színes magyar játékfilm, 2006, rendezte: Pálfi György
író: Parti Nagy Lajos, forgatókönyvíró: Pálfi György, Ruttkay Zsófia, operatőr: Pohárnok Gergely, főszereplők: Czene Csaba, Trócsányi Gergő, Marc Bischoff, Gyuricza István, Molnár Piroska, Hunyadkürti István, producer: Miskolczi Péter, Váradi Gábor, Alexander Dumreicher-Ivanceanu, Emilie Georges, Alexandre Mallet-Guy, gyártó: Eurofilm Stúdió, Amour Fou Filmproduktion, Memento Films Production, La Cinéfacture , 90 perc
Miről szól?
Több mint fél évszázadot átívelő, három felvonásból álló sajátos családtörténet. Az első rész főszereplője Morosgoványi Vendel (Czene Csaba) tisztiszolga. Az ő életét a szexuális sóvárgás tölti ki, a veszte is ez lesz: gazdája agyonlövi, amikor rájön, hogy a felesége félrelépett vele. Az asszonynak fia születik: Balatony Kálmánból (Trócsányi Gergő) ünnepelt evőbajnok lesz a kommunista rezsimben. A harmadik epizódban az ő fia, Lajoska (Marc Bischoff) kerül fókuszba, aki miközben 300 kilósra hízott apjáról gondoskodik, preparátorként dolgozik, és egy felforgató installációt készít elő.
Mitől különleges?
Pálfi György második rendezése ugyanolyan meghökkentő, besorolhatatlan film, mint a pályáját elindító Hukkle. A történettel látszólag a 20. századi viharos magyar történelmet kommentálja, hiszen a Horthy-korszaktól egészen a rendszerváltásig ível a cselekménye. A Taxidermia azonban nem egy létező, hanem egy sosemvolt közelmúltban játszódik (Balatony Kálmán epizódjában a szocializmus különböző korszakai mosódnak egybe), Pálfit pedig a közéleti vonatkozások helyett inkább a testiségét különféle módokon megélő egyén sorsa érdekli. Az alkotói koncepció szerint a nagyapa története a sperma, a fiúé a nyál, az unokáé pedig a vér körül mozog. A nyúlszájú Morosgoványi igazi ösztönlény, akit csak testi vágyainak kiélése motivál, a disznófarokkal született Balatony a szenvedélyével, a zabálással már hírnévre is szert akar tenni, míg az anorexiás Lajoska szó szerint műalkotássá formálná a testét.
A Taxidermia nem csak tabudöntögető témafelvetéseivel tűnik ki a kortárs magyar filmek közül, de vizuális megformáltságával is.
Jellegzetes stílusa van mindhárom epizódnak, a fantáziajelenetek az első részben, a szürreál-szocialista miliő a másodikban és a groteszk installációk a harmadikban mind bravúros látványtervezői munka végeredményei. A kamera ráadásul állandóan mozgásban van, magasba repül, átfordul maga körül, totálképek váltakoznak szuperközelikkel, és közben különféle trükkök és kreatív montázsok hidalják át az idő- és térugrásokat. A könnyed, játékos stílusnak köszönhetően még zavarba ejtőbbek a kendőzetlenül bemutatott szex-, ürítés- és boncolásjelenetek, amelyek meghökkentik, de a film morbid humora miatt nevetésre is késztetik a nézőt. Ha az epizódok végkicsengése lehangoló is, a rendkívül feszesre vágott, mindössze 90 perces Taxidermia az első másodperctől az utolsóig ingergazdag szórakozást kínál.
Hogyan készült?
Pálfi György a történet vázát Parti Nagy Lajos két novellájában találta meg. A hullámzó Balaton és A fagyott kutya lába című elbeszélések szereplői nem rokonok, a filmben váltak csak családtagokká, ezért sem tekinthető a Taxidermia hagyományos adaptációnak. Az osztrák koprodukciós partner miatt Lajos szerepét az osztrák Marc Bischoff kapta meg, a speciális testi adottságokkal rendelkező Kálmánt pedig egy amatőrnek, az elsősorban énekesként ismert Trócsányi Gergőnek kellett megformálnia. A brazil elektronikus zenészen, Amon Tobinen és Pálfi állandó operatőrén, Pohárnok Gergelyen kívül Szöllősi Géza képzőművész nevét kell még kiemelni: ő készítette a filmben látható bizarr preparátumokat.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
Különleges produkció a Taxidermia, ahogy előzménye, úgy folytatása sincs a hazai filmművészetben, külföldi előképei közt viszont megtalálhatóak Dušan Makavejev, Peter Greenaway és Luis Buñuel klasszikusai is. Bemutatójakor a közönséget, az alkotók szándékainak megfelelően, sokkolta, a magyar szakma viszont szerette. A 2006-os Filmszemlén a fődíj és a külföldi kritikusok elismerése mellett a látványtervezést és a legjobb női (Stanczel Adél), illetve férfi (Czene Csaba) epizódszereplőt is díjazták.
Egy emlékezetes jelenet
A Taxidermia legszellemesebb húzása, ahogy a sportfilmes kliséket következetesen adaptálja a szocialista evőversenyek világára. Egy flashbacknek köszönhetően tanúi lehetünk annak, ahogy édesanyja először viszi le a kis Kálmánt egy edzőterembe (az edzőt az olimpiai bajnok Növényi Norbert alakítja), és egyből meg is csillanthatja tehetségét egy tejbegrízevő versenyben. Majd ugrunk az időben, és az edzésekbe belefáradt felnőtt Kálmán előadja a Parti Nagy-novella egyik kulcsmonológját.
Olvass tovább!
Klacsán Csaba: ECCE HOMO, Pálfi György: Taxidermia. Filmkultúra, 2006
Zsigmond Nóra: Taxidermia. Filmkultúra, 2006
Hungler Tímea: Sperma, nyál, vér. Beszélgetés Pálfi Györggyel. Filmvilág, 2006/2, 8-10.
MMA Lexikon
A rendező
Pálfi György a 2003-as Filmszemlén (MTI Fotó: Sándor Katalin)
Adatlapja a Filmkeresőn
Plakát
Taxidermia plakát (forrás: IMDb)
