Szörnyek évadja

Egy különös osztálytalálkozó mágikus tüzekkel, meztelen lányokkal és Cseh Tamás dalaival. Jancsó Miklós szimbolizmusa ezúttal is csúcsformában.

színes magyar játékfilm, 1986, rendező: Jancsó Miklós

forgatókönyvíró: Hernádi Gyula, Jancsó Miklós, operatőr: Kende János, szereplők: Bálint András, Madaras József, Cserhalmi György, Csurka László, Tóth Tamás, Körtvélyessy Zsolt, 89 perc, felújítás: HD digitális felújított

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Egy vidéki nyaralóban harmincéves osztálytalálkozóra és Kovács tanár úr (Kállai Ferenc) hatvanadik születésnapjára gyűlnek össze az egykori tanítványok. Az este kellemes mulatságnak indul, majd bizarr fordulatot vesz. Az együttlétet titokzatos erők, gyilkosságok és egyéb különös események árnyékolják be.

Mitől különleges?

A Jancsó Miklós életművében új korszakot nyitó Szörnyek évadja a katasztrófa fenyegető érzésének költői víziója. A bűnügyi történetként induló filmben egy társaság tagjai próbálják megmagyarázni, majd magyarázat híján legalább túlélni a körülöttük zajló furcsa eseményeket. Ezt nagyban nehezíti, hogy tulajdonképpen azt sem tudják pontosan, mi valós abból, amit megtapasztalnak, így lassan minden és mindenki megkérdőjeleződik. Miközben feltárul a rendező életművének sajátos formai és tartalmi univerzuma, a film a nyolcvanas évek második felében átalakuló szocializmus lenyomata is egyben.

Jancsó Miklós szimbolizmusa ezúttal is csúcsformában

Hogyan készült?

A film forgatókönyvét az állandó alkotópáros, Jancsó Miklós és Hernádi Gyula írta. Ebben az eredeti szövegek mellett sok filozófiai-irodalmi idézetet is elhelyeztek, többek között Hegel, Pascal, Locke írásaiból, vagy éppen József Attilától. A zenei betétek szintén fontosak, így Cseh Tamás dalai, Dés László szaxofonjátéka, illetve a közösen énekelt nép- és műdalok. A jelenetekben felbukkanó szimbólumok között sok a Jancsó más műveiből már ismerős, visszatérő elem, így például a meztelen nők, a füst és köd vagy a lángnyelvek látványa, de ezek kiegészülnek olyan motívumokkal, melyek már az alkotó új érdeklődését mutatják. Ilyen markáns gesztus például a televíziós képernyők játékos alkalmazása, amely a nyolcvanas évek klipesztétikáját, az új médiakorszak jeleit hozza be a filmbe.

„Jó találmány a tévé, belegyalogol az ember magánéletébe”

– mondja erről az egyik szereplő. Bár a cselekmény helye és ideje az első budapesti részt leszámítva nem pontosan meghatározható, az 1986-os dátum több szempontból is fontos lehet. A harmincéves osztálytalálkozó emlegetése 1956-ra utal vissza, míg Schubert Gusztáv egy tanulmányában az 1986 tavaszán történt csernobili atomkatasztrófa nyomán kialakult apokaliptikus hangulattal köti össze a film sötét, már-már disztópikus tónusát (in: Schubert Gusztáv: A próféta kézen áll).

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Szörnyek évadját Jancsó Miklós az 1981-es A zsarnok szíve után öt évvel készítette. A mozifilmek sorában viszonylag hosszú szünet egyben annak a korszakváltásnak az előjele, amit ez a film hoz az alkotó életművében. A korábban jellemző modernista szemléletmódot felváltja a posztmodern gondolkodás, noha a rendező stílusára jellemző, sajátos formai jegyek egy része továbbra is megmarad. Ettől kezdve meghatározók lesznek a kortárs történetek, és a tágas pusztai terek helyét elfoglaló városi környezet egyre nagyobb szerepet kap az életműben.


Egy emlékezetes jelenet

Miközben Budapesten zajlanak az augusztus 20-i ünnepi rendezvények, az Atrium Hyatt hotelben tragédia történik. Bardócz főorvos (Cserhalmi György) a hotelbe siet, hogy az Egyesült Államokból nemrég hazaérkezett Zoltai professzor (Bálint András) holttestét azonosítsa. Zoltai öngyilkosságot követett el, azonban az eset körül több gyanús körülmény is felmerül. A katasztrófákról szóló szöveg már a továbbiakra jellemző baljós, misztikus hangulatot készíti elő. A jelenet első része egyetlen négyperces snitt, melyben a piros Volkswagen kabrióban ülő főorvossal az Alagúton, majd a Lánchídon át a szállodába megyünk, belépünk az épületbe, majd a liftbe, később a helyszínelésre lezárt szobába. Ehhez hasonlóan, az Alagútból a Lánchídra hajtó főhőst láttunk már korábban Jancsó Oldás és kötés (1963) című filmjének zárójelenetében is, azonban ott a főszereplő vidékről érkezik Budapestre, míg itt a városból megy majd vidékre.

A Szörnyek évadja különösen bravúros, különböző tereket bejáró felvételét Kende János operatőr készítette. A jellegzetes, jancsói hosszú snittek ezután is folytatódnak, a szobában bolyongva a helyszínelésben résztvevők, a halott és a főhős egymáshoz való térbeli helyzete állandóan változik. A térélményt tovább variálják a tévékészülék képernyőjén látható képek, melyek ugyanezeket a szereplőket az adott pillanatban más helyiségben mutatják. A hotel építészeti megoldásai és a tévé jelenléte erősítik a kortárs városi közeg hangulatát, ami ellenpontozza a film ezt következő részeit, a vidéki természeti táj időtlennek tűnő világát. Ez a jelenet a film elején található, így ennek alapján akár klasszikus bűnügyi történet is következhetne, de a cselekmény későbbi alakulása egészen más irányba vezeti a nézőt.

Kapcsolódó filmhíradó

A rendező

Jancsó Miklós (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A film zenéjében hegedűsként közreműködött a Széchenyi-díjas magyar népzenész, a magyar etnográfiai mozgalom egyik kulcsfigurája, Halmos Béla. 

Plakát

Tervező: Kemény György (forrás: NFI)

Barkóczi Janka

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem