Vad Balaton

Szépen fényképezett természetfilm a Balatonról és gazdag élővilágáról.

színes magyar dokumentumfilm, 2017, rendező: Mosonyi Szabolcs

producer: Bagladi Erika, 50 perc

Miről szól?

A Vad Balaton feltárja Közép-Európa legnagyobb sekélyvizű tavának különleges élővilágát és izgalmas geológiai történetét.

Mitől különleges?

A Vad Balaton olyan színvonalon mutatja be az ország legismertebb természeti kincsét, amilyenhez David Attenborough műsoraiban szoktunk hozzá.

Mosonyi Szabolcs és alkotótársai törekedtek rá, hogy olyan szemszögből tárják elénk a Balatont, ahonnan ritkán látjuk: emberek nélkül, az állatok szemszögéből, víz alól és madártávlatból egyaránt. A film egymással párhuzamosan vezet be a gazdag élővilág rejtelmeibe és a Balaton körüli táj földtörténeti változásaiba. A két téma váltogatása izgalmas dramaturgiát ad a filmnek, és azt is megmutatja, milyen szorosan összekapcsolt rendszert alkot a balatoni élővilág. Miközben a nyárból a tél felé tartunk, a földtörténeti időben visszafelé halad a film, a legősibb képződmények bemutatásáig.

Hogyan készült?

Mosonyi Szabolcs és Bagladi Erika természetfilm-sorozatban mutatja be a Kárpát-medence különböző tájainak élővilágát. Mosonyi a német–magyar koprodukcióban készült, nagysikerű természetfilm, a Vad Magyarország: A vizek birodalma operatőre volt, amit még Török Zoltán rendezett. A rendkívül népszerű film koncepcióját Mosonyiék egy filmsorozatban vitték tovább, amely a Kunság, a Szigetköz, a Balaton és az Északi-középhegység élővilágát és földtörténetét dolgozza fel.

A filmek általában egy-egy állatcsaládot követnek: a Vad Kunság főhősei aranysakálok, a Vad Szigetközé egy hódcsalád, a Vad erdők, vad bércek pedig a Magyarországon újra felbukkant, mindössze 5–10 fős hiúzpopuláció nyomába eredt. A Vad Balaton főszereplői eredetileg a vidrák lettek volna, de mivel nagyon nehéz lefilmezni őket, és a Balaton–Bakony környéke amúgy is egy UNESCO geológiai park, ezért az alkotók úgy döntöttek, hogy a geológiai változások adják majd a film fő vezérfonalát.

A Balázs Béla-díjas természetfilmes, Mosonyi Szabolcs nem csak a film rendezője, operatőre, de a vágója is, felesége, Bagladi Erika pedig producerként és forgatókönyvíróként vett részt a munkában. Mosonyiék több filmen dolgoznak párhuzamosan, mindegyiket több évig forgatják. A Vad Balaton három éven át készült, 150 forgatási napjuk volt, ami többszöröse egy játékfilm forgatási idejének. Az első évben felmérik a terepet, helyszíneket kutatnak, és kijelölik a főbb eseményeket, amelyeket szeretnének megörökíteni, de forgatás közben is alakul a forgatókönyv.

Nagy segítségükre vannak a helyi szakemberek, horgászok, vadászok, vagy a nemzeti parkok munkatársai, akik értesítik őket, ha a lefilmezni kívánt természeti jelenség megkezdődik. Ilyenkor gyakran napokat várnak csendben, a természetben rejtőzködve, hogy lencsevégre kaphassák például a balinok nászát vagy a süllők fészekőrzését. A leleményességükre is szükség van, bár a balatoni forgatást megkönnyítette, hogy az ott élő állatfajok jobban hozzá vannak szokva az ember jelenlétéhez. De így is nehézséget okozott például a süllők fészekőrzésének megörökítése, mert a víz csak 20–30 cm-ig átlátszó, egy búvároperatőrt pedig nem lehetett volna beküldeni a sekély vízbe, ezért egy speciális horgászkamerát eszkábáltak össze a feladathoz. A vándorsólyom esetében a madár gyorsasága jelentett kihívást, amely több mint 100 km/órás sebességgel képes zuhanni. A barlangokban élő denevérkolónia lefilmezésénél pedig az, hogy infralámpával kellett bevilágítani a sötét barlangot, és a kamerákról rendszeresen tisztítani kellett a fertőző denevérürüléket úgy, hogy közben ne riasszák el a denevéreket.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Vad Balatont igényes fényképezése és izgalmas szerkesztése mellett a ritkán látott természeti események látványos bemutatása teszi a magyar természetfilmek kiemelkedő alkotásává. A produkció már csak témája okán is a Vad-filmsorozat legnépszerűbb darabja. A tévéfilmből készült egy extra jelenetekkel kibővített moziváltozat is, amit közel 15 ezren láttak. Különlegessége, hogy ez volt az első magyar természetfilm, amit 4K felbontásban vetítettek a magyar mozik. A Vad Balaton a legjobb ismeretterjesztő film díját nyerte a Magyar Filmdíjon.

Egy emlékezetes jelenet

Az ürgék előmerészkednek az otthonaikból játszani kezdenek. Az égen azonban feltűnik egy egerészölyv, és az ürgék későn veszik észre a közeledő veszélyt. Ez a jelenet jól példázza, hogyan mesélnek történetet a természetfilmek: a kísérőzene és vele a hangvétel játékosból fenyegetőre vált, dramaturgiai csavarként az idillt egy feszült akció töri meg, a történet tanulsága pedig végül nem az ürgék játékos hétköznapjairól, hanem a természet farkastörvényeiről szól. „Ahogy telnek a napok, [az ürgék] egyre kevesebben lesznek, a felnőttkort csak a legügyesebbek érik meg.”

A rendező

Mosonyi Szabolcs rendező és Bagladi Erika producer a legjobb ismeretterjesztő filmnek járó elismeréssel a Vad Balaton című filmjükért a 4. Magyar Filmdíj gálán (MTI/Mónus Márton)

Soós Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem