Vattatyúk

Az aranytojást tojó tyúkot felénk inkább levágják, mert valami mindig kell a bográcsba. Szőke András első filmje szórakoztató és szertelen.

színes magyar vígjáték, 1989, rendező: Szőke András, Ferenczi Gábor, Dobos Mária

forgatókönyvíró: Szőke András, Dobos Mária, operatőr: Berényi K. József, főszereplők: Hudi Ráhel Ada, Juhász Gabriella, Kovács Ágnes, Badár Sándor, Gazdag Tibor, Horváth János, 72 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Az üzemi konyhán a takarító piciny aranytojásra bukkan a reggelijében. Az értékes kincs láttán a vidéki étkezde igazgatója rögtön egy amerikai-magyar vegyesvállalatról fantáziál. Volt felesége tyúkja azonban megeszi a tojást. Az állatot le kell vágni, az asszonynak meg másikat kell szereznie helyette. A szövevényes ügyet két nyomozó próbálja felderíteni. Az eseményeket kamerával rekonstruálják. Az előttünk pergő film az ő nyomozásuk eredménye.  

Mitől különleges?

A Vattatyúk nem professzionális alkotás. Szőke András és barátai a forgatás idején nem számítottak hivatásos filmeseknek. De nem is műkedvelő amatőrök voltak. Inkább olyan szakmán kívüli alkotók, akik limitált körülmények között, teljesen szabadon dolgoztak. A film meg sem próbálja elfedni a profi technikai háttér hiányát. Az alkotók a szükségből kovácsolnak erényt.

A történetet és a filmnyelvet a korlátozott lehetőségeik formálják.

A kelet-európai groteszk pimasz szellemisége a burleszk vizuális humorával keveredik. A film egy nyomozás mozgóképes lenyomata, amihez tökéletesen illenek a barkácshangulatú, szándékoltan rontott jelenetek. A házi felvételekhez használt Super 8-as kamera technikai lehetőségeit maximálisan kihasználó Vattatyúk pimaszul szabálytalan és szertelen. Az események suta rekonstrukciója ironikus, az önmagukat játszó szereplők folyamatosan reagálnak a kamera jelenlétére. A visszaemlékezésekből a két botcsinálta rendőr végül semmit nem tud leszűrni, azaz a néző sem kapja meg a hagyományos sztorit. A történet ebben az esetben maga a film létrejötte.  

Az alkotók a szükségből kovácsolnak erényt

Hogyan készült?

A szocializmus évtizedei alatt a hatalom rendre gyanúsnak bélyegezte a rendszeren kívüli, egyéni kezdeményezéseket. Amatőrök csak hivatalosan jóváhagyott szervezetekbe tömörülve filmezhettek. A nyolcvanas években néhány szakmabeli felkarolta a nem professzionális filmeseket, így a szélesebb közönség előtt is bemutathatták a műveiket.  Szőke András a Szomjas György vezette Kőbányai Amatőrfilm Stúdióban tanulta a filmkészítést. A barátaival készített Vattatyúk az első nagyjátékfilmje. A forgalmazás költségeit a Simó Sándor vezette Hunnia Stúdió finanszírozta. Az olcsóbb, 8 mm-es nyersanyagra forgatott filmből 35 mm-es kópiák készültek. Szőke Andrásék alkotása ezzel eljuthatott a mozikba.  

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Vattatyúk a Kádár-rendszer végnapjaiban színre lépő nem professzionális film egyik első nagyobb sikere. A mozgalom új szemléletet és stílust hozott a hazai filmgyártásba. Kívülállóként Szőke András is máshogyan látta a magyar valóságot, mint a fővárosi értelmiséghez tartozó profi filmesek. A Vattatyúk személyes hangvételű alkotás. Nagy együttérzéssel, belülről képes megmutatni az üzemi étkezde furcsa kollektíváját. A filmet nagyjából négyezer ember látta a mozikban, és a korabeli kritika is felfigyelt rá. Szőke András később számos játékfilmet készített. Az egyik rendőrt alakító barátjával, Badár Sándorral a hazai stand up születésénél is fontos szerepet játszottak. A nem professzionális filmezés szűkebb köréből kitörve mára mindketten ismert médiaszemélyiségek lettek.  

 


Egy emlékezetes jelenet
 
Az önmagát alakító Szőke kartárs a disznóhúsról tart előadást. A férfi egyre jobban belelovalja magát a szónoklatába. A balul sikerült disznóvágás meséje közben maga is trancsírozni kezdi a húst. A jelenet jól példázza Szőke András markáns alkotói világát. A nyakatekert szóhasználat, a hivatalos hangnem finom paródiáját a szándékoltan durva fizikai humor ellenpontozza. Az evés, különösen a disznóhús központi jelentősége sajátos kelet-európai motívum. Az itt hallható történethez hasonló városi legendákat mindnyájan ismerünk.

Olvass tovább!

Báron György: Filmek fakamerával. Paradoxonok Szőke Andrásról. Filmvilág, 2000/7.
Báron György: Talált tárgyak megtisztítása. Közgáz Vizuális Brigád, Filmvilág, 1992/3.
Kovács András Bálint: Új kiúttalanság. Fiatal filmesek. Filmvilág, 1990/4.
MMA Lexikon

A rendező

Szőke András
Adatlapja a Filmkeresőn
(fotó: Pálos György/NFI)

Tudtad?

A Vattatyúk hangja a film felnagyítása közben elveszett. Mivel nem készült szkript a forgatás során, és egy év távlatából a stáb már nem emlékezett a szövegre, Szőke András egy szájról olvasó ember segítségével idézte fel az eredeti szöveget. Végül a színészek egy éjszaka alatt szinkronizálták a filmet.

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem