Szegény Dzsoni és Árnika

 
Kacsává változó szerelmesek, gonosz boszorka, futballozó rablóbanda és egy hétfejű tündér Lázár Ervin klasszikusának adaptációjában.

színes magyar játékfilm, 1983, rendező: Sólyom András

író: Lázár Ervin, forgatókönyvíró: Sólyom András, operatőr: Mertz Loránd, vágó: Szécsényi Ferencné, zeneszerző: Márta István, főszereplők: Nyertes Zsuzsa, Puskás Tamás, Törőcsik Mari, Bujtor István, Balázsovits Lajos, Bánhidi László, 77 perc 

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

A fiatal Dzsoni (Puskás Tamás) a világ legszabadabb és legszegényebb emberének vallja magát. Kötöttségek nélkül vándorol a világban, mígnem a Százarcú Boszorka (Törőcsik Mari) birodalmához ér, aki megpróbálja elátkozni. Ekkor még sikerül elmenekülnie, és közben találkozik Árnikával (Nyertes Zsuzsa), a bölcs Östör király (Bujtor István) szépséges lányával. A két fiatal azonnal egymásba szeret, az uralkodó áldását is adja rájuk, egy feltétellel: Dzsoninak féléves vándorútra kell mennie, hogy kiderüljön, szerelmük kiállja-e az idő próbáját. A fiú visszatér, a lány megvárta, a lakodalom azonban meghiúsul, mert a gonosz boszorka elvarázsolja őket, és egyiküknek mindig kacsaként kell élnie. Dzsoni és Árnika elindul, hogy a világ végén megkeresse Ajahtan Kutarbani királyt, aki talán tudna segíteni rajtuk.

Mitől különleges?

Lázár Ervin a magyar meseirodalom kiemelkedő egyéniségű alkotója volt.

Sajátos hangvételű, a klasszikus mesei eszközöket sokszor felforgató, újraíró történetei jelentősen megnehezítették hiteles adaptálásukat.

Sólyom András azon kevesek közé tartozik, aki többször is megpróbálta átültetni mozgóképre a Kossuth-díjas író világát, sőt rögtön a rendezői pályáját is egy ilyen filmmel nyitotta. A Szegény Dzsoni és Árnika szöveghűen követi a regény cselekményét, csak a keretes szerkezetet hagyja el. Az eredetiben a mesélő és a történetet hallgató gyerek is megjelenik, aki közbevetéseivel, kérdéseivel maga is alakítja az elbeszélést. Sólyom adaptációja Lázár nyelvi leleményeit Dzsoni és Árnika nagy utazása során a kosztümös kalandfilmek eszköztárával pótolja, de merít a western, a burleszk, a sportfilmek és – a Százarcú Boszorka jeleneteinél – a horror műfajából is. 

A filmben nemcsak a különböző mesemotívumok keverednek a regény mintájára, de hasonlóan eklektikusak a díszletek és a kosztümök is. Östör király udvarában még láthatóak középkort idéző öltözékek, de a játékidő előre haladtával egyre több modern ruhadarab kerül elő. Vannak epizódok, amelyek egy hagyományos mesevilágban is játszódhatnának – mint a látogatás a 11 mogorva testvér barlangjában –, míg Ipiapacs bandájának futballmeccse a Világhírű SC ellen szinte teljes egészében kortárs környezetben játszódik. Az anakronisztikus hangulathoz Márta István népi hangszereket elektronikus zenével ötvöző soundtrackje is hozzájárul.

Bátor, sőt vakmerő vállalás

Hogyan készült?

Sólyom Andrást már a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatójaként is foglalkoztatta Lázár Ervin világa, diplomafilmjét Nemlétezik történetek címmel az író Berzsián költő szakít az emberiséggel című novellájából készítette. A Szegény Dzsoni és Árnika filmre írásakor a legfiatalabb nézőkre való tekintettel „a történetből kizökkentő elemek megszüntetése” volt a cél, mintaként pedig a Vámpírok bálja (Roman Polanski), A bagdadi tolvaj (Alexander Korda) és a Ludas Matyi (Nádasdy Kálmán) szolgált. A forgatás megkezdése előtt Sólyom az operatőr, Mertz Lóránd társaságában két hónapon át járta az országot – olyan különös természeti képződményeket kerestek, amelyek helyszínként extra jelentéstartalommal bírhatnak. A finálé képsorait végül a híres vietnami Ha Long-öbölben, A leszálló sárkány öblében vették fel. A kezdetben Kacsakaland címen futó produkció főszerepeit Puskás Tamás és a forgatás idején még utolsóéves főiskolás Nyertes Zsuzsa kapták meg.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Sólyom András filmje bátor, sőt vakmerő vállalás. Lázár Ervin világának adaptálása egy rutinos alkotó számára is komoly kihívás lenne, a Szegény Dzsoni és Árnika azonban debütáló rendezés, ráadásul szűkös költségvetésből készült. Az anyagi hiányosságokat a kreatív helyszínválasztással és az absztrakt díszletekkel nem is sikerült teljesen elfedni, a ma már megmosolyogtatónak tűnő vizuális trükkök miatt a képi világ helyenként szegényesnek hat. A közönség ugyanakkor értékelte a filmet: összesen 584 ezren váltottak rá jegyet. Külföldi fesztiválokra is eljutott: a portugál Figueira da Fozban és a Bécsi Filmfesztiválon a gyermekzsűri a legjobb gyermekfilm fő díjával jutalmazta a produkciót.


Egy emlékezetes jelenet

Vándorlása során Dzsoni véletlenül a Százarcú Boszorka erdejébe téved, akit a rabszolgájává akar tenni, de a végtelen szabadságvágytól fűtött fiú nem sétál bele a csapdába. A jelenet baljós hangulatát a rendező és az operatőr a helyszínválasztással alapozza meg, az óriási fák göcsörtös ágai szinte behálózzák a horizontot. A regény árnyaltabban felépített figurájához képest a gonosz boszorkány jobban hasonlít egy elrajzolt mesefigurára, Törőcsik Mari alakítása mégis izgalmassá teszi.

A rendező

Sólyom András (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Ipiapacs rablóbandájának egyik tagját az ekkor húszéves Orbán Viktor alakítja. Magyarország későbbi miniszterelnökének nincs szövege a filmben, csak futballoznia kell a banditák csapatában.

Plakát

(forrás: NFI)