Süt a nap

Idilli romantikus komédia egy napsütötte magyar faluból. A modern népszínmű Zilahy Lajos sikeres darabjából készült. A Horthy-korszak erőteljes mozgóképes lenyomata.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1938, rendező: Kalmár László

író: Zilahy Lajos, forgatókönyvíró: Zilahy Lajos, operatőr: Vass Károly, Gergelits Ferenc, vágó: Szilas József, zeneszerző: Kodály Zoltán, főszereplők: Olasz János, Nagy Alice, Pethes Sándor, Kiss Manyi, Ligeti Juliska, Kürti József, 83 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Az idilli falu Sámson Mihály (Olasz János) vitézzé avatására készül. Az ünnepségen az iskolások kórusa és a férfi dalárda is fellép. Amatőr színházi előadást is próbálnak, a női főszerepre ketten is pályáznak. Jolánt (Kiss Manyi), a postáskisasszonyt, illetve Sárikát (Nagy Alice), a helyi tiszteletes lányát azonban nemcsak a rivaldafény izgatja. A faluban a vasúti forgalmista, Kopácsi (Pethes Sándor) az egyetlen nőtlen férfi, az ő figyelméért is versengenek.

A fiatal lányokat családjuk is arra biztatja, próbálják megszerezni maguknak Kopácsit. Jolán az akaratos anyja (Egyed Lenke) unszolására erőszakkal próbálja elcsábítani a férfit. Neki viszont inkább a kedvesebb és szerényebb Sárika tetszik. Jolán anyja azt híreszteli, a férfi már meg is kérte a lány kezét. Kopácsi azonban éppen akkor a tiszteletes házában járt és Sárikát kérte meg.

A jómódú juhász a saját lányát szeretné férjhez adni a vitézzé lett Sámson Mihályhoz. Megkéri a faluban komoly tekintéllyel rendelkező tanítót, beszélje rá egykori tanítványát a frigyre. Az ünnepség után Sámson meg is látogatja egykori tanárát. Az eredeti menyasszonyjelölt helyett az éppen ott jelmezt próbáló Sárikát szemeli ki magának. Némi bonyodalom után a szerelmesek összeházasodnak.

Mitől különleges?

A Süt a nap a könnyed romantikus falusi vígjátékok, az úgynevezett népszínművek modern filmváltozata. A napsütötte falu idilli háttere mögött a romantikussá varázsolt vidéki élet valóságtól elemelt figurái bukkannak fel. A kissé szórakozott, de jólelkű tanító, aki nagy szegénységben tucatnyi gyereket nevel. A tisztességes pap, aki segít a rászorulóknak és Sárikát az illendő viselkedésre tanítja. A módos gazda, hosszú pipájával és csavaros észjárásával. Az ármánykodó anyósjelölt és a hebehurgya bakter mind a gyakran giccsbe hajló népszínművek idealizált világát idézik.

Bár maga a film szándékoltan meseszerű és egyszerű, az író, Zilahy Lajos a nemzeti keresztény ideológiából kiindulva a társadalmi mobilitás szükségessége mellett érvel. A különféle hátterű, eltérő vagyoni helyzetű szereplőknek együtt kell működniük, a paraszti származású hős és a pap nevelt lánya közötti házasság kívánatos fordulat. Az operettes hangvételt a népies dalbetétek is szavatolják. A Süt a nap zenéjét Endre Béla szerezte, aki Kodály Zoltán tanítványaként mestere több kórusművét is a filmbe illesztette.

A társadalmi mobilitás szükségessége mellett érvel

Hogyan készült?

A Süt a nap Zilahy Lajos azonos című színművéből készült. A darabot 1924-ben a Nemzeti Színházban mutatták be, a színpadon hangos kritikai- és közönségsikert aratott. A népszerű író a magyar hangosfilmgyártás 1945 előtti aranykorának fontos alakja. Nemcsak forgatókönyveket írt, de rendezőként és gyártóként is jegyez filmeket. Az 1938-ban bemutatott Süt a nap Zilahy Pegazus nevű filmvállalatának első filmje. Műveiből számos sikeres film született, köztük a szintén Kalmár László rendezte Halálos tavasz, Karády Katalinnal és Jávor Pállal a főszerepben.

Kalmár László statisztaként került a filmgyártás közelébe. Előbb feliratozóként és vágóként, később forgatókönyvíróként, felvételvezetőként és rendezőasszisztensként dolgozott. A némafilm korszakában a legnagyobb magyar rendezők, Korda Sándor, Kertész Mihály, Bolváry Géza és Balogh Béla forgatócsoportjaiban tanulta ki a szakmát. A Süt a nap az első önálló rendezése, melyet több sikeres film követett. Kalmár László számos műfajban alkotott, életműve rendkívül sokszínű. A filmezéstől 1965-ben vonult nyugdíjba.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A korai hangosfilmek hangsúlyozottan piaci alapú gyártása nálunk a második világháború végig meghatározó maradt. A korszak filmtermését a minél szélesebb közönség ízlését kiszolgáló alkotói szemlélet jellemzi. Ennek következtében kialakult a sztárrendszer, a műfajok közül pedig csak a legnépszerűbbek maradhattak életben. A könnyed romantikus vígjátékok a második világháború kitöréséig szinte teljesen egyeduralkodók voltak.

A Süt a nap szintén idesorolható, húzóneve pedig az írója, Zilahy Lajos volt. Az azonos című darab népszerűsége és a kedvező kritikai visszhangok ellenére a vállalkozás anyagi bukás lett. A film a korabeli fényképészetben kedvelt magyaros stílust a mozgóképre alkalmazza. A magyar falu, a vidéki élet pillanatait derűs, idillikus fénytörésben mutatja. A film címe is erre utal, a napsugaras, ragyogó, tiszta népi életre.

A második világháború után a magyaros stílust túlzott nacionalizmussal és hamis magyarság-képpel vádolták. A Süt a nap ugyan valóban

tételszerűen mondja fel a Horthy-korszak patetikus jelszavait, de az irányzat esztétikai eredményeit is megmutatja.

Nemcsak kortörténeti dokumentumként érdekes, de az amatőr szereplők és eredeti külső helyszínek használata is előremutató. Zilahy Lajos támogatta a Horthy-korszak politikáját, de az ellenzékkel is kapcsolatban állt. A második világháború kitörésekor szembefordult a rendszerrel.
 


Egy emlékezetes jelenet 

Harangszó hív a vitézzé avatás ünnepére. Érkezik a falu apraja-nagyja, mindenki ünneplőben. A lelkesítő beszéd után a tömeg a főutcán vonul. A forgatagban a gyerekkórus hiába énekli a Klapka-indulót, a katonazene elnyomja a hangjukat. A zajos felvonulásra mindenki felkapja a fejét. Még a szegények is rohannak bámészkodni. A férfi dalárda is belekezd a műsorába, de a zűrzavarban ők sem tudják előadni a begyakorolt kórusművet.

Az ünneplő falusi tömeg a Budapesttől nem messze található Páty lakóiból állt össze. A háborús érdemeiért vitézi rangot és földet kapott Sámson Mihályt egy fiatal amatőr színész, Olasz János alakítja. A férfi korábban már játszott az azonos című darabban. Az óbudai Gázgyár amatőr színpadán azonban nem Sámsont, hanem a tiszteletest alakította. A jelenetben jövőbe tekintő, eltökélt arccal hallgatja a Horthy-korszak hivatalos propagandáját szavaló katonatisztet. A pátoszos, demagóg szólamokat az elkapott falusi életképek hitelessége ellenpontozza.

A rendező

Kalmár Lászó (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Az író

Zilahy Lajos (forrás: MTI)
Filmjei a Filmkeresőn

Tudtad?

A film bemutatója után Olasz János beiratkozott Rózsahegyi Kálmán színiskolájába. A háború után az Állami Déryné Színháztól ment nyugdíjba, majd a hatvanas években néhány játékfilmben népi figurákat alakított kisebb epizódszerepekben.

Plakát

Tervező: Nemes László (forrás: NFI)

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem