Utazás a koponyám körül

A híres írót hallucinációk gyötrik. Életveszélyes agydaganata van, sürgősen operálni kell. Révész György nemcsak Karinthy Frigyes regényét, de teljes írói világát vászonra vitte.

színes magyar játékfilm, 1970, rendezte: Révész György

író: Karinthy Frigyes, forgatókönyvíró: Révész György, operatőr: Illés György, vágó: Kerényi Zoltánné, zeneszerző: Ránki György, főszereplők: Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Tomanek Nándor, Pécsi Sándor, Major Tamás, Törőcsik Mari, 78 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt:

Miről szól?

A híres író, Karinthy Frigyes (Latinovits Zoltán) éppen egy kávéházban üldögél. Brióst eszik, keresztrejtvényt fejt. Hirtelen hallucinálni kezd. Dübörgő vonatok zaját hallja, és emiatt azt sem érti, mit mond neki a főpincér (Pécsi Sándor). Gyorsan fel is keresi a fül-orr-gégészetet, de ott csak egyszerű fülgyulladást állapítanak meg. Hamarosan a látásával is problémái lesznek. A szemészeten már komolyabb vizsgálatokat végeznek. Bár az orvosok megnyugtatják, az író súlyos betegségre gyanakszik. A könyvtárban áttanulmányozza a vonatkozó szakirodalmat. Ekkor már biztos benne, agydaganata van. Sejtései igaznak bizonyulnak. Az orvosok megerősítik, közelgő vakság és a gyors leépülés után a biztos halál vár rá. Stockholmban azonban a kor legnevesebb agysebésze (Tomanek Nándor) ilyen jellegű operációkat végez. A kockázatos műtét megmentheti az író életét.

Mitől különleges?

Az Utazás a koponyám körül a tudat sajátos működését játékfilmes eszközökkel varázsolja elénk. A Karinthy Frigyes saját agyműtétét dokumentáló, azonos címet viselő regény egyszerre riport, memoár és költői-filozofikus elmélkedés. A rendező-forgatókönyvíró Révész György mindebből markáns mozgóképes víziót farag. A film nyelvén gondolja tovább az író szövegét és alakját. A hétköznapi valóság, a fantázia és hallucináció keverednek, közben pedig Karinthy Frigyes élete és művészete elevenedik meg előttünk.

A hol szürreális, hol ironikus látomásokat lazán kibomló, ide-oda csapongó visszaemlékezés fűzi össze. Révész György látványos színpadi nagyjelenetekként illusztrálja a monológokat, mozgalmas tablóba rendezve az író legbelsőbb gondolatait. Az Utazás a koponyám körül jeleneteit a magyar filmtörténet egyik legnagyobb hatású operatőre, Illés György fényképezte. A különféle szerepekben a korszak legnagyobb színészei láthatók. Latinovits Zoltán az író több alakmásában is feltűnik. Erőteljes alakítása különösen emlékezetes.

A hétköznapi valóság, a fantázia és hallucináció keverednek

Hogyan készült?

A folyamatos alkotói lázban égő Karinthy 1936 márciusában észlelte magán a súlyos betegség tüneteit. A svédországi életmentő műtét költségét barátai és ismerősei összefogásával sikerült előteremteni. A lábadozó író még a kórházban elhatározta, könyvet ír az élményeiből. Az eredetileg a Pesti Napló hasábjain, heti folytatásokban közölt regényben érzékletesen beszél a fővárosi irodalmi élet hétköznapjairól, az agydaganat kialakulásáról, a betegség elfogadásának belső lelki folyamatairól. Az Utazás a koponyám körül az író egyik legismertebb műve, a huszadik századi magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotása. Révész György nemcsak megfilmesítette a forrásművet, de 

Karinthy jellegzetes humorát, karakterét, sőt még a harmincas évek történelmi légkörét is filmre viszi.

A betegség stációi között felvillannak az író életének meghatározó momentumai és helyszínei, a kávéházaktól a gyerekkori emlékeken át a szenvedélyes házasságig. A Kádár-kor hivatalos kultúrpolitikája Karinthy Frigyest polgári szellemiségű írónak bélyegezte és mellőzte a hivatalos irodalmi kánonból. Az Utazás a koponyám körül készítésekor a forrásul szolgáló regény és Karinthy élettörténete relatíve ismeretlen volt a szélesebb közönség számára. Révész György nem egyszerű irodalmi adaptációt, hanem hiánypótló Karinthy-filmet készített.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Révész György rendkívül sokféle műfajban és stílusban alkotott. A közönséget tartotta szem előtt, szerinte az önkifejezés mindig csak másodlagos szempont lehet, ezért elítélte a szerzői stílus általa kórosnak tartott túlkapásait. Hosszú pályája során számos sikeres filmet rendezett, többek között zenés romantikus komédiát (2x2 néha 5, 1955), trendérzékeny kémparódiát (Az oroszlán ugrani készül, 1969), misztikus kalandfilmet (A Pendragon legenda, 1974). Révész György az irodalmi adaptációk mesterének számított, aminek az Utazás a koponyám körül is ékes bizonyítéka. 

A belső gondolatokat, álmokat és víziókat megmutató tudatfilmeknek komoly hagyományuk van a filmtörténetben, különösen a hatvanas évek modernista irányzataiban. Az Utazás a koponyám körül azonban minden szempontból különleges, hiszen a tudatalatti szürreális látomásait ebben az esetben egy nagyon is konkrét, valóban létező súlyos betegség idézi elő. Révész György filmje a modern szerzői stílust továbbgondoló, a hetvenes évek magyar filmművészetének egyik meghatározó irányzatává váló esztétizmus képviselője.


Egy emlékezetes jelenet 

Az Utazás a koponyám körül több fantáziajelenete az emberi elmét szimbolizáló hatalmas színpadon játszódik. A lesújtó orvosi diagnózis után a főhős a saját temetését vizionálja. Mivel úgy jósolja, a barátai unalmas szertartást fognak neki szervezni, a film segítségével saját magát búcsúztatja. A játékos önreflexió tökéletesen passzol Karinthy habitusához. Az író a valóságban is rajongott a moziért, több újságcikket is írt a témában.

Karinthy a képzeletbeli sírja körül összegyűlt tömeghez intézett szavai az alkotói pályát összegzik. A monológ nem az Utazás a koponyám körül oldalain szerepel, hanem A reformnemzedékhez című vers különböző részleteiből áll össze. A művészetétől eltávolodó fiatalságot elmarasztaló költeményét Karinthy Frigyes az élete végén írta. „Ott leszek valahol a szavában és a szívében annak is, ki rólam sose hallott” – az író jóslata valóban teljesült. Karinthy számos szófordulata és mondata a közbeszéd része lett. Gyakran idézzük őt még akkor is, ha ennek nem feltétlenül vagyunk is tudatában.

Az író

Karinthy Frigyes (balra) gróf Bánffy Miklóssal és báró Kemény Jánossal a könyvnapon, a harmincas évek közepén. (MTI Fotó: Bojár Sándor)

Plakát

Tervező: Zelenák Crescencia (forrás: NFI)

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem