Symphony No. 42

Az abszurd humorú kisfilm zörejek és képi asszociációk révén egymásba kapaszkodó szürreális jelenetek katalógusa.

színes magyar animációs film, 2013, rendező: Bucsi Réka

producer: Fülöp József, gyártó: MOME, 10 perc

A teljes film elérhető itt:

Miről szól?

Egy róka egy üszkös fadarabbal a kezében felskicceli az univerzumot leképező mindent látó szem szimbólumát egy kitépett füzetlapra, azt egy fa törzsére akasztja, majd a bundája alól előkap egy pisztolyt és főbe lövi magát. A bizarr humorú nyitányt követő nem kevésbé szürreális, sokszor morbidba hajló képsorozatból mintha a kimúlt róka halál előtti, megvilágosító erejű tudatfolyama állna össze. A haiku-szerű, villanásnyi jelenetekben ember és természet kapcsolata kerül keserédes, abszurd fénytörésbe. Az egymástól független, tragikomikus pillanatfelvételek szinte végeláthatatlan sorából groteszk tabló rajzolódik ki. A 42 jelenet között találni kultikus filmek paródiáját, online videók átiratát, bizarr természeti jelenségeket, létező történelmi személyiségek és mitológiai karakterek átiratait, vagy épp a film médiumára reflektáló gegeket.

Miért különleges?

A Symphony no. 42 makrokozmoszig érő mikroszkopikus méretű jelenetei nem egy lineáris narratíva szerint rendeződnek egymás mellé. A humoros füzér ismétlésekre, variációkra épülő, precízen poentírozott epizódjai között képi és akusztikai elemek szolgálnak asszociatív átkötésként, amelyek a hagyományos történetmesélés ok-okozati logikája felől szemlélve esetlegesnek tűnhetnek. A végeredmény egy csupán audiovizuális eszközökkel megkomponált együtthangzás, azaz szimfónia lesz.

A film sajátos, mozaikszerű elbeszélésmódja a heterogén tartalmakat egymás mellé rendelő audiovizuális médiával, a csatornák közötti szörfözéssel, a weboldalak közötti kattintgatással is rokonságot mutat. Ezek során a befogadóban még ott rezonál az előző hír-, kép- vagy videótartalom hatása, de azt rögtön felülírja a soron következő, amelyek összességében furcsa, groteszk egyveleget alkotnak.

Hogyan készült?

A Symphony no. 42 a rendező diplomafilmje, amelyet a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció szakának mesterképzésén készített. A filmbéli jelenetek ötleteit már jóval a diplomafilm készítése előtt elkezdte jegyzetek és szkeccsek formájában gyűjtögetni. Mivel a film szerkesztési koncepciójának hangsúlyos eleme a rendkívül aprólékos, kizárólag zajokra és zörejekre épülő akusztikai megformáltság, azt a film hangtervezőjével, Lukács Péterrel a rajzos előkészületekkel párhuzamosan fejlesztette. A hangsávon hallható természeti hangok nagy része eredeti felvételeket tartalmaz, amelyeket a Srí Lanka-i esőerdőben rögzített az alkotópáros. (Bucsi a filmjét ezért is a Srí Lanka-i bálnáknak dedikálta.)

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Bucsi Réka szokatlan elbeszélésmódú, stilizált látványvilágú animációs rövidfilmjeinek visszatérő motívuma a sci-fi és fantasy filmekre jellemző

egyedi világteremtés és a fragmentált, asszociatív dramaturgiai építkezés, amely nem elmesélésre, hanem felidézésre, intellektuális és emocionális hatáskeltésre törekszik.

Épp ezért nem véletlen talán, hogy a Symphony no. 42 a filmkánon két olyan európai és hollywoodi klasszikusára utal egy-egy villanás erejéig, mint a klasszikus játékfilmes narratívával radikálisan szakító Godard-film, a Bolond Pierrot (1965), és a hollywoodi filmek formai és tartalmi megújulásának (Hollywoodi Reneszánsz) nyitányaként is számon tartott Kubrick-sci-fi, a 2001: Űrodüsszeia (1968).

Bucsi Réka egyike a 2010-es években jelentkező magyar animáció új generációjának, akik a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanultak, és diplomafilmjükkel nagyon hamar bekerültek a nemzetközi animáció szakmai színterére. Rövidfilmjei közül sorban három alkotását, így a Symphony no. 42 után a LOVE és a Solar Walk című filmjét is meghívták a Berlinálé rövidfilmes versenyprogramjába. A Symphony no. 42 bekerült a 2014-es Oscar-díj döntőjébe, a jelöléseket megelőző szűkített tízes listába, a Solar Walk 2018-ban elnyerte a Berlinálén a rangos Audi Rövidfilm-díjat.

Erre figyelj!

A mindössze pár másodpercnyi hosszúságú képsorokban mozdulatok, színek, grafikai elemek vagy épp a képen belüli és kívüli zajok, zörejek adják egymásnak a stafétabotot. A film többszöri megtekintése során fölfejthetők a jelenetek közötti, egymásnak felelgető apró összefüggések, „variációk egy témára”. Néhány emlékezetes példa: az állatkerti elefánt festménye többször feltűnik, előbb az agyát sajtreszelőn aprító nő konyhája falán, utóbb egy férfi közösségi médiás hírfolyamán. A tengerparton a fókával ölelkező nő mintha az előző képsorban kipukkant lufi hangjára kapná fel a fejét. A nyilvános vécében apró fenyőfákat hányó farkas öklendezése groteszk módon ellenpontozza az operaszínpad gigászi pingvinénekesének áriázását. Beethoven grandiózus szimfóniájának szólama az univerzumban visszhangzik.

Olvass tovább!

Lenhardt László: A tábortűz körül fák melegednek… Anilogue, 2014. Filmkultúra, 2014
Orosz Anna Ida: Rajzceruza és digitális ecset, Analogue 2014. Filmvilág, 2015/1, 40-42.
Varga Zoltán: A jegesmedvéket lelövik, ugye? Bucsi Réka: Symphony No. 42, Filmvilág, 2015/1, 43.
MMA Lexikon

A rendező

Bucsi Réka (MTI Fotó: Mohai Balázs)

Tudtad?

Egyesek szerint a 42-es szám szimbolikus, mágikus jelentéssel bír, például a szivárvány dőlésszöge is 42 fok. Ez a szám a popkultúrába a Galaxis útikalauz stopposoknak című sci-fi regény révén került be, mint válasz az életet, a világmindenséget érintő végső kérdésre.

Plakát

Symphony No. 42 (forrás: IMDb)

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem