Egri csillagok – Tanári segédanyag

Ajánlott korosztály: 6. évfolyam  

Tantárgyi kapcsolatok: magyar nyelv és irodalom, történelem, vizuális kultúra, hon- és népismeret, etika

Az alábbi feladatsor 6. osztályosok számára készült. A tanítási hagyomány szerint ebben a tanévben szokás elolvasni és feldolgozni a regényt. A 2020 szeptemberétől hatályos Kerettanterv is a 6. évfolyam számára írja elő házi olvasmánynak. Mivel a regény meglehetősen terjedelmes, ezért sok diáknak nehézséget okoz az elolvasása. A tanárok gyakran azzal igyekeznek megkönnyíteni diákjaik munkáját, hogy a regény elolvasása helyett elfogadják, ha tanítványaik a filmes adaptációt nézik meg.

Mi ebben az oktatási segédanyagban nem ezt az utat választjuk. Tudomásul vesszük, hogy a mai gyerekek jelentős része nem szokott öt-hatszáz oldalas könyveket elolvasni, de úgy véljük,

némi olvasás nélkül nem lehetséges és nem is értelmes az irodalomtanítás.

Ezért elsősorban részletekben gondolkodunk: azt javasoljuk, hogy a könyv és a film bizonyos részleteit helyezzék egymás mellé, hasonlítsák össze, együtt elemezzék.

A feladatlap két részből áll ezért: első felében csupa részletet emelünk ki a filmből. A második felét azoknak szánjuk, akik a teljes regényt elolvasták és a teljes filmet megnézték; itt a két mű egészéről szólnak a feladatok.

Több módszertani lehetőség is adódik a könyv és a film közös feldolgozásához.

Az egyik, hogy ha a könyv elolvasása egészben túlságosan nehéz lenne, akkor a cselekmény egészét át lehet tekinteni a film egészének megnézésével, majd a film egyes részleteinek elemzéséhez hozzá lehet kapcsolni a könyv bizonyos oldalainak vagy fejezeteinek elolvasását.

A másik lehetőség, ha a gyerekek el tudják olvasni a könyv egészét, akkor ki lehet választani néhány részletet a filmből, és a könyv elemzéséhez hozzá lehet kapcsolni.

Ez utóbbi esetben – vagyis ha a könyvet a diákok el tudják olvasni – lehet a filmnek kedvcsináló szerepe, és a házi elolvasást megelőzően nézhetik meg az egészet.

Ugyancsak ebben a szerencsés esetben használhatják a filmet összefoglalásnak, a könyv közös feldolgozása utáni jutalomnak is; ebben az esetben a film egészéről szóló kérdéseket ajánljuk elősorban a figyelmükbe.  

Nem teljes óravázlatokat készítettünk, hanem egyes feladatokat, amelyeket a tanár beilleszthet az óratervébe. Vagyis egyfelől igyekeztünk megadni a tanár számára a szabadságot arra, hogy az itt olvasható tananyagot úgy használja föl, ahogy jónak tartja. Másfelől viszont az egyes feladatok és részletek sora mégis azt a célt szolgálja, hogy mintegy sorvezetőként használva a film egészéről valamilyen metszetet kapjanak a diákok. Vagyis támaszkodhat a tanár a feladatsor logikájára, mert azzal lényegében áttekintik a film legfontosabb csomópontjait.

A feldolgozás során mindvégig azt javasoljuk, hogy akár a teljes filmet nézik meg, akár egyes részleteit,

a filmnézés ideje alatt még ne kelljen semmiféle feladatlapot kitölteniük.

Amúgy is meglehetősen szórt a gyerekek figyelme, és amúgy is erős a háttértelevíziózás (háttérmobilozás) hatása a befogadásra, vagyis megszokták a diákok, hogy egy film alatt mással is lehet foglalkozni. Ezért azt tanácsolom, hogy amíg a filmet vetítjük, azalatt ne kelljen a kérdésekkel és feladatokkal foglalkozniuk. A feldolgozást segítő kérdéseket akár frontálisan beszélhetjük, akár feladatlapon odaadhatjuk a diákoknak, a legjobb pedig, ha az elején mintát adunk egy ilyen kérdéssor megoldására, később pedig zömmel kiscsoportokban, néha egyénileg dolgoznak a diákok.

I. RÉSZLETEK

1.   A film kezdése: II. Szulejmán sátrában 

A film két párhuzamos jelenetsorral indul: egyrészt a szultán sátrában előkészítik a nagy szultánt arra, hogy teljes pompában fogadja a hozzá érkezőket, másrészt egy vad lovassereg száguld a pusztában.  

 

(A teljes filmben: 3:32–8:44)


0:00–3:23
(A teljes filmben 3:32–6:49)

  • Miért kezdődik a szultán jelentével a film, holott a könyvben ez nem is szerepel?
  • Milyen a hangulata a sátorbeli öltöztetésnek?
  • Mit fejez ki Szulejmán tekintete, nézése?
  • Miért nem néz rá az öltöztetést vezető főúr?
  • Milyen hangulata, légköre van a jelenetnek?
  • Milyen zenét hallunk a sátorban játszódó képsorok alatt?     
  • Milyen hangulata van a pusztában száguldó lovasok támadásának?
  • Miért mutatja a kamera a menekülő birkanyájat is?
  • Milyen zenét hallunk a lovascsapat száguldását mutató képsorok alatt?   
  • Miben ellentétes ez a két képsor?
  • Mi köti össze őket?  

 3:23–5:12 (A teljes filmben 6:49–8:40)

  • A jelenet a lovascsapatnak a sátorhoz való megérkezésével ér véget. Milyen hanghatás jelzi a fordulatot?  
  • A török vezérek bemutatnak négy levágott fejet a szultánnak. Mit fejeznek ki ezzel?
  • A két török katonatiszt jelentést tesz II. Szulejmánnak. Mi ennek a lényege? Foglaljátok össze a politikai helyzetet a jelentésük alapján!
  • Olvassátok el a két alábbi részletet a regényből:
    • Második rész: Oda Buda – bevezető
    • Negyedik rész: Eger veszedelme – 1. fejezet, bevezető
  • Mi a közös a két részletben? Mit tudunk meg ezekből a szövegrészekből? Miben segítenek az olvasónak?
  • A kettő közül melyiket foglalja össze nagyon röviden a két török vezér jelentése?
  • A jelentés a Magyarország állapotáról szóló mondattal ér véget: „– II. Szulejmán: És az országban… másként? – Szokolovics Mehmed: Béke van. Rend… és nyugalom.”
  • Hasonlítsátok össze ezt az összefoglalást az ezt követő képsorral: 5:12–5:16 (A teljes filmben 8:40–8:44)
  • Miért áll egymás mellett ez a két részlet?  

 

2.   Bornemissza Gergely és Dobó István első beszélgetése
A török csapatot legyőző első összecsapás után Dobó István és Bornemissza Gergő beszélgetnek egymással. 

(A teljes filmben: 19:11–20:03)

  • Miért volt a találkozás pillanata különlegesen fontos Gergely számára?
  • Milyen tanítást ad át Dobó István a gyereknek?
  • Miért lehet fontos ez Gergő élete, fejlődése szempontjából?
  • Mi derül ki arról, hogy a következő években hogyan fejlődik majd a főhős, Bornemissza Gergely?
  • Legalább mennyi idő telik el ezután, a következő jelenet előtt?
  • Olvassátok el az I. rész 9. fejezetét!
  • Milyen tanítást fogalmaz itt meg Dobó István a gyerek Gergőnek? Mi mutatja a fejezetben, hogy Gergő megszívleli a tanítást?
  • Melyik itt fontosnak tűnő szereplő marad ki teljesen a filmből?
  • Hogyan formálja másként Jumurdzsák történetét a könyv és a film?    

 

3.   Cecey Éva és Fürjes Ádám tánca

Az előzményekből tudjuk, hogy Vicát eljegyezte Bornemissza Gergő, és hogy mindketten hűségesek a másikhoz. Azt is tudjuk, hogy a házasságra a királyné akaratából és az öreg Ceceyék egyetértésével kerül sor. A házassági szertartás előtt a jegyespár egy táncot mutat be a királyné és az udvartartás előtt.

(A teljes filmben: 34:46–36:25)

  • Milyen gesztusokból látjuk, hogy a tánc a két ember párviadalát, harcát jeleníti meg?
  • Miért vette fel a két kezére Éva a vastüskéket?
  • Hogy viselkedik ebben a táncban Fürjes Ádám?
  • Ki győz a tánc végén?
  • Hogyan fogadják ezt a vad táncot a nézők: Izabella királyné, Fráter György, a Cecey-házaspár?
  • Mit gondoltok: miért egyezett bele Vica a házasságba? Mi történt volna, ha nem érkeznek meg Gergőék még a szertatás előtt?      

4.   A settenkedő Jumurdzsák (Isztambulban)  

A Török Bálint kiszabadítására Isztambulba érkezett kis csapatot (Gergőt, Mekcseyt, Török Jancsit, Vicát és Sárközit) mindvégig szemmel tartja a gyűrűjét visszaszerezni akaró Jumurdzsák.  

 

(A teljes filmben: 52:21–1:02:29) 

Ezen belül a Jumurdzsákot bemutató részletek: 

  • 00:00–02:13 (A teljes filmben: 52:21–54:30);
  • 02:14–02:54 (A teljes filmben: 58:28–59:08);
  • 04:09–06.15 (A teljes filmben: 1:00:23–1:02:29)

  • Mi jellemzi Jumurdzsák öltözködését, mozdulatait, arckifejezését?
  • Hasonlítsátok össze az ezekben a jelenetekben látható Jumurdzsákot azzal, akit a film elején megismertünk? Mi okozta a változást?
  • Hogy reagál arra a hírre, hogy Gergely felmutatta a gyűrűt Veli bégnek?
  • Jumurdzsák mely tulajdonságait emelik ki ezek a jelenetek?
  • Komikus vagy félelmetes itt Jumurdzsák? Hogy érzitek: megfeledkezik magáról? Örömében löki be a fürdőzőket a medencébe? Gátlástalanul agresszív, és ezt fejezi ki a jelenet?
  • Hasonlítsátok össze Jumurdzsák itteni és későbbi megjelenéseit is! Figyeljétek meg az öltözködését, a mozdulatait, a gesztusait! Hol kiegyensúlyozott, magabiztos, öntudatos, hol sorsűzött, nyomorúságos ember? Érdekes megfigyelni például Balogh Tamásként Sopronban!

(A teljes filmben: 1:06:37–1:08:04)

5.       Felkészül a két sereg

Még az ostrom előtt állunk. Nézzétek meg azt a részt, amelyben a várban felkészülnek a védelemre, a törökök pedig felvonulnak, hogy megkezdjék az ostromot.

(A teljes filmben: 1:10:50–1:17:13) 

  • Milyen módokon készül a védősereg az egri vár védelmére? Hányan és hányfelől gyűltek össze? Mi mindent szemrevételez Dobó István?
  • Hogyan jelennek meg a törökök? Milyen a török sereg mérete? Milyen fegyvernemeket látunk? Milyen a zenéjük? Milyen az öltözetük? Fegyelmezettek vagy fegyelmezetlenek?
  • Mekkora hadsereg áll az egyik és a másik oldalon?
  • Milyen közelről látjuk a két sereget? Miért, mi ennek a hatása a nézőre?  

 

6.       A pápa és a császár

Két jelentős uralkodóhoz is eljut Magyarország veszedelmének híre: Pál pápának maga Dobó István jelenti Budavár elestét, Habsburg Ferdinánd királyhoz Dobó kémje és követe, Varsányi megy segítségért. Először vizsgáljátok meg a két jelenetsort külön-külön, majd tegyétek egymás mellé őket.  

 

Pál pápa jelenete  |  00:00–1:43 (A teljes filmben 27:40–29:20)

  • Mely eseményekről számol be Dobó István a pápának?
  • Hogyan fogadja a hírt a pápa?
  • Miben zavarja meg Dobó jelentése?
  • Mi érdekli a pápát elsősorban?  

 Habsburg Ferdinánd jelenete  | 01:44–02:59 (A teljes filmben: 1:18.40–1.19.55)

  • Miért küldte Dobó István Varsányit követségbe a császárhoz? Miről számol be Varsányi, mit kér a császártól?
  • Milyen nyelveket használnak a császári udvarban? Milyen időtöltésekkel szórakoztatja magát a császár? Mennyire figyel oda a követ jelentésére?
  • Milyen választ kap Varsányi a magyar udvaronctól? Mi az egri vár védelmének jelentősége a császár szemében?  

A pápa és a császár

  • Milyen közös jegyei vannak a két jelenetnek?
  • Mit üzennek így együtt?  

 

7.       Komikus szereplők és jelenetek a várban: Baloghné és Kobzos Ádám énekes

A vár védő között van két szereplő, akik fel-feltűnnek, és mindannyiszor mosolyoghatunk a tetteiken és mondataikon. Mindketten komikus figurák: Baloghné és Kobzos Ádám. Nézzétek meg a vár védelméről szóló rész, vagy keressétek ki azokat a jeleneteket, amelyekben megjelennek:  

Baloghné:

 

(A teljes filmben:

  • 1:18:21–1:18:40
  • 1:55:58–1:56:05
  • 2:00:46–2:01:18
  • 2:08:36–2:08:48
  • 2:09:50–2:10:01 )

Kobzos Ádám:

 

(A teljes filmben:

  • 1:23:50–1:24:21
  • 1:25:46–1:25:54
  • 1:30:25–1:31:00
  • 1:42:00–1:42:05
  • 1:53:06–1:53:13
  • 1:56:05–1:56:15
  • 1:58:20–1:58:38
  • 2:16:08–2:16:16
  • 2:21:00–2:21:14) 

 

  • Melyikőjüknek mi a szerepe a várostromban? Hogy viselkednek, mitől válnak komikussá?
  • Milyen komikus mozzanattal kapcsolódik össze Baloghné halála? Miért látjuk, hogy ő is meghal a vár védelmében?
  • Mi lehetett az énekmondók szerepe ebben a korban?
  • Mi lehet a funkciója annak, hogy a vár védői között nemcsak hősöket, hanem esendő embereket is bemutat a film? Hogyan hatnak ezek a komikus jelenetek? Szerettétek őket?  

 

8.   Harc a Bolyki-bástyánál

A film és a regény második részében sok a csatajelenet. Nézzünk meg egyet közelebbről is, a Bolyki-bástyánál történt összecsapást.

 

(A teljes filmben: 1:36:13–1:45:27)

  • Milyen cselt eszelnek ki a törökök? Sikeres-e a cselvetés?
  • Milyen döntést kell meghoznia Dobó Istvánnak az összecsapás folyamán? Miért nehéz döntés szétlövetni a bástyánál támadó törököket?
  • Mely szereplőket tudjátok azonosítani a közelharcban?
  • Mekkora jelentősége van a közelharcban a személyes bátorságnak, erőnek és ügyességnek?
  • Miről szól a Bolyki Tamás temetése alatt hangzó ima szövege?    

 

9.   A törökök támadása 

A sok csatajelenet közül válasszunk ki egyet, azt, amikor a törökök a mindent eldöntő nagy ostromra készülnek, majd minden erejüket bevetik, és az egriek is érzik, hogy minden maradék erejüket össze kell szedniük, hogy megvédjék a várat a hatalmas török sereggel szemben.

 

(A teljes filmben: 2:02:05–2:12:01)

  • Hogyan készül a nagy összecsapásra a két tábor? Milyen szimbólum jelzi, hogy a török sereg kész a döntő ütközetre? Milyen szimbólum jelzi, hogy Dobó István és a védősereg is kész a végső harcra?
  • Mivel buzdítják az embereket a török táborban, mivel a magyar várban?
  • Gyűjtsétek össze, hogyan harcolnak a törökök és a magyarok! Milyen szokásos, várható eszközöket használnak (például: ágyútűz, közelharc, kard stb.)? Gyűjtsétek össze őket nem szokványos eszközöket és harci módszereket (például: kifeszített bőrök a törököknél, szurok, leves, forró víz a magyaroknál, stb.) használ a két fél?
  • Mely korábban megismert szereplők sebesülését vagy halálát látjuk ebben a csatajelenetben?
  • Milyennek látjuk a török sereget? Milyennek a magyarokat?    

 

10.   A várostrom csúcspontja: a tüzes kerék

Bornemissza Gergelyt úgy jellemzi Dobó István, mint a vár eszét. Sok találmánya nagyban hozzájárult az egriek győzelméhez. Ezek közül is kiemelkedik a tüzes kerék, amelyet az utolsó összecsapásban vetettek be az egriek.  

Készül a tüzes kerék  |  (A teljes filmben: 1:57:31–1:58:20)
A tüzes kerék bevetése  |  (A teljes filmben: 2:18:20–2:19:51) 

 

  • Miért okozhatott ekkora zűrzavart a török táborban a tüzes kerék? 
  • Hogyan mutatja be a film: mekkora szerepe van az egriek győzelmében?  

 

12.   A befejezés

A történet minden fontos, az egri ütközetben még szereplő cselekményszálát lezárja a befejezés.  

 

(A teljes filmben: 2:19:29–2:24:30)

  • A tüzes kerék pusztítása után Dobó Istvánt látjuk egyedül. Mit lát Dobó István, amikor körbenéz?
  • Hogyan záródik le a gyerekrablás története? Nézzétek meg azt a pillanatot a filmből (2:06 | A teljes filmben: 2:21:35), amikor a két gyerek visszakapja a saját szüleit! Hogyan fejezi ki a film, hogy párhuzamos a két gyerek sorsa?
  • Mit fejez ki a lovak kiengedésének jelenete? Melyik képsor folytatja ezt a – még félhomályban, a vár belső tereiben játszódó képsort?
  • Milyen értékeket állít középpontba a film befejezése?

   

II. A TELJES FILM

 

1.       A film két része

  • Adjatok címet a film két részének!
  • Mennyiben felel meg a film két része a regény nagy részeinek?    

2.       Ami kimaradt a filmből

  • Gyűjtsétek össze azokat a fontos szereplőket, akik kimaradtak a filmből!
  • Keressétek meg a róluk szóló részeket a regényben. Ki miért lehetett fontos?
  • Gyűjtsetek olyan jeleneteket is, amelyek kimaradtak! Melyiket helyettesítette a film valamivel – és mivel?
  • Gyűjtsetek olyan szereplőket, akiket másképp ábrázol a film, mint a könyv! Mi változott meg a módosítás révén? Mit veszített és mit nyert a módosításokkal a néző?  
  • Képzeljétek el, hogy még néhány jelenetet leforgathattok a könyv alapján, és beilleszthetitek ezeket a filmbe. Kiről melyik jelenetet filmesítenétek meg? Hol helyeznétek el ezeket a jeleneteket a filmben? Sok munkával el lehet készíteni ezeket a jeleneteket is: írjátok meg ezeknek a jeleneteknek a forgatókönyvét, majd csoportokban forgassátok le a jeleneteket úgy, hogy a csoport tagjai alakítják a szerepeket!    

3.       Párhuzamos montázsok

  • Keressetek példát arra, hogy az egyszerre két vagy helyszínen játszódó, de egymással összefüggő eseményeket váltakozva látjuk!
  • Ezt a módszert párhuzamos montázsnak nevezzük. A párhuzamos montázst így határozhatjuk meg: a történet több szálon fut, azonos időpontban, de különböző helyeken, egymással párhuzamosan folynak az események. Az egymással összefüggő eseményeket felváltva mutatja.
  • Mi a hatása annak, hogy ezeket az eseményeket összeköti és váltakoztatja a film?   

4.       Tinódi Lantos Sebestyén Eger vár viadaljáról

  • A film főcímdala egy részlet Tinódi Lantos Sebestyén Eger vár viadaljáról szóló históriás énekéből. Hallgassátok meg!

A főcímdal

 

(A teljes filmben: 0:23–2:51)

A záró képsor alatt

 

(A teljes filmben: 2:24:16–2:24:36)

  

Fenyő D. György – Magyartanárok Egyesülete

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem