Sose halunk meg

Koltai Róbert szomorúvígjátéka keserédes iróniával búcsúztatta el a szocializmust, ezért lett a rendszerváltó korszak legsikeresebb magyar filmje.

színes magyar játékfilm, 1992, rendező: Koltai Róbert

forgatókönyvíró: Koltai Róbert, Nógrádi Gábor, operatőr: Halász Gábor, szereplők: Koltai Róbert, Szabados Mihály, Máté Gábor, Kathleen Gati, Jordán Tamás, Csákányi László, 95 perc, felújítás: 2K restaurált

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt:

Miről szól?

Gyuszi bácsi, a csupaszív, nőcsábász vállfaárus elviszi magával unokaöccsét, a jólnevelt, gátlásos Imit, hogy férfit neveljen belőle. Megismerteti a szabadság, a nők, az ételek ízeivel, a vállfaárusítás és a lovizás titkaival, és közben magába az életbe avatja be.


Mitől különleges?

A film a rendezőre oly jellemző műfaj, a szomorúvígjáték első darabja s egyben etalonja. Poénjait, szófordulatait, betétdalát az egész ország ismeri. Koltai a vállfaárus Gyuszival a magyar filmtörténet egyik feledhetetlen főhősét teremtette meg, a kicsit peches, kicsit nevetséges, de mindig emberséges kisembert, akit nem lehet nem szeretni. Elsöprő sikeréhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy beletalált a rendszerváltó korszak hangulatába, és segített elbúcsúztatni az országnak a szocializmust. Szeretettel viccelt a Kádár-korszakkal, és elhintette azt az érzést az emberekben, hogy bár rossz volt a rendszer, és nehezen lehetett benne élni, azért boldogultunk, ahogy lehetett: fityiszt mutattunk a rendőröknek és két kanállal tömtük magunkba a krémest.

A keserédes nosztalgiát Koltai stílussá emelte, a viccekbe drámát vegyített,

a nagykamasz felnövéstörténetét Gyuszi bácsi halálával zárta le. Vállfaárus karakterével kétértelmű figurát teremtett, akit lehet a szabadságát még a diktatúrában is kivívó életművésznek, és sehova sem tartozó, szomorú sorsú hobónak is látni.

A kicsit peches, kicsit nevetséges, de mindig emberséges kisember

Hogyan készült?

Koltai Róbert már a nyolcvanas években meg akarta filmesíteni nagybátyja életét, akiről Gyuszi bácsit mintázta, de ez csak a rendszerváltás után jött össze, amikor Simó Sándor meglátta a mindössze egyoldalas szinopszisban a sikerfilm lehetőségét. A forgatókönyvet mindössze egy hónap alatt kellett megírnia Koltainak és Nógrádi Gábornak, és a költségvetés felét is nekik kellett összeszedniük, ami végül a Szerencsejáték Zrt. utolsó pillanatban történő beszállásával sikerült.

A film sikeréhez sokat hozzátett a Nagy utazás című betétdal, amely szintén kacskaringós úton született meg. Dés László eredetileg a Pantaleón és a hölgyvendégek című vígszínházi előadáshoz komponálta, amely csak 30 előadást élt meg. Amikor a Sose halunk meg-hez még a forgatás előtt le kellett adnia a betétdalt, beugrott neki a Brazília című bossanova szerzeménye, amihez Bereményi Gézával új szöveget íratott. Eredetileg Malek Andreával énekeltették fel a dalt, mivel a Mario Vargas Llosa-darabban női dal volt, de nem működött, ezért kérték fel Presser Gábort, aki a Vígszínház zenei vezetőjeként jól ismerte, és végül halhatatlanná tette a számot.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A rendszerváltás utáni korszak egyik legsikeresebb magyar filmje, 250 ezren látták a moziban. A Sose halunk meg Koltai Róbert pályáján is fordulópontot jelentett, ezután rendezőként is jegyezték, és sok keserédes szomorúvígjátékot, mai szóval dramedyt készített a Szambától a Csocsóig, bár a Sose halunk meg színvonalát és sikerét nem sikerült utolérnie. 


Egy emlékezetes jelenet 

A krémesevés, amely bohókás fogadásból rendőri brutalitásba csap át. Koltai ügyesen építi föl a feszültséget, már az ártatlannak tűnő édességzabálás alatt is hüledezik a szomszéd asztalnál ülő házaspár, hogy a fiú rosszul lesz, de az előző jelenetben lerázott rendőr végül Gyuszi bácsit éri utol és veri meg a vécében. Az ehhez hasonló, viccből drámába forduló hangnemváltások jellegzetes stílust kölcsönöztek a filmnek.

A rendező

A film zeneszerzője, Dés László és Koltai Róbert rendező a 2018-as Budapesti Klasszikus Film Maratonon, ahol a film teljeskörűen felújított változatának bemutatója volt (fotó: Déri Miklós)

Tudtad?

Gyuszi bácsit Koltai Róbert a nagybátyjáról mintázta, akit tényleg Gyuszinak hívtak, vállfát árult és a szenvedélyeinek élt.

Soós Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem