Miről szól?

Érettségi találkozójukon egy hatvanas, hetvenes évek fordulóján végzett osztály „amatőrfilmek” segítségével idézik fel a vidám diákéveket. Az egymáshoz csak lazán, a szereplőkön és az iskolai közegen keresztül kapcsolódó epizódokban az út az iskolába, egy kémiaóra, egy iskolai kirándulás, egy irodalomóra, az érettségi és az évzáró bankett elevenedik meg. A Suli-buli nem egy-egy karakter történetét mutatja be, hanem az iskola közegének vidám tablója.

A film a népesedéspolitikáért felelős népjóléti miniszter, Ratkó Anna után az ötvenes évek első felében született „Ratkó-gyerekek” nemzedéki élményét is megjeleníti. Mivel a Ratkó-korszakban a jogszabályok miatt (abortusztilalom, gyermektelenségi adó) rengeteg gyermek született, a magyar társadalomnak ez az egyik legnépesebb generációja, így a közoktatásban évfolyamonként hat-hét nagylétszámú osztályt is kellett indítani. Nem véletlen tehát, hogy a filmben az érettségiző osztály a IV/E.

Miért különleges?

A nosztalgikus hangulat megteremtéséhez a Suli-buli az élő felvétel gyorsításán és lassításán túl (ilyen például a Régi idők focija című filmben is látható) egy sajátos animációs technikát vet be. A tárgyak és emberek stoptrükk technikával való animálásának, azaz pixillálásának köszönhetően

A pixillációs filmek egyik legjellegzetesebb motívuma a tárgyak életre keltése és az emberek marionettszerű tárgyiasítása. A technika neve is innen jön, angolul a ‘pixie’ tündért, koboldot jelent. A pixilláció során mintha a természet törvényeit feje tetejére állító varázslat hatására kelnének életre a tárgyak, és vesztenék el az emberek az uralmat a testük felett.

A kizárólag gesztusokkal és mimikával előadott, a fizikai határok feszegetését megcélzó gegekre épülő film a némafilm-korszak jellemző vígjátéki műfaját, a burleszket idézi meg. A filmben több konkrét utalás is található a némafilmes elődökre, így látható benne egy Chaplin–Dracula párossal előadott betét; a főszereplő fiúpáros, a cingár és a testes srác kettőse pedg Stan és Pan párosát juttathatja eszünkbe. A burleszkfilmek helyzetkomikumait, eszeveszett hajszáit és túlmozgásos csoportjeleneteit idézik olyan pillanatok, mint a kétbalkezes mázoló kapufestése, az egyetemi épület csapatos bevétele, vagy a tömegverekedéssé fajuló szilvásgombóc csata. Az utcán száguldozó iskolapadban, vagy a színjátszókör tagjait elnyelő és életre kelő szekrényben a hős épségét veszélyeztető, kiismerhetetlen módon viselkedő tárgy burleszkfilmes archetípusa jelenik meg.

A burleszkek eszeveszett hajszái és túlmozgásos csoportjelenetei

Hogyan készült?

A Suli-buli a Pannónia Filmstúdió IV. Műtermében, a Salusinszky Miklós vezette Fiatalok Műtermében készült. A film Varsányi Ferenc azonos című, a Magyar Televízió számára készített hatrészes sorozatának moziváltozata, amelynek az érettségi találkozó adja a kerettörténetét. Irodalmi párhuzamként Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című, diákévekről szóló humoros novellafüzérét lehet említeni, ám a Suli-buli nem szigorúan vett irodalmi adaptáció. Az ötleteket, gegeket egy forgatókönyvíró-gárda jegyzi. Ennek Varsányi Ferenc rendezőn kívül olyan, a Pannónia Filmstúdióban dolgozó alkotók voltak a tagjai, mint Nepp József rajzfilmrendező–forgatókönyvíró, Sipos Áron műfordító–dramaturg, az akkor szinkrondramatrugként dolgozó Bereményi Géza, és a politikai okok miatt partvonalra kényszerített Kornis Mihály író.

A 35 mm-es filmszalagra Arriflex gyártmányú kamerával dolgoztak (operatőr: Mertz Loránd), amelyhez gyárilag tartozott egy kockázómotor. Ennek a speciális kiegészítő alkatrésznek a segítségével a folyamatos felvétel helyett kockáról-kockára lehetett rögzíteni a mozgássorokat.

A pixillációs filmek sajátos mozgáskultúrát igénylő színészi játékához illően a szerepek nagy részét pantomimszínészek alakítják, akik már a Suli-buli előzményfilmjében, az 1977-es Irka-firkában is szerepeltek. A férfi főhős szerepében Fetter Gábor, a női főhős szerepében Karsai Gizella volt látható.

A Suli-buli hangsávján nemcsak a némafilmes burleszkekre jellemző kísérőzene, hanem a mozgásokat, történéseket akusztikailag pontosan lekövető, eltúlzó hangdesign is komoly szerepet kap. Az élőszereplős játékfilmekhez képest a zajok és zörejek – az animációs filmekben amúgy megszokott – erősen stilizált, túlzó használata az ötvenes években készült Hulot úr-filmek jellemzője volt. Ezekben a francia rendező–színész, Jacques Tati a burleszk eredetileg némafilmre hangszerelt műfaját adaptálta a színes hangosfilm jelentette új technikai közegre.

A Suli-buli némafilmes jellegét erősíti továbbá, hogy a filmben minden szöveges információt inzertekkel jeleznek. Ám ezek cseppet sem akasztják meg a cselekmény folyását, mivel a padokra, táblára, füzetbe, tankönyv sarkába rajzolt vidám, irka-firkás animált szöveginzertek ikonográfiailag is organikusan szervesülnek az iskolai közegben játszódó film egészébe. A „firkálmányok” tervezője Orosz István grafikus volt. 

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Varsányi Ferenc filmje egyedülálló abban, hogy egész estés formában használja a pixilláció technikáját. A technika sikerességét jelzi, hogy 1978-ban a korszak legnépszerűbb zenekara, a Locomotiv GT Boogie a zongorán című számához is készült egy pixillációs videoklip Varsányi rendezésében. A klip főszereplője az LGT-tag Somló Tamás volt, aki könnyűzenei karrierje előtt artistaképzőt végzett, így az innen eredeztethető pantomimes mozgáskultúráját a forgatás során nagyban kamatoztathatta.

Egy emlékezetes jelenet

A pixillációs varázslat adja az alapötletét a Suli-buli legsodróbb lendületű jelenetének is. Két gimnazista fiú (Fetter Gábor és Nagy Lajos) suliba menet az épület pincéjében levő lomok közt ráakad egy ódon padra. A padot a rajta olvasható firka alapján maga Karinthy Frigyes koptatta. A pad életre kel, és elragadja két „utasát”. A téglafalon keresztül az utcára vágtat, és mágnesként maga után ránt mindenkit, aki csak az útjába kerül. A legkülönfélébb emberekből, köztük egy állig begipszelt kerekesszékesből, egy kapatos bácsikából, egy rakás sörös üvegből és több rúd kolbászból álló groteszk sortánc a keskeny utcácskákon láncszerűen kígyózik végig.

A forgatás

Varsányi Ferenc rendező instrukciókat ad Funtek Frigyesnek és Fetter Gábornak, a film főszereplőinek. Háttérben Mertz Loránd operatőr (MTI Fotó)

Plakát

(forrás: NFI)