Vili, a veréb

A pesti belvárosban játszódó jelenkori nevelődéstörténet címszereplője Pajor Vilmos, a komisz kiskamasz, akit Verbéna, a verebek idős tündére madárrá változtat, hogy megleckéztesse, amiért a fiú légpuskával a park szárnyasait lövöldözi.

színes magyar animációs film, 1988, rendező: Gémes József

forgatókönyvíró: Nepp József, operatőr: Varga György, Lossonczy Árpád, Nemes Erzsébet, vágó: Hap Magda, zeneszerző: Pethő Zsolt, hangmérnök: Nyerges András Imre, Zsebényi Béla, Kiss László, 79 perc

Miről szól?

A kortárs közegben játszódó mese főhőse egy rosszcsont, iskolakerülő kiskamasz, aki, hogy megússza az év végi matektémazárót, betegséget színlelve otthon marad. Hogy ne unatkozzon, a házi macskát vízipisztollyal kínozza, és szobája ablakából légpuskájával a szemben lévő park madaraira lövöldözik. Ezt meglátja Verbéna, a verebek tündére, aki épp a rá bízott kismadarakat eteti. Az idős hölgy elhatározza, hogy Vilit jóravaló kisfiúvá változtatja a nála lévő csodasprayvel. Ám a varázslatba hiba csúszik, és a kisfiú verébbé változik, így a saját bőrén kell megtapasztalnia, hogy milyen a kisállatok kiszolgáltatottsága. Egy koros veréb, Cipúr pártfogásába veszi, megtanítja repülni, cserébe Vili írni és olvasni tanítja az agg madarat. Verbéna végül mindkettőjüket, az ifjú veréb Vilit és a Verbénát rajongva tisztelő öreg Cipúrt is emberré változtatja, és még verébtündéri feladatait is átruházza a megpróbáltatások során megkomolyodott fiúra.

Miért különleges?

A Vili, a veréb – a Habfürdő és a Nyócker! mellett egyetlen mesefilmként – azon kevés magyar egész estés animációs filmek közé tartozik, amely a jelenkori Budapest ismerős tereiben játszódik.

Az olyan konkrét fővárosi helyszínek, mint a Klauzál tér vagy a lóversenypálya mellett a madártávlatból láttatott jellegzetes pesti háztetőrengeteg a verebek cikázó repülését bemutató dinamikus képsorokon tárulnak fel.

Hogyan készült?

A film forgatókönyvét Nepp József írta, aki egyben a rajzfilm háttereinek tervezője is. A film rendezője Gémes József, akinek a nevéhez a Hugó, a víziló (1975) című, amerikai–magyar koprodukcióban készített rajzfilm technikai kivitelezése, valamint a Toldit adaptáló Daliás idők (1984) rendezése fűződik. A rajzolt szereplők a gyerekszínészek mellett (Igaz Levente és Kárász Eszter) olyan neves színészek hangján szólalnak meg, mint Tolnay Klári (Verbéna) és Székhelyi József (Cipúr).

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A nyegle, excentrikus pesti kiskamasz Vili, naiv húgocskája, Füles és az idősebb, bölcs pártfogó, Cipúr a magyar rajzfilm olyan népszerű szereplőivel rokoníthatók, mint az első magyar rajzfilmsorozat, a Peti (1963; 1967) főhősei, Peti és Kati, a modern technikát szórakoztató kalandok során megismerő testvérpár, és nagybátyjuk, a feltaláló Leonardo professzor; vagy a kölyökzseni Mézga Aladár, hebrencs nővére, Kriszta és matuzsálemkorú jövőbeli rokonuk, Köbüki. A kiskamasz idősebb mentor által egyengetett „coming of age” története az egyik legnépszerűbb magyar meserajzfilmmel, a Vukkal (1981) is párhuzamba állítható, ahol az árva rókakölyök felnőtté válását sokat látott nagybátyja, Karak felügyeli.

Egy emlékezetes jelenet

A film cselekményét szervező átváltozástörténet már a film felvezetésében hangsúlyos motívum. Az expozíció helyszíne és a kisfiú is folyamatos átalakulásban van a címszereplő játék közbeni fantáziálása szerint: a május végi napsütésben fürdő Klauzál téri lakás gyerekszobájából hol tigrisekkel teli őserdei templomrom, hol kopár, sziklás vadnyugati vidék válik; Pajor Vili előbb egy lézerfegyverrel lődöző Indiana Jones, majd egy elszánt tekintetű vadnyugati cowboy szerepét ölti magára. A kisfiú képzelgése során felvillantott filmzsánerek, mint amilyen az egzotikus kalandfilm és a western, Nepp József forgatókönyvíró populáris filmműfajokat halmozó és parodizáló animációs filmjeit juttathatja eszünkbe, mint amilyen a Vili, a veréb előtt pár évvel korábban bemutatott Macskafogó (1986). 

A rendező

Gémes József (MTI Fotó: Újvári Sándor)

Tudtad?

A Vili, a veréb az 1973-ban bemutatott János vitéz óta a Pannónia Filmstúdió huszadik egész estés rajzjátékfilmjeként készült el.

Plakát

(forrás: NFI)

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem