Roncsfilm

Szomjas György agyonidézett kultuszfilmje a rendszerváltozás korának fergeteges tragikomédiája.

színes magyar játékfilm, 1992, rendező: Szomjas György

forgatókönyvíró: Szomjas György, Grunwalsky Ferenc, operatőr: Grunwalsky Ferenc, szereplők: Szirtes Ági, Mucsi Zoltán, Gáspár Sándor, Bánsági Ildikó, Szőke András, Bikácsy Gergely, 92 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: HD digitálisan felújított

Miről szól?

1989-et írunk, a 8. kerületi Szigony utcában járunk, ahol minden nap történik valami. A zöldséges hasba szúrja kötekedő vevőjét, Kapa elcsábítja a Sánta Gizit, Gizi kiteszi a lakásból az albérlőjét, aki bosszúból kirabolja, Béla, a házmester közben túszul ejti a feleségét, míg Halászéknál féltékenység miatt alakul ki családi perpatvar. A Szigony utca 24. lakóit csak az alkohol köti össze, szenvedélyüknek a környék epicentrumában, a Gólya kocsmában hódolnak.

Mitől különleges?

Szomjas György rendező a nyolcvanas években lett a pesti bérházakban és panelekben élő lecsúszott szerencsétlenek krónikása, de amíg a Könnyű testi sértés (1983) vagy a Falfúró (1985) a szatirikus hangvétel és a képi kísérletezések ellenére is hagyományos történetet mesélt el, a Roncsfilm egymásba fonódó groteszk anekdoták füzére. A rendező ugyanazt a dramaturgiai trükköt használja, mint a korábbi filmekben: a kisebb-nagyobb csetepatékat a szemtanúk a kamerába nézve idézik fel, mintha csak egy televíziós bűnügyi műsornak nyilatkoznának. Naturális képsorok váltakoznak objektív beállításokkal, miközben időről időre, minden előzetes figyelmeztetés és apropó nélkül bevágják a filmbe a korszak jellemző televíziós reklámjait. A szereplők vergődése egyszerre tragikus és bohózatba illő, a kisszerű viszonyok ugyanakkor túl is mutatnak önmagukon. Amíg a tévében a berlini falat bontják, a film nyitójelenetében a kiszáradt és türelmetlen kuncsaftok a Gólya melletti telek falát döntik le, hogy minél hamarabb bejussanak a „szentélybe”. 

A rendszerváltozás szele őket nem érinti meg, dagonyáznak tovább a nihilben, mintha mi sem történt volna.

Grunwalsky kaotikus, ferde és helyenként szándékosan roncsolt képei kizökkentik a nézőt, de jól illusztrálják a közeget, és azt a szellemi, erkölcsi és fizikai nyomort, ami a szereplők életterét uralja.

Hogyan készült?

A Könnyű testi sértéshez és a Falfúróhóz hasonlóan Szomjas és írótársa, Grunwalsky újságcikkekben olvasott, megtörtént eseményeket használtak kiindulópontként. A forgatásra természetesen eredeti helyszíneken került sor (a Gólya és a Szigony utca már a Könnyű testi sértésben is megjelent), a színészek pedig, akik közt amatőrök és civilek is akadtak (Bikácsy Gergely, Éles István, Fábry Sándor), a megadott keretek közt szabadon improvizálhattak. A legtöbbet a Bélát alakító, a stáblistán dialógíróként is feltűntetett Szőke András tette hozzá a történethez; ő a Szomjas György vezette Kőbányai Filmstúdióból kiindulva lett a magyar független film egyik emblematikus figurája.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A rendszerváltás utáni közhangulatra rezonáló Roncsfilm azonnal megtalálta közönségét, a Metró moziban három és fél éven át folyamatosan műsoron tartották. Kultuszfilmmé vált,  dialógjaiból szállóigék, korábban csak szűk rétegek által ismert színészeiből (Szőke András, Badár Sándor, Mucsi Zoltán) a magyar film meghatározó alakjai lettek. A Roncsfilm nem csak kor-, hanem helytörténeti dokumentum is: az egykori városi dzsungel helyén ma már modern iroda- és lakóházak állnak. 


Egy emlékezetes jelenet

Géza elhatározza, hogy kirabolja Gizit, aki új szerelme miatt kitette őt az albérletéből. Felhúz egy nejlonszatyrot a fejére, bekopog a nőhöz és leüti. Az erőszakos képsorok pillanatok alatt fordulnak groteszkbe a zacskó alatt levegőért kapkodó Géza látványa miatt, aki azzal a mondattal akarja a nőt megnyugtatni, hogy "Ez nem nemi erőszak, ez rablótámadás!", majd amikor menekülés közben Béla, a házmester útját állja, és a két férfi összegabalyodva püföli egymást, végképp burleszkbe torkollik a jelenet.

A rendező

Szomjas György (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Éles István, a híres hangutánzó humorista egyetlen filmszerepe. 

Plakát

(forrás: MNF) 

Baski Sándor

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem