Miről szól?

Gyuszi bácsi (Koltai Róbert), a csupaszív, nőcsábász vállfaárus elviszi magával unokaöccsét, a jólnevelt, gátlásos Imit (Szabados Mihály), hogy férfit neveljen belőle. Megismerteti a szabadság, a nők, az ételek ízeivel, a vállfaárusítás és a lovizás titkaival, és közben magába az életbe avatja be.

Mitől különleges?

A film a rendezőre oly jellemző műfaj, a szomorúvígjáték első darabja s egyben etalonja. Poénjait, szófordulatait, betétdalát az egész ország ismeri. Koltai a vállfaárus Gyuszival a magyar filmtörténet egyik feledhetetlen főhősét teremtette meg, a kicsit peches, kicsit nevetséges, de mindig emberséges kisembert, akit nem lehet nem szeretni. Elsöprő sikeréhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy beletalált a rendszerváltó korszak hangulatába, és segített elbúcsúztatni az országnak a szocializmust. Szeretettel viccelt a Kádár-korszakkal, és elhintette azt az érzést az emberekben, hogy bár rossz volt a rendszer, és nehezen lehetett benne élni, azért boldogultunk, ahogy lehetett: fityiszt mutattunk a rendőröknek és két kanállal tömtük magunkba a krémest.

a nagykamasz felnövéstörténetét Gyuszi bácsi halálával zárta le. Vállfaárus karakterével kétértelmű figurát teremtett, akit lehet a szabadságát még a diktatúrában is kivívó életművésznek, és sehova sem tartozó, szomorú sorsú hobónak is látni.

A kicsit peches, kicsit nevetséges, de mindig emberséges kisember

Hogyan készült?

Koltai Róbert már a nyolcvanas években meg akarta filmesíteni nagybátyja életét, akiről Gyuszi bácsit mintázta, de ez csak a rendszerváltás után jött össze, amikor Simó Sándor meglátta a mindössze egyoldalas szinopszisban a sikerfilm lehetőségét. A forgatókönyvet mindössze egy hónap alatt kellett megírnia Koltainak és Nógrádi Gábornak, és a költségvetés felét is nekik kellett összeszedniük, ami végül a Szerencsejáték Zrt. utolsó pillanatban történő beszállásával sikerült.

A film sikeréhez sokat hozzátett a Nagy utazás című betétdal, amely szintén kacskaringós úton született meg. Dés László eredetileg a Pantaleón és a hölgyvendégek című vígszínházi előadáshoz komponálta, amely csak 30 előadást élt meg. Amikor a Sose halunk meg-hez még a forgatás előtt le kellett adnia a betétdalt, beugrott neki a Brazília című bossanova szerzeménye, amihez Bereményi Gézával új szöveget íratott. Eredetileg Malek Andreával énekeltették fel a dalt, mivel a Mario Vargas Llosa-darabban női dal volt, de nem működött, ezért kérték fel Presser Gábort, aki a Vígszínház zenei vezetőjeként jól ismerte, és végül halhatatlanná tette a számot.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A rendszerváltás utáni korszak egyik legsikeresebb magyar filmje, 250 ezren látták a moziban. A Sose halunk meg Koltai Róbert pályáján is fordulópontot jelentett, ezután rendezőként is jegyezték, és sok keserédes szomorúvígjátékot, mai szóval dramedyt készített a Szambától a Csocsóig, bár a Sose halunk meg színvonalát és sikerét nem sikerült utolérnie. 

Egy emlékezetes jelenet 

A krémesevés, amely bohókás fogadásból rendőri brutalitásba csap át. Koltai ügyesen építi föl a feszültséget, már az ártatlannak tűnő édességzabálás alatt is hüledezik a szomszéd asztalnál ülő házaspár, hogy a fiú rosszul lesz, de az előző jelenetben lerázott rendőr végül Gyuszi bácsit éri utol és veri meg a vécében. Az ehhez hasonló, viccből drámába forduló hangnemváltások jellegzetes stílust kölcsönöztek a filmnek.

A rendező

A film zeneszerzője, Dés László és Koltai Róbert rendező a 2018-as Budapesti Klasszikus Film Maratonon, ahol a film teljeskörűen felújított változatának bemutatója volt (fotó: Déri Miklós)