Taxidermia

Fiktív családtörténet az ember, a test és a történelem viszonyáról. Pálfi György szatírája felkavaró, zsigerekig hatoló, és szégyentelenül mulatságos.

színes magyar játékfilm, 2006, rendezte: Pálfi György

író: Parti Nagy Lajos, forgatókönyvíró: Pálfi György, Ruttkay Zsófia, operatőr: Pohárnok Gergely, főszereplők: Czene Csaba, Trócsányi Gergő, Marc Bischoff, Gyuricza István, Molnár Piroska, Hunyadkürti István, 90 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Több mint fél évszázadot átívelő, három felvonásból álló sajátos családtörténet. Az első rész főszereplője Morosgoványi Vendel tisztiszolga. Az ő életét a szexuális sóvárgás tölti ki, a veszte is ez lesz: gazdája agyonlövi, amikor rájön, hogy a felesége félrelépett vele. Az asszonynak fia születik: Balatony Kálmánból ünnepelt evőbajnok lesz a kommunista rezsimben. A harmadik epizódban az ő fia, Lajoska kerül fókuszba, aki miközben 300 kilósra hízott apjáról gondoskodik, preparátorként dolgozik, és egy felforgató installációt készít elő.

Mitől különleges?

Pálfi György második rendezése hasonlóan 

meghökkentő, besorolhatatlan film, mint a pályáját elindító Hukkle.

A történettel látszólag a 20. századi viharos magyar történelmet kommentálja, hiszen a Horthy-korszaktól egészen a rendszerváltásig ível a cselekménye. A Taxidermia azonban nem egy létező, hanem egy sosemvolt közelmúltban játszódik (Balatony Kálmán epizódjában a szocializmus különböző korszakai mosódnak egybe), Pálfit pedig a közéleti vonatkozások helyett inkább a testiségét különféle módokon megélő egyén sorsa érdekli. Az alkotói koncepció szerint a nagyapa története a sperma, a fiúé a nyál, az unokáé pedig a vér körül mozog. A nyúlszájú Morosgoványi igazi ösztönlény, akit csak testi vágyainak kiélése motivál, a disznófarokkal született Balatony a szenvedélyével, a zabálással már hírnévre is szert akar tenni, míg az anorexiás Lajoska szó szerint műalkotássá formálná a testét.

A Taxidermia nem csak tabudöntögető témafelvetéseivel tűnik ki a kortárs magyar filmek közül, de vizuális megformáltságával is. Jellegzetes stílusa van mindhárom epizódnak, a fantáziajelenetek az első részben, a szürreál-szocialista miliő a másodikban és a groteszk installációk a harmadikban mind bravúros látványtervezői munka végeredményei. A kamera ráadásul állandóan mozgásban van, magasba repül, átfordul maga körül, totálképek váltakoznak szuperközelikkel, és közben különféle trükkök és kreatív montázsok hidalják át az idő- és térugrásokat.

A könnyed, játékos stílusnak köszönhetően még zavarba ejtőbbek a kendőzetlenül bemutatott szex-, ürítés- és boncolásjelenetek, amelyek meghökkentik, de a film morbid humora miatt nevetésre is késztetik a nézőt. Ha az epizódok végkicsengése lehangoló is, a rendkívül feszesre vágott, mindössze 90 perces Taxidermia az első másodperctől az utolsóig ingergazdag szórakozást kínál.

Hogyan készült?

Pálfi György a történet vázát Parti Nagy Lajos két novellájában találta meg. A hullámzó Balaton és A fagyott kutya lába című elbeszélések szereplői nem rokonok, a filmben váltak csak családtagokká, ezért sem tekinthető a Taxidermia hagyományos adaptációnak. Az osztrák koprodukciós partner miatt Lajos szerepét az osztrák Marc Bischoff kapta meg, a speciális testi adottságokkal rendelkező Kálmánt pedig egy amatőrnek, az elsősorban énekesként ismert Trócsányi Gergőnek kellett megformálnia. A brazil elektronikus zenészen, Amon Tobinen és Pálfi állandó operatőrén, Pohárnok Gergelyen kívül Szöllősi Géza képzőművész nevét kell még kiemelni: ő készítette a filmben látható bizarr preparátumokat.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Különleges produkció a Taxidermia, ahogy előzménye, úgy folytatása sincs a hazai filmművészetben, külföldi előképei közt viszont megtalálhatóak Dušan Makavejev, Peter Greenaway és Luis Buñuel klasszikusai is. Bemutatójakor a közönséget, az alkotók szándékainak megfelelően, sokkolta, a magyar szakma viszont szerette. A 2006-os Filmszemlén a fődíj és a külföldi kritikusok elismerése mellett a látványtervezést és a legjobb női (Stanczel Adél), illetve férfi (Czene Csaba) epizódszereplőt is díjazták.

Egy emlékezetes jelenet 

A Taxidermia legszellemesebb húzása, ahogy a sportfilmes kliséket következetesen adaptálja a szocialista evőversenyek világára. Egy flashbacknek köszönhetően tanúi lehetünk annak, ahogy édesanyja először viszi le a kis Kálmánt egy edzőterembe (az edzőt az olimpiai bajnok Növényi Norbert alakítja), és egyből meg is csillanthatja tehetségét egy tejbegrízevő versenyben. Majd ugrunk az időben, és az edzésekbe belefáradt felnőtt Kálmán előadja a Parti Nagy-novella egyik kulcsmonológját.

Olvass tovább!

Hungler Tímea: Sperma, nyál, vér. Beszélgetés Pálfi Györggyel. Filmvilág, 2006/2.
MMA Lexikon

A rendező

Pálfi György a 2003-as Filmszemlén (MTI Fotó: Sándor Katalin)
Adatlapja a Filmkeresőn 

Baski Sándor

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem