Szél

Lírai kisfilm három nőről egy régi fénykép alapján.

fekete-fehér magyar rövidfilm, 1996, rendező, forgatókönyvíró: Iványi Marcell

operatőr: Haraszti Zsolt, hangmérnök: Peter Conelly, producer: Durst György, szereplők: Czobor Szilvia, Somogyi Ilona, Gyoval Margit, 6 perc

Miről szól?

Három nő áll némán, mozdulatlanul egy rozzant tanyaház előtt, ruhájukat enyhe szél fújja. Mindhárman feszülten figyelnek valamit, de csak percek múlva derül ki, mi az. Ahogy a kamera lassan körbe pásztáz a tájon, súlyos dráma részletei bontakoznak ki.

Mitől különleges?

A film egyetlen, gondosan megtervezett és előkészített, hatperces snittből áll. Témáját a nézői figyelem pontos irányításával, egyszerre játékosan és mély komolysággal dolgozza fel. Az egységes, de minden részletében expresszív alkotás olyan erős hatást kelt, ami a vetítés után is sokáig a közönséggel marad.

Hogyan készült?

A Szél a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanuló, alig 22 éves Iványi Marcell munkája. Az ötlet egy olyan tanulmányi feladat nyomán született, melyet Bíró Yvette adott ki a diákok számára. A megoldás során a hallgatóknak Lucien Hervé Három nő (Trois femmes) című 1951-es fényképe alapján, szabadon kellett kitalálniuk egy történetet, ezért az eredeti, inspirációként szolgáló fotó meg is jelenik a film záróképén. A produceri feladatokat a Durst György vezetése alatt álló Duna Műhely vállalta, amely a kilencvenes években és a kétezres évek első felében a fiatalok bemutatkozását támogató, fontos alkotóműhelynek számított. 

Az alkotás egyetlen felvételből áll, melyben a kamera a nyitóképről elindulva körbejár a tájon, és amelynek operatőre Haraszti Zsolt volt. A kör a szereplők nézésirányával ellentétesen indul, így csak percek múlva derül ki, hogy az asszonyok valójában egy akasztást néznek. A bravúrosan komponált snittet 

a fekete-fehér kontraszt, a fa mögött megcsillanó délutáni napfény, valamint az emberek és állatok mozgása és mozdulatlansága teszi különösen kifejezővé.

A kép határainak módosulása a kompozíció állandó változását eredményezi, ami állandó feszültséget teremt a kereten belüli és azon kívüli, éppen nem látható dolgok között. A film nem használ dialógot, de a hang nagy szerepet kap benne. A természet, különösen a szél hangja, a halk emberi duruzsolás és egy távolban felcsendülő éteri dal mintegy elemelik a témát, kifejezetten költőivé teszik azt. A rendező és a hangmérnök, Peter Conelly a forgatás másnapját kifejezetten a hangfelvételek elkészítésére fordították.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az alkotás 1996-ban elnyerte az Arany Pálmát a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon, és a magyar filmtörténet egyik legismertebb rövidfilmje lett, mely azóta számtalan hazai és nemzetközi filmes iskola tananyagának része. A rendezőt elsősorban Fehér György munkássága inspirálta, a Szél hosszú snittje a Fehér-filmek ritmusát idézi.

A rendező

Iványi Marcell az Arany Pálma-díj oklevelével 1996-ban (MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor)

Tudtad?

Az elkészült kópiát Iványi Marcell és Durst György producer Párizsba is elvitte, ahol levetítették az eredeti fotót készítő Hervének. Az idős mesternek nagyon tetszett a film és megjegyezte, hogy „jó, ha valaki nagyon érzékeny az olyan látnivalóra, amelyben nincs fölösleges mozzanat”.

Barkóczi Janka

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem