelzi, hogy Dobó István és a védősereg is kész a végső harcra?
  • Mivel buzdítják az embereket a török táborban, mivel a magyar várban?
  • Gyűjtsétek össze, hogyan harcolnak a törökök és a magyarok! Milyen szokásos, várható eszközöket használnak (például: ágyútűz, közelharc, kard stb.)? Gyűjtsétek össze őket nem szokványos eszközöket és harci módszereket (például: kifeszített bőrök a törököknél, szurok, leves, forró víz a magyaroknál, stb.) használ a két fél?
  • Mely korábban megismert szereplők sebesülését vagy halálát látjuk ebben a csatajelenetben?
  • Milyennek látjuk a török sereget? Milyennek a magyarokat?    

 

10.   A várostrom csúcspontja: a tüzes kerék

Bornemissza Gergelyt úgy jellemzi Dobó István, mint a vár eszét. Sok találmánya nagyban hozzájárult az egriek győzelméhez. Ezek közül is kiemelkedik a tüzes kerék, amelyet az utolsó összecsapásban vetettek be az egriek.  

Készül a tüzes kerék  |  (A teljes filmben: 1:57:31–1:58:20)
A tüzes kerék bevetése  |  (A teljes filmben: 2:18:20–2:19:51) 

 

  • Miért okozhatott ekkora zűrzavart a török táborban a tüzes kerék? 
  • Hogyan mutatja be a film: mekkora szerepe van az egriek győzelmében?  

 

12.   A befejezés

A történet minden fontos, az egri ütközetben még szereplő cselekményszálát lezárja a befejezés.  

 

(A teljes filmben: 2:19:29–2:24:30)

  • A tüzes kerék pusztítása után Dobó Istvánt látjuk egyedül. Mit lát Dobó István, amikor körbenéz?
  • Hogyan záródik le a gyerekrablás története? Nézzétek meg azt a pillanatot a filmből (2:06 | A teljes filmben: 2:21:35), amikor a két gyerek visszakapja a saját szüleit! Hogyan fejezi ki a film, hogy párhuzamos a két gyerek sorsa?
  • Mit fejez ki a lovak kiengedésének jelenete? Melyik képsor folytatja ezt a – még félhomályban, a vár belső tereiben játszódó képsort?
  • Milyen értékeket állít középpontba a film befejezése?

   

II. A TELJES FILM

 

1.       A film két része

  • Adjatok címet a film két részének!
  • Mennyiben felel meg a film két része a regény nagy részeinek?    

2.       Ami kimaradt a filmből

  • Gyűjtsétek össze azokat a fontos szereplőket, akik kimaradtak a filmből!
  • Keressétek meg a róluk szóló részeket a regényben. Ki miért lehetett fontos?
  • Gyűjtsetek olyan jeleneteket is, amelyek kimaradtak! Melyiket helyettesítette a film valamivel – és mivel?
  • Gyűjtsetek olyan szereplőket, akiket másképp ábrázol a film, mint a könyv! Mi változott meg a módosítás révén? Mit veszített és mit nyert a módosításokkal a néző?  
  • Képzeljétek el, hogy még néhány jelenetet leforgathattok a könyv alapján, és beilleszthetitek ezeket a filmbe. Kiről melyik jelenetet filmesítenétek meg? Hol helyeznétek el ezeket a jeleneteket a filmben? Sok munkával el lehet készíteni ezeket a jeleneteket is: írjátok meg ezeknek a jeleneteknek a forgatókönyvét, majd csoportokban forgassátok le a jeleneteket úgy, hogy a csoport tagjai alakítják a szerepeket!    

3.       Párhuzamos montázsok

  • Keressetek példát arra, hogy az egyszerre két vagy helyszínen játszódó, de egymással összefüggő eseményeket váltakozva látjuk!
  • Ezt a módszert párhuzamos montázsnak nevezzük. A párhuzamos montázst így határozhatjuk meg: a történet több szálon fut, azonos időpontban, de különböző helyeken, egymással párhuzamosan folynak az események. Az egymással összefüggő eseményeket felváltva mutatja.
  • Mi a hatása annak, hogy ezeket az eseményeket összeköti és váltakoztatja a film?   

4.       Tinódi Lantos Sebestyén Eger vár viadaljáról

  • A film főcímdala egy részlet Tinódi Lantos Sebestyén Eger vár viadaljáról szóló históriás énekéből. Hallgassátok meg!

A főcímdal

 

(A teljes filmben: 0:23–2:51)

A záró képsor alatt

 

(A teljes filmben: 2:24:16–2:24:36)