Tanár úr kérem...

A Tanár úr kérem az ötvenes évek propagandafilmjei után visszacsempészte a humort a magyar filmgyártásba.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1956, rendező: Mamcserov Frigyes

író: Karinthy Frigyes, forgatókönyvíró: Mamcserov Frigyes, operatőr: Hegyi Barnabás, vágó: Morell Mihály, zeneszerző: Polgár Tibor, főszereplők: Pethes Sándor, Bihari József, Makláry Zoltán, Uray Tivadar, Gobbi Hilda, Apáthy Imre, 73 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Bauer elkésik az iskolából, és innentől egész nap rájár a rúd: intőt kap matematikából, eladja a stilisztikakönyvét, és még a lányok is kinevetik az utcán. De a képzeletében ő a világ legsikeresebb tudósa, atlétája és kormányfője.

Mitől különleges?

Mamcserov Frigyes a lehetetlenre vállalkozott, amikor filmre adaptálta Karinthy Frigyes humoreszkjét, de lehetőségeihez és a korszakhoz képest leleményesen dolgozta fel a Tanár úr, kérem-et. Két adaptációs nehézséggel is szembe kellett néznie: a könyv novellái csak lazán kapcsolódnak egymáshoz, tehát nem adnak ki egy összefüggő narratívát, másrészt az iskolaéveire visszaemlékező Karinthy belső monológokban eleveníti fel a diákok vívódásait, álmait és önfelmentéseit, amelyekkel próbálják megúszni vagy épp kezelni, tompítani az iskolai próbatételeket és azok hatásait. A szubjektív folyamatok érzékeltetésére nagyobb hangsúlyt fektető modernista film megjelenése előtt Mamcserov ezt kissé nehézkesen, klasszikus fantáziajelenetekben tudja csak megoldani. Karinthy széttartó humoreszkjeit a főszereplő Bauer egyetlen napjába sűríti össze, aminek köszönhetően lemond sok sztori csattanójáról és emlékezetes részletéről, de viszonylag egységes narratívát teremt.

A film azonban így is csak részeredményeket tud felmutatni, ugyanis a második felét eluralják Bauer álomjelenetei, amelyekben egy-egy kudarca után vágybeteljesítő képzelgésekkel kárpótolja magát, és ezekben Mamcserov csak ritkán tudja megfogni Karinthy sokszor abszurd humorát. A filmet dicséri a három (más források szerint öt) ezer gyerek közül kiválogatott diákszereplők játéka, a burleszk elemeinek ügyes alkalmazása, valamint Hegyi Barnabás ihletett kameramozgásokat is felvonultató operatőri munkája.

A Tanár úr kérem… jól adja vissza Karinthy művének hangulatát, de amellett is erős érveket szolgáltat, hogy miért érdemes elolvasni a kötelező olvasmányokat akkor is, ha azok filmen is megtekinthetők.

A gyerekszereplőket több ezer jelentkező közül választották ki

Hogyan készült?

Rákosi idején szoros politikai kontroll alá vonták a filmgyártást, a forgatókönyveket egy központi bizottság cenzúrázta, hogy az államilag megfogalmazott célokat és gondolatokat népszerűsítsék. A megfelelő ideológia terjesztése az olyan népszerű és nagy szakértelemmel elkészített szórakoztató filmekre is rányomta bélyegét, mint az Állami Áruház. Sztálin halálával és Rákosi háttérbe szorulásával 1953-től a filmgyártás feletti ellenőrzés is enyhült. A cannes-i fesztiválon és a hazai mozikban is nagy sikert arató Körhinta már azt jelezte, hogy az ideológiainál nagyobb szerepet kaphatnak a művészi megfontolások a filmekben. Ebben az enyhülő politikai légkörben készült el Karinthy Frigyes klasszikusának adaptációja, amely üdítően mellőzi a politikát. A századelőn játszódó történetbe utólag sem vetítettek vissza politikai-ideológiai tartalmakat, pedig ez az ötvenes évek történelmi filmjeiben (Föltámadott a tenger, Semmelweis stb.) gyakran előfordult.
A Tanár úr kérem…-et a pályakezdő Mamcserov Frigyes írta és rendezte, akit a szórakoztató film és a vígjátékok iránti fogékonysága miatt Keleti Márton utódjának tekintettek. Mamcserov a Karinthy-adaptációban valóban megvillantotta vígjátékrendezői képességeit, de pályáját megakasztotta, hogy ’56-ban elhagyta Magyarországot, és két évig Brüsszelben és Londonban készített filmeket. 1958-ban tért vissza Magyarországra, egy darabig Ranódy László filmjeiben dolgozott rendezőasszisztensként – a Légy jó mindhalálig-nak a dramaturgja is volt –, majd megrendezte a hatvanas évek egyik nagy slágerfilmjét, a Mici néni két életét. Mamcserov később nem tudta megismételni ezt a sikert, és nem is vált Keleti Mártonhoz mérhető rendezővé, de többnyire elismert szórakoztató filmeket rendezett a rendszerváltásig.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Tanár úr kérem… a Rákosi-diktatúra utáni enyhülés szellemében fogant, amennyiben egy irodalmi klasszikus politikamentes adaptációjával igyekezett szórakoztatni az embereket. A film azonban így sem kerülhette el a történelem viharait, hiszen a forradalom előestéjén, október 5-én került mozikba. A korabeli sajtó elismerően negatív kritikákat közölt a filmről. Majdnem mindegyik cikk kiemelte, hogy a filmszerűtlen könyv adaptációjába törvényszerűen tört bele a rendező bicskája, de már magát a kísérletet is üdvözölték, ugyanis többévnyi átideologizált filmgyártás után üdítően hatott Mamcserov igyekezete egy minőségi és politikamentes vígjáték létrehozására.

Egy emlékezetes jelenet

Röhög az egész osztály. Cédularagasztgatás, Zajcsek és a szemétláda, és a II. Józsefről rettenetesen unalmasan tanító Kökörcsin, aki azt hiszi, rajta nevetnek a diákok. Ebből a jelenetfüzérből is jól látszik, Mamcserov milyen izgalmas diákarcokat talált a filmhez.

A rendező

Hegyi Barnabás operatőr és Mamcserov Frigyes rendező az Omlás című film próbafelvételét ellenőrzi a Hunnia Filmgyárban, 1963-ban (MTI Fotó: Bojár Sándor)
Mamcserov Frigyes adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

(forrás: NFI)

Soós Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem