Miről szól?

A jómódú agglegény, Doktor Toronyi Pál (Hajmássy Miklós) boldog házasságról és hét gyermekről álmodozik. A nőkkel azonban nincs szerencséje, előbb-utóbb minden menyasszonya otthagyja. A kényes ízlésű színésznővel hasonlóan jár, épp a híres ruhatervező barátja szalonjában szakítanak. Csipke Laci (Bilicsi Tivadar) egy mulatóban, néhány pohár mellett vigasztalja a férfit. Toronyi elhatározza, az első útjába akadó nőt elveszi. Csipke próbálja lebeszélni a tervről. Szerinte minden nő számító, ezért jobban jár, ha agglegény marad. A színpadon ekkor feltűnik a vonzó sziámi énekesnő, akibe Toronyi azonnal belehabarodik. A barátja próbál a lelkére beszélni, kevés sikerrel. Az előadás után a szerelmes férfi az öltözőbe siet.

A félvér nő valójában Takács Manci (Szeleczky Zita), a híres Ázsia-kutató házmesterének egyetlen lánya. A fiatal színésznő korábban nem kapott munkát, így kitalálta az egzotikus alteregót. Az éppen Szingapúrban tartózkodó professzor (Abonyi Géza) házában rengeteg távol-keleti holmi áll a rendelkezésére. Az udvarolni érkező Toronyit a nő könnyedén becsapja. Manci maga is vonzódik a férfihez, ám fél bevallani neki az igazságot. Csipke Laci közben szeretné megakadályozni a házasságot. Elhiteti a nővel, hogy Toronyi megcsalja, de eközben ő is szerelmes lesz. A két barát szenvedélyes versengésbe kezd. Időközben hazatér a professzor, aki felfedi a már nagykorú Manci előtt az igazságot.

A nő nem véletlenül vonzódik a keleti kultúrához, hisz valóban félvér származású. A kutató még csecsemőként talált rá, akit pedig a szüleinek gondolt, csupán felnevelték. A professzor egy gazdag keleti vőlegényjelöltet is bemutat neki, akivel a nő végül messzire utazik. Toronyi és Csipke már nem találja otthon, de Manci egy sziámi macskát hagy nekik ajándékba.

Mitől különleges?

A kölcsönös félreértésekből kialakuló szerelmi háromszög klasszikus vígjátéki alaphelyzetét a Sziámi macska egzotikus keleti motívumokkal frissíti fel. Sziám Thaiföld második világháború előtt használatos neve, az áthallásos cím így egyszerre utal a hősnőre és a kedvelt macskafajtára. A Távol-Kelet titokzatos és mesés világnak számított a korabeli közönség számára. Akkoriban a nézők még nem rendelkezhettek olyan mennyiségű és minőségű információval, ami ma magától értetődőnek számít.

A távoli kultúrákról szóló ismeretek elsősorban úti beszámolók, irodalmi alkotások és a neves utazók fényképei és hazahozott tárgyai révén terjedtek. E szempontból a harmincas években a kínai Sanghaj kiemelt jelentőségű volt, hiszen a szabad kereskedelmi városban nagyobb magyar kolónia élt és dolgozott. A szerteágazó kapcsolatokat jól szimbolizálja, hogy a korszak egyik ikonikus budapesti mulatója a Sanghay nevet viselte. 

A Sziámi macska e messzi vidékekről alkotott képe a 19. századi romantika még kissé egyoldalú és ellentmondásos felfogásával rokon. Az egyszerre vonzó és taszító idegenség a Sziámi macska legfontosabb humorforrása.

Kalmár László népszerű zenés vígjátéka a felhőtlen kikapcsolódást szolgálja

Hogyan készült?

A filmet gyártó Mester Film Kft. 1938-ban alakult. A cég nemcsak saját alkotásokat készített, de forgalmazással is foglalkozott. Eleinte irodalmi klasszikusokat és életrajzokat filmesítettek meg, később a minél szélesebb közönséget vonzó produkciókat részesítették előnyben. A korszak egyik legkedveltebb női sztárját felvonultató könnyed vígjáték biztos üzleti sikernek ígérkezett. A filmet a Halálos tavasz révén hírnevet szerzett, ekkor már kimondottan rutinosnak számító Kalmár László rendezte. A Sziámi macska keleties lakásbelsőihez a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum főként japán és kínai műtárgyanyagát kérték kölcsön. A múzeum a mai napig működik.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Szeleczky Zita a negyvenes évek elejének egyik legkedveltebb magyar színésznője. A második világháború végéig több tucat filmben és számos színdarabban játszott. 1945-ben elhagyta az országot, a távollétében később szélsőjobboldalinak bélyegezték, és koholt vádak alapján elítélték. A kényszerű emigrációban önálló színpadi estjeivel sorra látogatta a világban szétszóródott magyarokat. 1993-ban végül felmentették és rehabilitálták.

A Sziámi macska nemcsak Szeleczky Zita akkoriban kimondottan újszerűnek számító energikus és természetes színészi játéka miatt méltó a figyelemre. Kalmár László zenés vígjátéka a korszak jellegzetes közönségfilmjeként szándékoltan kerüli a világháborús helyzet szomorú valóságát. A korabeli közönség a hétköznapok elől menekült a moziba, a Sziámi macska pedig a felhőtlen kikapcsolódást szolgálja, mind a mai napig. 

Egy emlékezetes jelenet 

A korszak népszerű alakja, a legendás Mata Hari az 1944-ben bemutatott Machita mellett a Sziámi macska hősnőjében is látványosan visszaköszön. A táncosként egzotikus indiai hercegnőt alakító kémnő ugyanúgy magába bolondítja a férfiakat, mint a sziámi származásával hódító Manci. A házába érkező Toronyi valósággal megszédül a távoli kultúra másságától. A közönség persze tudja, az egész csak színjáték.

A mai néző számára az 1943-ban bemutatott film számos motívuma elavultnak és korszerűtlennek tűnhet. A csábító keleti asszony egzotikus, erotikus felhangoktól sem mentes vágyképe, a nevetségesen eltúlzott kulturális különbségek a kor felfogását tükrözik. Az elvágyódás és a szinte gyermeki rácsodálkozás ellenére a film alkotói, ha finoman is, de határozottan jelzik, a keleti és nyugati kultúra keveredése lehetetlen. A Sziámi macska a maga sajátos módján mégis közelebb hozta a Távol-Keletet a hazai közönséghez.

A rendező

Kalmár László (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn