Miről szól?

A nagyanyó éléskamrájában egy tál letakart pogácsa megelevenedik, lemásznak a kredencről, és a helyiség félhomályában kezdetét veszi a nyers pogácsamanók örömünnepe. Az önfeledt szórakozásnak az vet véget, hogy egyikük kimerészkedik a spájzon túli világba, a konyhába, ahol a forró sparhelten véltelenül megsül az egyik oldala. Ekkor döbben rá, hogy valamennyiükből sült pogácsa lesz, ezért társait felbújtja, hogy közösen leszámoljanak a vénasszonnyal.

Miért különleges?

Noha a rendező eredetileg nem társadalomkritikai attitűddel készítette filmjét, az mégis könnyen értelmezhető a pártállami diktatúra politikai allegóriájaként, és a Süti ettől a ironikus áthallástól válik igazán korszakossá. A filmbéli öregasszony és a tészta párosában az elnyomó és az elnyomottak, a saját jövőjéről mit sem sejtő, gyermekként kezelt tömeg lázadásának motívumai jelennek meg, a kamrabéli önfeledt vurstliban pedig akár a „legvidámabb barakk” sajátságos állapotára is ráismerhetünk. 

A filmvégi dupla csavar az elnyomásból való kitörés lehetetlenségének keserű mementója: a felbőszült nyers pogácsák az öregasszonytól végérvényesen megszabadulnak, ám hideglelős tettükről végül kiderül, hogy csak a képzelet szüleménye, és csak annak a mozifilmnek a boldog befejezése, amelyet a pogácsáknak a kivégzésükön a sütő hátsó falára vetítenek. A film a filmben narratívát erősíti, hogy már a Süti legeleje is ismert filmstúdiók logófilmjeinek paródiája: a lábasfedővel, fakanalakal és szűrővel előadott gongütés az egykori brit Rank Organization szignálját, a felvezető zene pedig a 20th Century Fox dobpergését idézi.

Pogácsakészítés az alapanyag szemszögéből

Hogyan készült?

Nagy Gyula Süti című filmjét 1983 nyarán, a főiskolai nyári szünetben Kazincbarcikán,

Az animációs filmekre kevéssé jellemző sötétebb zsánerekkel kívánt kísérletezni: az volt az ötlete, hogy a pogácsakészítés folyamatát az alapanyag szemszögéből mutatja be. A filmet egyébként olyannyira kísérleti hévvel készítette az alkotó, hogy forgatókönyvet sem írt hozzá.

Nagy Gyula amatőrfilmesként kezdte a pályáját, akit a szerény technikai adottságok sosem tántorítottak el: egy saját maga eszkábálta kameraállvánnyal sikerült filmes kameramozgásokat imitálnia, a Főiskolától kölcsönzött 16 mm-es kamerát pedig, amely csak folyamatos filmfelvételre lett volna alkalmas, átalakította animációsfilm-készítésre is használható szerkezetté, amellyel már lehetséges volt a kockánkénti „stoptrükk” felvétel készítése is. A forgatáshoz szükséges nyersanyagot, majd annak a 35 mm-re való nagyítását is a kecskeméti műterem biztosította, ahová Buglya Sándor ajánlotta be Nagyot, akit még az amatőrfilmes mozgalom révén ismert meg.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Nagy Gyula horrorparódiája műfajában, technikájában a magyar stop motion-animáció történetében a Foky Ottó rendező, Nepp József forgatókönyvíró és Tóth János operatőr által jegyzett tárgyanimációs kisfilmekhez áll a legközelebb (például Ellopták a vitaminomat, 1966; Babfilm, 1975).

Az emberek háta mögött megelevenedő tárgyi világ a kísérteties, a félelemkeltő (a pszichológiából származó német eredetű terminus szerint „unheimlich”-ként aposztrofált) horrorfilmes zsáner legrégebbi toposza, és már a mozitörténet kezdetén megjelenik a stoptrükk technikát használó filmekben. Legkorábbi példa az amerikai James Stuart Blackton The Haunted Hotel / Az elvarázsolt kastély című 1907-ben készített filmje.

Nagy Gyula animációs filmjeiben előszeretettel játszik műfajfilmek kifordításával: a Magyar Iparművészeti Főiskola animációs képzésén készített diplomafilmje, a Star Mors (1985) a Csillagok háborúja paródiája. Rendezőként a közönség körében legismertebb munkája a Krisztofóró (1989–1994, 52 epizód) című humoros lovagmese-gyurmasorozat, de készített experimentális zenés pixillációt is: az 1984-ben forgatott Ujjhullámban a saját ujjait mozgatta kockáról kockára.

Erre figyelj!

A gyurmafilmek sajátossága, hogy az anyag formálhatóságát központi témává emelik, amely a rajzanimációban ábrázolható csodás, meglepő átalakulásokat, morfózisokat térben is megjeleníthetővé teszi úgy, hogy közben a figurák fizikai kiterjedése is hangsúlyos szerepet kap. A Süti eredeti ötlete, hogy ezt a fizikai változást, amikor is a nyers tészta hő hatására megszilárdul, egyenesen a film dramaturgiai fordulópontjává emeli.

A rendező

A rendező és édesanyja, aki a filmben a nagyanyót játszotta (forrás: Nagy Gyula honlapja)