Miről szól?

A vidéket járó kereskedő (Rátkai Márton) távollétében lányát a fiatal gazda elcsábítja. Simon Judit (Cs. Aczél Ilona) teherbe esik, a szerelme elhagyja. A kétségbeesett nő titokban megszüli, majd vízbe fojtja a gyermeket. Nemsokára hozzámegy régi kérőjéhez, az apja által kiszemelt Simonhoz (Somlay Artúr). Házasságuk azonban boldogtalan. A párnak minden évben meghal az újszülött csecsemője. Judit a rabbihoz (Vágó Béla) fordul tanácsért, aki szembesíti egykori szörnyű bűnével: gyermekei az első meggyilkolása miatt halnak meg. Hogy az újszülött lánya életben maradjon, a rabbi eltiltja az asszonyt az anyai csóktól, egészen a gyermek esküvőjéig. Judit még akkor is betartja a tilalmat, mikor a kislány lázas betegen fekszik. Ezt látva Simon szívtelennek nevezi és elzavarja a háztól. Az asszony boldogtalanul tengeti az életét. A lánya (Lakos Vilma) esküvőjén megtört öregasszonyként jelenik meg. Végül megcsókolja a menyasszonyt, majd holtan csuklik össze.

Mitől különleges?

Az 1915-ben bemutatott Simon Judit népszerű irodalmi alapanyagból készült. A megesett zsidó nő tragikus balladáját jól ismerhette a korabeli közönség, a cím tehát komoly reklámértékkel bírt. Az író-rendező Mérei Adolf a könnyebb érthetőség kedvért megbontja az azonos címet viselő költemény szerkezetét. Bár az eredetitől eltérően a történetet lineáris időrendben meséli el, a forrásmű sűrű drámaiságát sikerrel ülteti át a vászonra. A film jelenetei gondosan megformáltak. A környezet hiteles, a helyszínek természetesek, a szereplők gesztusai életszerűek. A falusi utca nyüzsög, a képeken a korabeli vidék jellegzetes figurái bukkannak fel. Mérei Adolf a feszültség megteremtése érdekében többször párhuzamos vágásokat használ. Máshol a főszereplő emlékeit mutatja meg, végig lekötve a néző figyelmét.

Ma is erőteljes, hatásos darab

Hogyan készült?

A Simon Judit Kiss József azonos című balladájából készült. Az írót egy ismerős házaspár ihlette meg. A feleség mesélt a költőnek a féltékenységéről, a férje ugyanis sokat utazott. A nő mindig megeskette a férfit, hogy nem csalja meg. Ez az eskü a gyermektelen házasságuk fontos összetartó pillére lett. Kiss József a történetből számos motívumot felhasznált. A mű először 1875-ben jelent meg és óriási sikert aratott. A ballada a népi hagyományok irodalmi továbbvitele mellett a zsidó tematika beemelése miatt is jelentős.

A terjedelmi korlátok mellett e nívós alapanyagok biztos alapot jelentettek a még gyerekcipőben járó film számára. A Simon Judit a Hungária Filmkölcsönzőnél készült, melynek elsődleges profilja máshol készült mozgóképek forgalmazása volt. A komoly sikereket arató Simon Judit a cég első és egyetlen saját gyártású produkciója. A Filmkölcsönző néhány évvel később Hungária Filmgyár és Forgalmi Rt. néven folytatta működését és számos meghatározó némafilmet gyártott.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Simon Judit író-rendezője, Mérei Adolf újságíróként kezdte pályáját, később a Pesti Magyar Színház titkára, majd rendezője lett. Több színháznál megfordult, a rendezés mellett írói tevékenysége is jelentős. Tragikusan rövid élete során rengeteg dalt, dalszöveget és bohózatot jegyzett, számos vígjátékot és operettet fordított magyarra. 1918-ban bekövetkezett haláláig összesen öt némafilmet készített. A Simon Judit az első filmje.

A drámai címszerepben látható Aczél Ilona a színpadon leginkább vígjátékokban volt sikeres. A színésznő a harmincas évek közepén színiiskolát alapított, Karády Katalin is a tanítványai közé tartozott. A Judit apját alakító Rátkai Márton népszerű komikusként és táncosként a némafilmekben is hamar szerepeket kapott, majd a hangosfilmekben is előszeretettel foglalkoztatták. Simonként pedig az a Somlay Artúr tűnik fel, aki a harmincas évek derekától a magyar film egyik vezető férfi színészének számított.

A Simon Judit igen komoly figyelmet keltett és nagy közönségsikert aratott. A korabeli kritika az irodalmi adaptáció hűségét és drámaiságát emelte ki, egyenrangúnak nevezve a balladát és a mozgóképet. Mérei Adolf alkotása azon kevés korai magyar némafilmek egyike, mely szinte teljes egészében fennmaradt. Nemcsak a hazai zsidóság és a női sorsok filmes ábrázolása miatt fontos filmtörténeti mérföldkő, de ma is erőteljes, hatásos darab. 

Egy emlékezetes jelenet

A megesett Simon Judit lopva a karjára veszi csecsemőjét és a lebukástól tartva kicsempészi a szülői házból. A kendőbe burkolózó nő egy pillanatra megpihen a kapu mellett. A képi kompozíció gyönyörű, a gyermekét cipelő riadt nő néhány másodpercre szenvedő Madonnaként tűnik fel előttünk. Az operatőr, Zsitkovszky Béla a beállítást közelebbről is megmutatja.

A bűntudattól gyötört, kertek alatt lopakodó Judit folyamatos menekülését hibátlan ritmusban vágott felvételekkel követjük. A baba tehetetlenül kalimpáló kezecskéje, a színésznő riadt tekintete tovább fokozzák a feszültséget. A nádasból előbukkanó sötét alakot a rohanó vízen tükröződő holdfény vakító fénye ellenpontozza. A többszörösen bűnbe esett nő kendője vadul lobog a szélben. Hazaérve szó szerint összeroskad a szörnyű tett súlya alatt. A teljes jelenetsor a mozgóképes elbeszélés és sűrítés csodálatos példája.

A rendező

Mérei Adolf (forrás: Hangosfilm)
Filmjei a Filmkeresőn

Plakát

(forrás: NFI)