Miről szól?

Budapest, 1944. A tizennégy éves Köves Gyuri (Nagy Marcell) a fővárosi kamaszok mindennapi életét éli. Miután az édesapját munkaszolgálatra viszik, a fiú kénytelen kőművessegédként dolgozni. Egyik reggel leszállítják a buszról. Nem sokkal később már Auschwitz felé tart vele a vonat. Különböző lágerekbe viszik, mindenféle ismeretségeket köt, eltérő túlélési stratégiákkal találkozik. Köves Gyuri elfogadja a sorsát. A véletlennek köszönhetően végül hazakerül.

Mitől különleges?

A Sorstalanság Kertész Imre Nobel-díjas regényéből készült. A filmet a világhírű operatőr, Koltai Lajos rendezte. Köves Gyuri pokoljárását nem hagyományos történetként, hanem epizódok füzéreként, mozaikokból kirajzolódó tablóként ragadja meg. A holokauszt felfoghatatlan borzalma nem sűríthető egyetlen drámai pillanat köré, a rendező ezért arcokat, életképeket, apró történéseket mutat. A Sorstalanság egy kamaszfiú valóságra eszméléséről és felnőtté válásáról mesél az emberi történelem legsötétebb pillanatában. Koltai Lajos hűen követi a regény cselekményét. Az egymás mellé helyezett epizódok látványvilágát tudatosan elemeli a valóságtól. Az aprólékosan kidolgozott képeket a főhős szándékoltan monoton belső monológjai ellenpontozzák.

Egy olyan téma, amiről mindig beszélni kell

Hogyan készült?

Kertész Imre 2002-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. A Sorstalanság az első és legismertebb regénye. Az először visszautasított, majd 1975-ben megjelent könyv kezdetben külföldön aratott sikert. Itthon a rendszerváltás környékén figyeltek fel rá, de csak a Nobel-díj után vált szélesebb körben is ismertté. A regény megfilmesítése azonban már korábban tervben volt. A forgatókönyvet maga Kertész Imre írta. A film az akkori legnagyobb költségvetésű magyar produkciónak számított. A statiszták mellett az egyes jelenetekben közel százötven színész kapott szöveges szerepet. A film zenéjét a legendás olasz komponista, Ennio Morricone szerezte. Az operatőr Pados Gyula volt, aki azóta számos hollywoodi produkcióban dolgozott.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Sorstalanság egy kulcsfontosságú magyar regény mozgóképes adaptációja. Elsődleges funkciója, hogy olyanokkal is megismertesse Kertész Imre művét, akik nem olvasták a regényt. A film emellett a holokauszt történelmi tényével is szembesíti a nézőt; egy olyan témával, amiről mindig beszélni kell. A Sorstalanság hatalmas közönségsikere azt mutatja, a mű sikerrel teljesítette a két feladatot: a filmre félmillió néző váltott jegyet.

Egy emlékezetes jelenet 

Miután a sárga csillagot viselőket a rendőr leszállította a buszról, a városba tereli őket. Senki nem tudja pontosan, mi és miért történik. Mikor a menet megáll, többen kihasználják a kínálkozó lehetőséget, és elszöknek. Köves Gyuri is elfuthatna, és talán elkerülhetné a koncentrációs tábort, mégsem teszi. A kamaszodó fiú ekkor még egy naiv, szófogadó gyermek. Ő csak valahogyan próbálja megérteni, mi zajlik körülötte. Ártatlan arca és tiszta tekintene megrendítő kontrasztban áll a rá váró szörnyűségekkel.

A rendező

Koltai Lajos a 2007-es Budapesti Klasszikus Film Maraton megnyitóján (fotó: Déri Miklós)
Adatlapja a Filmkeresőn