Te

Játékos portré egy lányról, aki vidáman rója Budapest utcáit. Szabó István rendező korai remeklése új hullámos hangulatban.

fekete-fehér magyar rövidfim, 1962, rendező, forgatókönyvíró: Szabó István

operatőr: Vámos Tamás, vágó: Rózsa János, főszereplő: Esztergályos Cecília, 11 perc

A teljes film elérhető itt:

  

Miről szól?

Egy csinos fiatal lány sétál Budapest utcáin, fagylaltot eszik, tejet iszik, vidáman nekiiramodik, majd lassan andalog, sokat mosolyog, néha pedig elkomolyodik. A lányt kedvese szemszögén keresztül látjuk, aki a szeretett személy minden gesztusát megfigyeli vagy inkább elképzeli.

Mitől különleges?

Ebben a francia új hullám stílusát idéző filmben tűnt fel az erős kisugárzású fiatal színésznő, Esztergályos Cecília. A mű érdekessége az a személyes hangvétel, amit különösebb cselekmény nélkül, pusztán a megfelelő forma megtalálásával közvetít. A töredezett szerkezetű, benyomásokra és érzésekre alapuló etűdben minden apró részleteknek nagy szerepe van.

A mozdulatok mindig utánozhatatlanul egyéniek, és többet árulnak el, mint ami az állóképeken látható

Hogyan készült?

A Te a Balázs Béla Stúdióban készült, melynek katalógusa szerint „lírai filmetűd, formanyelvi és dramaturgiai kísérlet a filmben közvetlenül nem ábrázolt szubjektum (a »lírai én«) belső világának megjelenítésére”. A nyitó képsoron nőket ábrázoló festmények jelennek meg az ókortól a modern klasszikusokig. Ezt ellenpontozza egy férfi hangja, aki elmondja, hogy szerinte az ábrázolásban és a megértésben milyen fontos szerepe van a mozgásnak. Ő maga nem jelenik meg a filmben, de időről-időre halljuk, ahogy beszélget a lánnyal. Úgy gondolja, a mozdulatok mindig utánozhatatlanul egyéniek, és többet árulnak el, mint ami az állóképeken látható, ezzel pedig kimondatlanul a mozgókép médiumát is pozícionálja. A bevezetést követően a film ezt a tételt kívánja igazolni azzal, hogy a főszereplőt pusztán a mozgásán keresztül mutatja be. A Te szerkezetében így különösen fontos a ritmus, aminek aláfestéseként Mozart klasszikus K. 254-es zongoratriója hallható.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Szabó István korai rövidfilmjei, mint például a Variációk egy témára (1961), a Koncert (1961), a Kegyelet (1967) vagy a Várostérkép Budapest (1977), már sokban megelőlegezik későbbi munkáit. A Te alcíme „szerelmesfilm”, ami később az 1970-ben bemutatott, a kisfilmes előképpel sok szempontból rokon nagyjátékfilm címe is lesz. Bár a rendezőt sokan a múltban játszódó, nagy történelmi korszakokat megidéző filmjeiről ismerik, ez az alkotás kifejezetten a jelennel foglalkozik. Ebben az esetben éppen az adott perc tünékenysége fontos; azok a benyomások, amelyeket a sorban egymásra rakódó pillanatok hagynak a szemlélőben. A mű ezzel együtt is szervesen illeszkedik Szabó művészi pályájába, amiben az emberi kapcsolatok intim ábrázolása mellett a jellegzetes budapesti hangulatok is nagyon fontos szerepet játszanak. A néző a főszereplőt követve a nyári verőfényben úszó várost is megismeri, régi és új bérházaival, dolgukra siető lakóival, jellegzetes tereivel, s olyan szimbolikus járműveivel, mint a villamosok.


Egy emlékezetes jelenet 

A lány kilép egy sötét kapualjból a világos utcára és ettől kezdve egy pillanatra sem áll meg. Fagylalttal a kezében sétál végig a főutcán, átkel egy kereszteződésen, elhalad a kirakatok előtt, villamosra száll, leszalad egy lépcsőn, felnevet, megfordul, integet, kinyit egy újságot és kidob valamit a kukába. Könnyű nyári ruhája meglebben a szélben, mozog az ember, a tárgyak és a kamera is. A hétköznapi tevékenységeket bemutató, mégis rendkívül dinamikus részletben a mozgás, a ritmikus vágás és a zene összhangja csodálatos harmóniát alkot. A normális tempót esetenként lassítások és gyorsítások törik meg, amivel a rendező kikacsint a nézőre, játékosságot visz a jelenetbe. Ebben a pár percben a zene mellett semmilyen dialóg nem hangzik el, csak a városban kalandozó főszereplőt látjuk, de a gesztusai így is tökéletesen kirajzolják játékos, életvidám egyéniségét.

Olvass tovább!

MMA Lexikon

A rendező

Szabó István 1964-ben, az Álmodozások kora forgatásán (MTI Fotó: Friedmann Endre)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Esztergályos Cecíliát ezzel a szereppel fedezte fel Szabó István, ez után jelentkezett a Színművészeti Főiskolára – eredetileg balett-táncosnak készült. 

Barkóczi Janka

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem