...

Szvit

Öt közismert magyar népdal csendül fel Kodály Zoltán énekkari feldolgozásában. A dalok képi megjelenítéséhez a magyar népi díszítőművészet letisztult motívumai adják a sorvezetőt.

színes magyar animációs film, 1969, rendező: Richly Zsolt

operatőr: Nagy Csaba, Harsági István, vágó: Czipauer János, zeneszerző: Kodály Zoltán, Balázs Árpád, hangmérnök: Horváth Domonkos, 7 perc 

A teljes film elérhető itt:

  

Miről szól?

A Szvit öt magyar népdalt foglal magába, amelyek Kodály Zoltán énekkari feldolgozásában hallhatók. A címe szerint különböző jellegű tételekből álló hangszeres művet jelölő filmben három gyors dal fog közre két lassút. Ezek cím szerint: A juhász, Kis kece lányom, Hajnövesztő, Zöld erdőben, Katalinka.

Miért különleges?

Richly Zsolt a Szvitben első ízben kísérelte meg zene és kép szintézisét létrehozni.

A népdal-tételekre épülő rövidfilm letisztult vonalvezetésű, a figuratívtól a teljes absztrakcióig terjedő üde, játékos formavilága a magyar népi díszítőművészet elemeit használja föl.

Zene és kép szintézise

Hogyan készült?

Az öt magyar népdal a Kodály Zoltán Leánykar előadásában, a neves karnagy, Andor Ilona vezényletében csendül föl. A dalok közti átkötő dallamokat Balázs Árpád zeneszerző komponálta, aki Richly Zsolt olyan későbbi filmjeinek zenei-hangi megformáltságán dolgozott, mint A hétpettyes autó vagy a Kockásfülű nyúl. Richly a rajzfilm vizuális megoldásait a népművészeti tárgyak díszítéseiből merítette, ahogy a rendező fogalmazott: „Tulajdonképpen csak fel kellett ismerni, hogy egy népi körtánc-forma és egy szuszék vésete között azonosságok vannak; ugyanígy van valami a népművészeti tárgyak stilizáltságában, ami a rajzfilm stilizálásával is megfeleltethető.”

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Richly Zsolt rövidfilmes alkotásainak zömét a mítoszok, a folklór irodalom és a népművészet ihlette. Zenei szerkezetű pár perces filmverseiben (Indiában, 1966; A páva, 1969; Szvit, 1969; Medvetánc, 1971; Molnár Anna, 1972; Kőműves Kelemen, 2009) József Attila, Bartók Béla, Kodály Zoltán munkássága idéződik meg.

Erre figyelj!

A Szvit egyik legszembetűnőbb animációs motívuma az átváltozás, a metamorfózis. A zene ritmusának megfelelően a tisztán ornamentikus átalakulások, áttűnések mellett a figurális alakváltások is emlékezetes képi metaforákba sűrűsödnek: a galamb lánnyá a lány virággá, a török lándzsások serege lánctalpas tankká, kerékké, kemencévé változik.

A rendező

Richly Zsolt (forrás: NFI)

Tudtad?

A Szvit ősi, univerzális fogalmazásmódját dicséri, hogy még Ghána is vásárolt a filmből forgalmi kópiát, sőt, a perzsa sah fiának magángyűjteményében is volt belőle egy tekercs.

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem