Suli-buli

Karinthy Frigyes szellemében fogant mulattató pixillációs burleszk-film egy érettségiző osztály mindennapjairól, pantomimszínészek főszereplésével.

színes magyar animációs film, 1982, rendező, forgatókönyvíró: Varsányi Ferenc

operatőr: Bacsó Zoltán, Mertz Loránd, zene: Mericske Zoltán, szereplők: Fetter Gábor, Karsai Gizella, Nagy Lajos, Funtek Frigyes, 62 perc

Felújítás: SD

Miről szól?

Érettségi találkozójukon egy 60-as, 70-es évek fordulóján végzett osztály „amatőrfilmek” segítségével idézik fel a vidám diákéveket. Az egymáshoz csak lazán, a szereplőkön és az iskolai közegen keresztül kapcsolódó epizódokban az út az iskolába, egy kémiaóra, egy iskolai kirándulás, egy irodalomóra, az érettségi és az évzáró bankett elevenedik meg. A Suli-buli nem egy-egy karakter történetét mutatja be, hanem az iskola közegének vidám tablója.

A film a népesedéspolitikáért felelős népjóléti miniszter, Ratkó Anna után az 50-es évek első felében született „Ratkó-gyerekek” nemzedéki élményét is megjeleníti. Mivel a Ratkó-korszakban a jogszabályok miatt (abortusztilalom, gyermektelenségi adó) rengeteg gyermek született, a magyar társadalomnak ez az egyik legnépesebb generációja, így a közoktatásban évfolyamonként hat-hét nagylétszámú osztályt is kellett indítani. Nem véletlen tehát, hogy a filmben az érettségiző osztály a IV/E.

Miért különleges?

A nosztalgikus hangulat megteremtéséhez a Suli-buli az élő felvétel gyorsításán és lassításán túl (ilyen például a Régi idők focija című filmben is látható) egy sajátos animációs technikát vet be. A tárgyak és emberek stoptrükk technikával való animálásának, azaz pixillálásának köszönhetően

a szereplők mozgása nemcsak mulatságosan szögletes, természetellenes és túlhajszolt, de olykor teljesen irreális dolgok történnek velük.

A pixillációs filmek egyik legjellegzetesebb motívuma a tárgyak életre keltése és az emberek marionettszerű tárgyiasítása. A technika neve is innen jön, angolul a ‘pixie’ tündért, koboldot jelent. A pixilláció során mintha a természet törvényeit feje tetejére állító varázslat hatására kelnének életre a tárgyak, és vesztenék el az emberek az uralmat a testük felett.

A kizárólag gesztusokkal és mimikával előadott, a fizikai határok feszegetését megcélzó gegekre épülő film a némafilm-korszak jellemző vígjátéki műfaját, a burleszket idézi meg. A filmben több konkrét utalás is található a némafilmes elődökre, így látható benne egy Chaplin–Dracula párossal előadott betét; a főszereplő fiúpáros, a cingár és a testes srác kettőse pedg Stan és Pan párosát juttathatja eszünkbe. A burleszkfilmek helyzetkomikumait, eszeveszett hajszáit és túlmozgásos csoportjeleneteit idézik olyan pillanatok, mint a kétbalkezes mázoló kapufestése, az egyetemi épület csapatos bevétele, vagy a tömegverekedéssé fajuló szilvásgombóc csata. Az utcán száguldozó iskolapadban, vagy a színjátszókör tagjait elnyelő és életre kelő szekrényben a hős épségét veszélyeztető, kiismerhetetlen módon viselkedő tárgy burleszkfilmes archetípusa jelenik meg.

Hogyan készült?

A Suli-buli a Pannónia Filmstúdió IV. Műtermében, a Salusinszky Miklós vezette Fiatalok Műtermében készült. A film Varsányi Ferenc azonos című, a Magyar Televízió számára készített hatrészes sorozatának moziváltozata, amelynek az érettségi találkozó adja a kerettörténetét. Irodalmi párhuzamként Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című, diákévekről szóló humoros novellafüzérét lehet említeni, ám a Suli-buli nem szigorúan vett irodalmi adaptáció. Az ötleteket, gegeket egy forgatókönyvíró-gárda jegyzi. Ennek Varsányi Ferenc rendezőn kívül olyan, a Pannónia Filmstúdióban dolgozó alkotók voltak a tagjai, mint Nepp József rajzfilmrendező–forgatókönyvíró, Sipos Áron műfordító–dramaturg, az akkor szinkrondramatrugként dolgozó Bereményi Géza, és a politikai okok miatt partvonalra kényszerített Kornis Mihály író.

A 35 mm-es filmszalagra Arriflex gyártmányú kamerával dolgoztak (operatőr: Mertz Loránd), amelyhez gyárilag tartozott egy kockázómotor. Ennek a speciális kiegészítő alkatrésznek a segítségével a folyamatos felvétel helyett kockáról-kockára lehetett rögzíteni a mozgássorokat.

A pixillációs filmek sajátos mozgáskultúrát igénylő színészi játékához illően a szerepek nagy részét pantomimszínészek alakítják, akik már a Suli-buli előzményfilmjében, az 1977-es Irka-firkában is szerepeltek. A férfi főhős szerepében Fetter Gábor, a női főhős szerepében Karsai Gizella volt látható.

A Suli-buli hangsávján nemcsak a némafilmes burleszkekre jellemző kísérőzene, hanem a mozgásokat, történéseket akusztikailag pontosan lekövető, eltúlzó hangdesign is komoly szerepet kap. Az élőszereplős játékfilmekhez képest a zajok és zörejek – az animációs filmekben amúgy megszokott – erősen stilizált, túlzó használata az 1950-es években készült Hulot úr-filmek jellemzője volt. Ezekben a francia rendező–színész, Jacques Tati a burleszk eredetileg némafilmre hangszerelt műfaját adaptálta a színes hangosfilm jelentette új technikai közegre.

A Suli-buli némafilmes jellegét erősíti továbbá, hogy a filmben minden szöveges információt inzertekkel jeleznek. Ám ezek cseppet sem akasztják meg a cselekmény folyását, mivel a padokra, táblára, füzetbe, tankönyv sarkába rajzolt vidám, irka-firkás animált szöveginzertek ikonográfiailag is organikusan szervesülnek az iskolai közegben játszódó film egészébe. A „firkálmányok” tervezője Orosz István grafikus volt. 

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Varsányi Ferenc filmje egyedülálló abban, hogy egész estés formában használja a pixilláció technikáját. A technika sikerességét jelzi, hogy 1978-ban a korszak legnépszerűbb zenekara, a Locomotiv GT Boogie a zongorán című számához is készült egy pixillációs videoklip Varsányi rendezésében. A klip főszereplője az LGT-tag Somló Tamás volt, aki könnyűzenei karrierje előtt artistaképzőt végzett, így az innen eredeztethető pantomimes mozgáskultúráját a forgatás során nagyban kamatoztathatta.

 Egy emlékezetes jelenet

A pixillációs varázslat adja az alapötletét a Suli-buli legsodróbb lendületű jelenetének is. Két gimnazista fiú (Fetter Gábor és Nagy Lajos) suliba menet az épület pincéjében levő lomok közt ráakad egy ódon padra. A padot a rajta olvasható firka alapján maga Karinthy Frigyes koptatta. A pad életre kel, és elragadja két „utasát”. A téglafalon keresztül az utcára vágtat, és mágnesként maga után ránt mindenkit, aki csak az útjába kerül. A legkülönfélébb emberekből, köztük egy állig begipszelt kerekesszékesből, egy kapatos bácsikából, egy rakás sörös üvegből és több rúd kolbászból álló groteszk sortánc a keskeny utcácskákon láncszerűen kígyózik végig.

Olvass tovább!

Székely András: Jelenetek egy kényszerházasságból. Suli-buli,. Filmvilág, 1982/10.
MMA Lexikon

A forgatás

Varsányi Ferenc rendező instrukciókat ad Funtek Frigyesnek és Fetter Gábornak, a film főszereplőinek. Háttérben Mertz Loránd operatőr (MTI Fotó)

Tudtad?

A Suli-bulit (a burleszk filmekhez hasonlóan) nem épített díszletben, hanem valós, mindennapi környezetben forgatták. Külső jeleneteit Óbuda óvárosias jellegű szűk, kanyargós, bazaltköves utcáin (Újlak kerületrész, Lublói utca), a belső iskolai helyszíneket az akkori Kaffka Margit (ma Szent Margit) Gimnázium patinás neobarokk épületében vették fel. A film végén a Budai Várban található, Bécsi kapu téri Országos Levéltár épületét rohamozzák meg a frissen érettségizett diákok.

Plakát

(forrás: MNF)

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem