Rokonok

A frissen megválasztott főügyész rendet tenne az alföldi kisvárosban, de a korrupció mindent behálóz. Máriássy Félix filmje Móricz Zsigmond örökké aktuális regényéből.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1954, rendező: Máriássy Félix

író: Móricz Zsigmond, forgatókönyvíró: Thurzó Gábor, operatőr: Eiben István, vágó: Kerényi Zoltán, zeneszerző: Polgár Tibor, főszereplők: Ungvári László, Tolnay Klári, Rajnay Gábor, Pécsi Sándor, Gobbi Hilda, Gózon Gyula, 92 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Zsarátnok városa főügyészt választ. Az idealista Kopjáss István (Ungvári László) a legesélytelenebb jelöltnek számít. A biztos befutónak tartott Makróczy azonban gőgös megjegyzést tesz, ezért váratlanul Kopjáss győz a szavazáson. A tiszteletére rögtönzött mulatság után másnaposan, nagy tervekkel és reményekkel indul a városházára.

A kötelező udvariassági körök után a rá váró újságírónak ismerteti programját. A törvény és az erkölcs őrzője lesz, és elsősorban a polgárság érdekeit fogja képviselni. Közben sorra érkeznek a rokonok, mindenki szeretne tőle valamit. A városháza felsőbb köreibe bekerülve pedig azzal szembesül, hogy mindent behálóz a korrupció.

A helyi nagyvállalkozó egy áron alul megszerezhető villát és kedvezményes hitelt kínál neki. Zsarátnok vezetői estélyekre hívják, és fokozatosan beavatják a város zavaros ügyeibe. Kopjáss úgy dönt, a közjó szolgálata érdekében meg kell erősítenie a hatalmát. Az érvelése szerint csak úgy tehet rendet, ha a saját rokonait pozíciókhoz juttatja, majd anyagilag is megerősödik.

Kopjáss egy nagyobb csalás nyomaira bukkanva nyomást gyakorol a polgármesterre és a nagyvállalkozóra. Ők azonban gondoskodtak az iratokról és megúszták a miniszteri vizsgálatot. Gyorsan helyre teszik az elbizakodott főügyészt, elvégre ők is tudnak róla terhelő dolgokat. Kopjáss az irodájába viharzik, és szégyenében maga ellen fordítja a fegyverét.

Mitől különleges?

A Rokonok Móricz Zsigmond azonos című regényéből készült. A könyv töretlen népszerűségének titka, hogy semmit sem veszített az aktualitásából.

Bár a nagy gazdasági világválság idején íródott, és elsősorban a Horthy-korszak elé tart görbe tükröt, a hatalom közelébe kerülő naiv kisember tragédiája örök.

Máriássy Félix filmje a szélesebb tabló, a kisemmizettek látványosabb jelenléte mellett elsősorban Kopjáss személyes drámáját domborítja ki, az egyén sorsán keresztül mutatva be az általános társadalmi konfliktust. A Rokonok főhőse őszintén hisz a változás lehetőségében, csak épp a rendszer valódi működését nem érti. A férfit kivéve mindenki tisztában van vele, hogy a bukása törvényszerű.

Zsarátnok sáros utcáin udvariasan emelgetik a kalapjaikat a magukat uraknak gondolók. A szegényes városkában túlméretezett díszes városháza pöffeszkedik. A villák estélyein a legújabb slágerek szólnak, miközben a szegények egyre elkeseredettebbek. Máriássy Félix az éppen uralkodó baloldali ideológiának megfelelően ábrázolja a régi világot, ám egyáltalán nem rajzolja el a viszonyokat. A tettre kész, jószándékú férfi és az őt örvényként lehúzó rendszer egyenlőtlen párharcával az 1954-es film nemcsak a múltat, de a Rákosi-rendszert is kritizálja.

Semmit sem veszített az aktualitásából

Hogyan készült?

Az ötvenes évek sztálinista mintát követő kultúrpolitikája a kommunista propaganda szolgálatába állította a mozgóképet is. A haladónak bélyegzett irodalmi művek feldolgozása a korszakban kiemelt fontosságúnak számított. Az ideológiától mentes vagy épp az aktuális hatalom elvárásaihoz igazított irodalmi adaptációk népnevelő és szórakoztató funkciót töltöttek be. Máriássy Félix először Sarkadi Imre Kútban című novelláját szerette volna filmre vinni, de a későbbi Körhinta rendezését Fábri Zoltán kapta. Móricz Zsigmond regényéből Thurzó Gábor írt forgatókönyvet, a filmet a korszak legtöbbet foglalkoztatott operatőre, Eiben István fényképezte. A vásznon látható városháza Kecskemét főterén áll.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Rokonok nemcsak az egyik legjobban sikerült Móricz-adaptációnk, de a hazai filmtörténetben és Máriássy Félix életművében is fontos korszakhatárt jelez. A Rákosi-kor fojtogató dogmatizmusa után az 1954-es évben több film is kilépett a szocialista realizmus központilag előírt sémáiból. A Rokonok e megújulás egyik markáns példája, Máriássy Félix számára is. A rendező végleg leszámol a korábbi sematizmusával, és e műve már a neorealista korszakát vetíti előre. A Rokonok hiteles karaktereket vonultat fel és árnyaltan mutatja be a főhős környezetét. Kopjáss dilemmája átélhető, a mai nézőt is képes magával ragadni. A regényt 2005-ben Máriássy tanítványa, Szabó István is filmre vitte.


Egy emlékezetes jelenet

Az új főügyész bemutatkozó látogatásra érkezik a Parlamentbe. A miniszterre várva az előcsarnokban sétál, mikor egy régi barátjába ütközik. Az újságíróként dolgozó férfi beviszi Kopjásst az épp zajló ülésre. Az egyik képviselő nagy hevülettel szónokol, de a teremben alig tartózkodik valaki. A kiábrándult újságíró figyelmezteti egykori iskolatársát, a szép ideáknak errefelé esélyük sincsen, ugyanis mindent az önös érdekek mozgatnak. Kopjáss hamarosan maga is belátja, a barátjának sajnos maximálisan igaza van.

A rendező

Máriássy Félix
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

(forrás: NFI)

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem